szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, miután a parlament hétfőn elfogadta a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amely arról is rendelkezik, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak. A törvénymódosítást az Országgyűlés 263 igen, 8 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett fogadta el.

Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták. 

A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter által tavaly decemberben benyújtott és most elfogadott indítványban a korábban visszavont előterjesztéshez képest annyi lényeges változás van, hogy - az Európai Bíróság határozatával is összhangban - fokozatosan lesz 65 év az egységes felső korhatára az igazságszolgáltatás közhatalmat gyakorló szereplőinek. A javaslat értelmében tíz év alatt, fokozatosan csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatára, amely így 2023. január 1-jétől lesz egységesen 65 év. Ez minden szempontból megfelel az Ab és az Európai Bíróság szempontjainak - mondta korábban az MTI-nek Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. Az indítvány hatálya az Ab által megsemmisített jogszabály alapján felmentett bírákra is érvényes, és rögzíti, hogy nekik milyen megoldásokat kínál a kabinet. 

Eszerint az érintett bírák kérhetik szolgálati jogviszonyuk visszaállítását és az eredeti beosztásukba való visszahelyezésüket. Ha tanácselnök bírói szolgálati jogviszonya lett jogellenesen megszüntetve, őt a tanácselnöki tisztségébe is vissza kell helyezni. Azok a határozott időre kinevezett bírósági vezetők, akiknek bírói szolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntették meg, akkor helyezhetők vissza - kérelmükre - bírósági vezetői tisztségükbe, ha az a tisztség, amelyből felmentették, a visszahelyezéskor még nincs betöltve. Ebben az esetben a vezetői tisztségének tartama az eredeti kinevezés szerinti ideig tart. 

A bírák másik lehetősége, hogy nem tényleges, hanem rendelkezési állományba kerülnek vissza. Ők a rendelkezési állományt közvetlenül megelőzően nekik járó, a vezetői pótlék nélküli illetményük 80 százaléka és nyugdíjuk különbözetére jogosultak. A rendelkezési állományba helyezett bírákat háromévenként legfeljebb két évre lehet beosztani igazságszolgáltatási feladatra. Akik ezzel sem kívánnak élni, azok választhatják az átalány-kártérítést, amely egyévnyi illetményük összegével lehet egyenlő. A bírák ezt meghaladó vagyoni kárukat bíróság előtt érvényesíthetik.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Pont öt évvel ezelőtt érkezett meg Marty és a Doki a jövőbe

Pont öt évvel ezelőtt érkezett meg Marty és a Doki a jövőbe

Tíz napra karanténba küldik, aki nem vesz részt az önkéntes koronavírusteszten Szlovákiában

Tíz napra karanténba küldik, aki nem vesz részt az önkéntes koronavírusteszten Szlovákiában

Államilag akkreditált képzés lett a TV2 Akadémiából

Államilag akkreditált képzés lett a TV2 Akadémiából