Navracsics: Nem lesz elitváltás Európában

HVG: Idén több országban választások lesznek: a britek után az unióval szemben fogalmazhatják meg magukat a hollandok vagy a franciák, de akár a németek is. Orbán Viktor szerint az idei egyenesen a lázadás éve lesz. Ön is így gondolja?

Navracsics Tibor: A közvélemény-kutatási adatok – amelyek persze gyakran nem tükrözik a választási eredményeket – azt mutatják, hogy részben a menekültválság, részben az uniót sújtó pénzügyi válság hatására a radikálisabb politizálás hívei erősödnek meg. Választások lesznek az idén és jövőre több uniós országban is, az adatok azonban egyelőre azt mutatják, hogy ezek a legtöbb esetben nem eredményeznek majd politikai, hatalmi elitváltást. Úgy gondolom, az év végére sok szempontból megváltozott értékrendű Európában fogunk élni, de a változás nem lesz alapvető.

HVG: Újabb fél évet adtak maguknak az uniós államfők a menekültkvóták ügyében. Ön szerint marad, illetve lesz kötelező kvóta?

N. T.: Igen, a bizottság előterjesztésében továbbra is szerepel, mert valamilyen arányos befogadásra szükség van.

HVG: Tehát továbbra is ott tartunk, hogy ha minősített többséggel elfogadják a kötelező kvótát, akkor az csak súlyos büntetés terhe mellett hagyható figyelmen kívül?

N. T.: Természetesen. Egyelőre azonban sem a kötelező kvótában, sem a kvóta nélküli európai megoldásban nem képesek megegyezni a tagállamok. Ez újabb példa az együttműködés képtelenségére.

HVG: Pedig az ismétlődő terrorakciók miatti közös fellépésre gyors döntést terveznek. Lehet, hogy ebből is halogatás lesz?

N. T.: A válsághelyzetekben van hajlam sietségre. Jó példa erre az európai parti őrség és határőrség gyors felállítása.

Navracsics Tibor

Fazekas István

HVG: Ön korábban tarthatatlannak minősítette, hogy a tagállamok a sikereket kisajátítják, a kudarcokat viszont az unió nyakába varrják. Ez a gyakorlat akár az EU széteséséhez is vezethet?

N. T.: Az Európai Unió szétesését nem tartom reálisnak, hiszen az integrációnak olyan magja alakult ki – az eurózóna országaira gondolok –, amelyben nagyon erős az együttműködés. Azt nem tartom lehetetlennek, hogy a menekültkérdésben nem lesz közös megoldás.

HVG: Oktatási biztosként hogy látja: másfelé halad a magyar oktatásügy, mint az uniós? Például miközben az unió célkitűzése az iskolai lemorzsolódás arányának 10 százalék alá szorítása, nálunk 16 évre csökkent a tankötelezettség.

N. T.: Vannak aggályok, hogy az utóbbi két évben romló tendencia kezdődött, de erről egyelőre nincs statisztika. Éppen ezért, amikor döntéshozókkal találkozom Magyarországon – vagy bárhol –, minden alkalommal jelzem, hogy fontos lenne elérni a kitűzött célokat, és ismertetem a rég bebizonyosodott igazságot, miszerint az ország versenyképességének javulása kimutathatóan összhangban van a képzettség, az iskolázottság javulásával.

HVG: Magyarországon az állami iskolák támogatása csökken, az egyházi intézményeké növekszik. Ha nem ez az európai modell, márpedig nem ez az, akkor miért nem teszi szóvá?

N. T.: Az oktatás finanszírozásába általában van beleszólásom, a szerkezetébe viszont egyáltalában nincs.

HVG: De véleménye csak van róla...

N. T.: A minőségi oktatás lenne a cél. Hogy ezt a kormány magániskolák támogatásával vagy az állami oktatás stabilizálásával, centralizálásával oldja meg, az mindig az adott ország ügye. Fő, hogy a finanszírozás ne legyen diszkriminatív.

HVG: Miközben a romákat ért diszkrimináció miatt kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a magyar kormány ellen, a cigányság felzárkóztatását végző négy nagy múltú civil szervezet megszűnőben van. Nem szégyen ez? Hisz mi adtunk romaprogramot Európának!

N. T.: Valóban a magyar oktatásügy fontos feladata lenne a romák felzárkóztatása, illetve társadalmi integrációja, ugyanakkor a civilek jóindulatú kezdeményezését hiba lenne megakadályozni. Tudomásom szerint a bizottság és a magyar kormány folyamatosan tárgyal a nyíregyházi huszár-telepi iskola ügyében indult kötelezettségszegési eljárásról, s még a bírósági döntés előtt megállapodás születhet.

HVG: Magyarország Orbán Viktor utasítására kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködésből, amihez a csatlakozási kérelmet miniszterelnök-helyettesként még ön írta alá. Aláírta volna a kilépési kérelmet is?

N. T.: Nem tehetném, mivel már nem vagyok miniszterelnök-helyettes.

HVG: És ha az lenne?

N. T.: Nézze, ez az együttműködés annak idején Barack Obama hasznosnak tűnő kezdeményezése volt. Nem tudom, milyen eredményeket hozott, ahogy azt sem, hogy a magyar kormány miért lépett ki.

HVG: Nem azért, mert a korrupció miatt pellengérre állították Budapestet, és ez volt rá a válasz?

N. T.: Ismétlem: nem ismerem a részleteket.

HVG: A sportért is felelős biztosként mi a véleménye arról, hogy Magyarországon a sportfinanszírozás átláthatatlanná vált, mert titkosították az adórendszert megkerülő taotámogatás összegét?

N. T.: Ez a téma egyelőre nem szerepel a bizottság napirendjén, de korábban már elfogadtunk olyan ajánlásokat, amelyeket a magyar kormány figyelembe vett, és módosított a szabályozáson. Természetesen az átláthatóság a jó kormányzás alapja, ez érvényes a sport finanszírozására is.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be a következő fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Európai Parlament