A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Téved Szekó József fideszes mohácsi polgármester, amikor úgy gondolja, hogy véleménynyilvánítási szabadsága jegyében szabad elfogult propagandát folytatnia a felügyelete alatt álló önkormányzati újságban – mondta ki az Alkotmánybíróság öt tagú tanácsa, és elutasította a politikus panaszát megbüntetése ellen.
Két nappal a választás előtt jelent meg a helyi lap, amelyben a polgármester saját pártja mellett kampányolt, miközben más képviselőjelöltről vagy jelölőszervezetről egy szó sem esett. Emiatt egy választópolgár panasza nyomán a helyi és a Nemzeti Választási Bizottság elmarasztalta a politikust, és ezt a Kúria is megerősítette. Kiszabtak 690 000 forint bírságot.
Szekó József ezzel szemben fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerinte nyilvánvaló, hogy a polgármesterek zöme valamelyik párt tagja, jogszabály nem tiltja részvételét a kampányban, és nem korlátozhatják az ő jogát a véleménynyilvánításra csak azért, mert választott önkormányzati vezető.
Az öt alkotmánybíró közül négy – leszavazva a tanácsot vezető Salamon Lászlót – nem értett egyet ezzel. A Kúria véleményét megerősítve kimondták, hogy "a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek vonatkozásában előírhatóak speciális többlet feltételek, melynek oka, hogy az ő tevékenységük mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával". Ezért az alaptörvény a büntetéssel nem sérült, a bírságot a polgármesternek be kell fizetnie, a Kúria döntése érvényben marad.
A panaszhoz csatlakozott az önkormányzati hetilap felelős vezetője és kiadója, az Ab-határozatban meg nem nevezett, de az Önkormányzati Hírek impresszumában szereplő Meier Antalné, akit szintén megbírságoltak. Meglepő módon arra hivatkozott, hogy "semmilyen ráhatása, befolyása nincs a kiadvány tartalmi kialakítására". Erre az Ab azt válaszolta: ha egyszer felelős kiadóként odaírják a nevét a lap végére, akkor ezt nehéz másképp értelmezni, mint hogy tényleg felelős a lapért.
