Hamvay Péter
Hamvay Péter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Országszerte nagy viták közepette épülnek újjá a várak. A nemzeti kastélyprogramba pedig becsempészték a Trianon Múzeumnak helyet adó várpalotai Zichy-kastélyt is.

Parasztvakítás – mondja Marosi Ernő akadémikus az egyik leglátványosabb várrekonstrukcióra, a Zemplénben található füzérire. Az egyszerű látogatóknak persze más a véleményük, élvezik, hogy a pár éve még néhány falból álló rom helyén ma már díszesen kifestett, korhű bútorokkal berendezett teremsor, várkápolna, múzeum várja a hegyre felkapaszkodókat. 

„Csakhogy bizonyos: nem így nézett ki a középkorban, dacára annak, hogy ez az egyik legjobban dokumentálható erősségünk” 

–  ezt már Feld István régész, az ELTE tanszékvezetője mondta a HVG-nek, aki szerint a török hódítás óta a várprogram jelenti a legnagyobb veszélyt a magyar várakra. Néha még eredeti falakat is le kell bontani azért, hogy az új födémeknek megfelelő támasztékokat emeljenek.

A fellelhető építészeti elemek és a korabeli ábrázolások alapján lehetetlen pontosan rekonstruálni, hogyan nézett ki egy többemeletes vár a középkorban – véli Feld. Az egyik legjelentősebb kőrestaurátort, Osgyányi Vilmost megrótta a szakma konzervatívabb része, hogy a füzéri várkápolna rekonstrukciója során a képzelete után ment: az ablakok mérműveit vagy a címeres záróköveket például úgy faragta, hogy nem állt a rendelkezésre eredeti maradvány. Osgyányi a HVG-nek ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Frontharcos vagyok az elefántcsonttoronyban ülő művészettörténészek és a megrendelők közötti háborúban; rendszerint gyorsan kell döntenem, és megesik, hogy tévedek.”

Azt is hozzátette, hogy vállalja a kényszer szülte megoldásokat: „Van, hogy a praktikussági szempontoknak, van, hogy a megrendelő határozott kívánságainak kell megfelelni.” Nem csupán a füzéri rekonstrukcióval kapcsolatban éri vád az építészeket: a diósgyőri vár 2012-ben kezdődött visszaépítése kapcsán például vitát váltott ki, hogy a lovagterembe nem építették vissza az eredeti köveket, és magas tetőt húztak fel, holott a Képes Krónika Anjou-kori ábrázolásain lapos tetők láthatók.

Azt a füzéri vár építésze, Rudolf Mihály is elismeri, hogy „nem tudjuk, hogy nézett ki pontosan az építmény”, de szerinte analógiákból, töredékekből, a korabeli leltárakból, némi logikai játék segítségével megrajzolható az eredetihez bizonyára nagyon hasonló erősség. Füzér polgármestere, Horváth Jenő szerint pedig csak „a várhoz és a községhez nem kötődők akadékoskodásáról” van szó. Mint mondta, az általuk kezelt vár, köszönhetően a jó marketingnek, rentábilisan működik.

A térdig érő romoknak és a rekonstrukciót csak a legszükségesebb esetben, szigorú korlátok között, eltérő anyagokból engedélyező műemlékes verdiktnek, a Velencei Chartának az első Orbán-kormány üzent hadat.  A millenniumi ünnepségek fényét akarta emelni a visegrádi és az esztergomi királyi vár rekonstrukciójával. 2002-után a konzervatívabb műemlékvédelem átmenetileg ismét győzedelmeskedett, ám világos volt, nem tartható tovább az a szemlélet, ami a műemléket nem a hasznosítás oldaláról nézi, hanem kizárólag a kutatás tárgyát látja benne. A rekonstrukcióknak az uniós pénzek beáramlása nyitott utat, már a szocialisták idején. Az omladozó vidéki műemlékek felújítására – „turisztikai attrakciók” címén – viszonylag könnyen lehet pénzt lehívni, kielégítve ezzel a helyi politikai lobbikat is. Feld szerint

nincs is ezzel alapvető baj, csak őszintén be kell vallani, hogy a modern kori rekonstrukcióknak semmi közük a műemlékvédelemhez és a múlt megismeréséhez, hanem kizárólag a turizmushoz vagy a vidékfejlesztéshez.

A maga részéről jobban szeretné, ha ezek a – Marosi szavaival – 1:1-es makettek nem az eredeti romokra, hanem zöldmezős beruházásként épülnének. Szerinte a mai műemléki gondolkodás a XIX. század második felének elveihez közelít, amikor Schulek Frigyes minden gátlás nélkül díszítette fel a Mátyás-templomot általa kreált gótikus díszekkel.

A historizáló szemlélet egyébként is közel áll a Fidesz gondolkodásához. Így megvan a veszélye, hogy most egy félig-meddig kitalált középkor várai, kastélyai épülnek fel országszerte. A kormány ugyanis a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében 39 műemlék felújítását, fejlesztését tervezi 2020-ig, amire 41 milliárdos uniós támogatást szán – derült ki egy minapi határozatból. Virág Zsolt miniszteri biztos viszont úgy érvelt a HVG-nek, hogy a program részeként csak olyan tervek valósulnak meg, amelyek tudományosan alátámaszthatók.

A műemlékügy folyamatos szétzilálása is az oka lehet a tudományos szempontok háttérbe szorulásának – véli Marosi Ernő.  A kormány nem elégedett meg ugyanis azzal, hogy néhány éve megszüntette az önálló műemlékvédelem csúcsszervét, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. Ez év elejével annak utódszervezete, a Forster Központ is megszűnt, munkatársai és feladatai három intézménybe – a Miniszterelnökségbe, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-be, és a Magyar Művészeti Akadémiába – olvadtak. Pedig a munka csak több lett.

A két éve elindult kastélyprogram 2015-ben kiegészült a nemzeti várprogrammal, és még abban az évben egyesítették a két tervet, immár 45 kastélyt és 34 várat, tehát összesen egy híján 80 – kizárólag állami tulajdonú – műemléket vonva be. Mostanra – nyilván költségvetési megfontolásokból – ez a szám megfeleződött, miközben néhány, nem éppen minőségi cserére is sor került. A korábban már EU-s forrásból támogatást nyert várpalotai vár rekonstrukciója például nem került be a kormányhatározat által felsorolt műemlékek közé, helyet kapott viszont a listán a műemléki szempontból nem épp a top 10-be tartozó Zichy-kastély. Nyilván nem művészettörténeti értékei miatt, hanem mert ott működteti egy magánalapítvány a Fidesz által  is támogatott, évente 8 ezer látogató által felkeresett Trianon Múzeumot. Szabó Pál Csabának, az alapítvány elnökének reményei szerint még idén elkezdődik a fűtés és a park rekonstrukciója.

Bár a műemlékek felújításánál a befektetés megtérülése csak megszorításokkal értelmezhető fogalom, megfelelő attrakciókkal még az is lehetséges, hogy egy-egy műemlék a saját lábára álljon. Ilyen például a  nemrég megnyílt gyulai Almásy-kastély, amely – mondja a miniszteri biztos – különleges kiállításának köszönheti a népszerűségét, mert a többi kastélytól eltérően nemcsak a főurak, hanem a személyzet életét is bemutatja, azt, hogy kik és főleg hogyan működtettek egy olyan bonyolult logisztikai rendszert a XIX. században, mint egy 30 szobás kastély. A füzérradványi Károlyi-kastély pedig a harmincas évekbeli luxushotel világát idézi fel, így ott a parkban lévő medencét és a pavilonokat is felújítják.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!