Az egyházak által működtetett gimnáziumok száma pár hazai megyében már nem marad el az állami fenntartású, világnézetileg semlegesnek nevezett gimnáziumokétól. Békés megyében például 9-9 ilyen középiskola működött az előző tanévben – derül ki a KSH által a HVG rendelkezésére bocsátott adatokból. A papok, illetve apácák által felügyelt gimnáziumok száma két északi térségben tavaly óta pedig már felül is múlja a „kincstáriakét”: Győr-Moson-Sopron megyében 11 felekezeti gimnáziumra 10, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 15 egyházi intézményre 14 állami gimnázium jut. Magyarország összesen 895 gimnáziuma között egyébként 195 egyházit és 334 államit tartottak nyilván a 2016/2017-es tanévben (a többi alma mater alapítványi, magán- és települési intézménynek minősült). Azokkal a térségekkel szemben, ahol a gimnáziumok tekintetében már a különféle felekezetek számítanak az első számú iskolafenntartóknak, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Zala és Veszprém megye a másik véglet. Ott az összes giminek csak 9, illetve 13-13 százaléka áll felekezeti vezetés alatt.

Az egyházi expanzió az általános iskolák esetében még nem tart ott, mint a gimnáziumoknál. A 3,5 ezer alapszintű közoktatási intézmény közül a legutolsó hivatalos adatok szerint mintegy félezer tartozott az egyházak felügyelete alá. Ez 14 százalékos felekezeti részesedés, szemben a gimnáziumok körében országosan regisztrált 22 százalékkal. Az általános iskolák fenntartását legnagyobb arányban az Alföld középső sávjában vették át az államtól a papok és az apácák. Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében 2-2 világi működtetésű általánosra ma már 1-1 egyházi vezetésű jut. A Közép-Tisza vidékének 22 városában és 56 községében az előző tanévben már 46 egyházi irányítású alapfokú oktatási intézmény működött, miközben az állami és önkormányzati fenntartásúak száma 103 volt (az alapítványiaké pedig 4). A Közép-Tisza és a Körösök körzetében mért 30 százalék körüli egyházi jelenléttel szemben a nyugati megyékben többnyire 7–9 százalékos a felekezeti arány az alsófokú iskolafenntartók körében.
A legnagyobb erőket aligha véletlenül koncentrálják a különféle felekezetek Szolnok, Békéscsaba, Gyula térségébe. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján Magyarországon arrafelé a legmagasabb a magukat vallástalannak nevezők aránya. Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében az egyházakhoz kötődő személyek aránya a teljes népesség 45 százalékát sem érte el 2011-ben. E két körzetben olyan városok is akadtak (Túrkeve, Martfű, Mezőtúr. Tiszaföldvár), ahol a népesség egyharmada alatt maradt a vallási közösséghez tartozók aránya. Az általános iskolák „tömeges” egyházi átvételét és működtetését e térségekben nyilvánvalóan kvázi missziós tevékenységnek minősíthetik.
A nemrég szakgimnáziumokká átkeresztelt szakközépiskolák közül Budapesten és Borsod megyében van a legtöbb egyházi kézben. A fővárosban 18, Miskolc körzetében 19 ilyen intézmény működik valamelyik felekezet égisze alatt. Országos szinten a 830 szakgimnázium 7,5 százaléka képezi diákjait alapvetően idealista szellemben.