A buldózer, a katona és a Churchill-gondolkodású onkológus - íme az Orbán-kormány új miniszterei
Az Orbánnal lényeges kérdésekben szembeszálló, a frakcióból kevesek egyikeként kritikát megfogalmazó Gulyás Gergely lesz az új Lázár János, az új emberi erőforrás miniszterének viszont volt pár meghökkentő nyilatkozata. A buldózerként jellemzett Palkovics László egy vadiúj minisztériumot kap, de feltűnik olyan szereplő is, akit Orbán bevetetett a Lázár elleni harcban. A honvédséget pedig egy igazi katona vezeti majd, aki a sorkötelezettséget nem vezetné be, mert nincs értelme.
Orbán Viktor - illetve helyette Havasi Bertalan sajtófőnök az MTI-ben - bejelentette a negyedik Orbán-kormány névsorát, bemutatjuk a kormány új szereplőit. Sorrendben
- Kásler Miklós onkológust, leendő Emmi-minisztert
- Benkő Tibor vezérkari főnököt, az új Honvédelmi minisztert
- Gulyás Gergely Fidesz-alelnököt, a Miniszterelnökség vezetőjét
- Palkovics László eddig oktatási államtitkárt, akinek egy teljesen új, innovációs tárcát hozott létre Orbán
- Nagy István új agrárminisztert,
- Bártfai-Mager Andrea nemzetivagyon-kezelő tárcanélküli minisztert
Az új kormány tagjaitnak hátterét podcastunkban is kielemeztük, és arra jutottunk, mintha inkább értenének a feladatukhoz, mint elődeik (ide kattintva hallgathatja meg elemzésünket).
Diktatórikus vagy konszenzuskereső?
Kásler Miklós neve már 2014-ben felmerült, igaz, akkor még nem miniszterként, hanem Szócska Miklós egészségügyi államtitkár utódjaként. Kásler akkor a Magyar Narancs portréja szerint nemet mondott, úgy tudják, azért, mert az „államapparátusból nincs visszaút, az nem egy nyugdíjas állás.”
Kásler 1992 óta vezeti az Országos Onkológiai Intézetet, a már hivatkozott portré szerint „ő maga a magyar onkológia, nélküle nem történik semmi”, a nevéhez kötik az onkológiai ellátás centralizálását. Tevékenységét ellentmondásosan ítélték meg: bár vezetői és menedzseri képességeit elismerték, sokan bírálták azért, hogy csak a saját intézete érdekeit nézte, egyesek szerint dikatatórikus, katonás, erőből irányító személyiség.
A HVG-nek adott portréinterjúban Kásler azt mondta, „vallom, hogy meg kell próbálni konszenzussal előbbre jutni, (…) ezt tartom emberi magatartásnak. Hadd említsek egy történelmi analógiát: Churchill térben és időben is tudott gondolkodni, Hitler erre képtelen volt. Churchill figyelembe tudta venni az afrikai helyzetet, a gyarmatok erejét, Amerika, Kanada hozzállását. Én is hasonlóan gondolkodom, igyekszem figyelembe venni lépéseim következményeit."
A Magyar Narancs azt írta, minden politikai oldallal volt kapcsolata, a mindenkori kormányhoz lojális, de alapvetően jobboldali beállítottságú, konzervatív ember.
2007-ben – vagyis a Gyurcsány-kormány alatt a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, 2015-ben ugyanennek egy másik fokozatát kapta meg, idén Széchenyi-díjas lett.
Számtalan könyv szerzője – az egyik könyvsorozatát az egyik jegybanki alapítvány 39 milliós támogatásával adták ki, miközben Kásler egy másiknak (a PADOC-nak) kuratóriumi tagja volt. Ez az alapítvány összeolvadt egy másikkal, Kásler már nem vesz részt a munkában.
Szaktekintélye mellett volt néhány különös nyilatkozata. Az Árpád-házi DNS azonosítása után arról beszélt, a magyarok is nem finnugor eredetűek, az ősrobbanás-elméletet spekulációnak minősítette (bár egy lelkészt követ a poszton, így ebben talán nem lesz gondolkodásbeli különbség), az Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia képletet szerinte már megcáfolták (holott nem). Azt is vallja, hogy az emberi gondolkodás „színvonala” az utóbbi kétezer évben semmit sem fejlődött, a görögök már mindent leírtak, illetve hogy a halálos betegségek 70-80 százaléka elkerülhető volna a tízparancsolat betartásával.
Legnagyobb vihart azonban a tőle származó idézet kavarta: ifj. Lomnici Zoltán szerint Kásler beszélt arról, hogy Nigériában 100 millió ember AIDS-es, a megerőszakolt svéd lányok közül 5-ből 4 elkapta a HIV fertőzést.
A vezérkari főnök, akit nem lehet csőbe húzni
Benkő Tibor az első honvédelmi miniszter, aki közvetlenül a hadseregből érkezik: 1979-ben avatták katonának, 37 évesen az ország legfiatalabb dandárparancsnoka lett, tanult a Szovjetunióban és Amerikában is. 2006-ban került a szárazföldi parancsnokság élére, 2010-től vezérkari főnök.
Folyamatosan tanul, ez egyfajta hobbi számára. „Vallom, hogy a katonának pártpolitikailag semlegesnek kell lennie, ugyanakkor a politikának is tennie kell azért, hogy a parancsnok ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy az elkötelezettség látszatának akár csak az árnyéka is vetülhessen rá” – mondta a HVG Portré interjúban. Azt tartja, a parancsnok legyen a katonákkal szigorú, de példamutató és emberséges is. Fogalmazzon meg követelményeket, de nem kell, hogy szeressék, „a parancsnok ne libling legyen, az a fontos, hogy tiszteljék az alárendeltjei.” A keménységet vallja, de el tud érzékenyülni. A HVG-nek bevallott egy régi gyerekcsínyt is: „egyszer levágtam pár méter drótot a tiszalöki telefonhálózati elosztó központban, így pár napig nem volt összeköttetés Tiszalök meg az erőmű között.”
Benkőt nehéz csőbe húzni: a Népszabadság 13+1 kérdéses videójában hiába kérdezték arról, mi volt (a jelenleg DK-s) Vadai Ágnes korábbi honvédelmi államtitkár három legjobb tulajdonsága, azt mondta, ez nem sportszerű kérdés, a katona egy hölgyről csak jót és szépet mondhat, vagy témát vált. És jött a következő kérdés.
Kivágta magát az alól is, hogy Sólyom László vagy Schmitt Pál köztársasági elnök kézfogása férfiasabb-e, „mint vezérkari főnök, az a legfontosabb, hogy a köztársasági elnöknek milyen a szíve, a honvédség és a katonák iránti elkötelezettsége.”
De azt is övön aluli kérdésnek érezte, hogy Szekeres Imre vagy Hende Csaba honvédelmi miniszter mellett megnyugtatóbb-e állni.
2016 februárjában a Faktor.hu-nak adott egy hosszú interjút, melyen azt mondta a magyarok biztonsága a legfontosabb, ezért, „bűn lenne, ha nem lehetne bevetni a hadsereget akkor, ha a rendőrök már nem tudják kezelni a migránshelyzetet. A honvédség alapfeladatai közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem, mondta. Megnyugtató viszont, hogy szerinte nincs szükség kötelező sorkatonai szolgálatra, „mert nem szabad kötelezővé tenni egy ilyen komoly és felelősségteljes feladat ellátását.” Bár azt is mondta, még több katona kellene, hogy ne legyen ennyire leterhelt az állomány.
Aki szembe száll Orbánnal is
Az új Lázár János Gulyás Gergely Fidesz-alelnök lesz, aki – a miniszterelnök előzetes nyilatkozata alapján – egy nagyon átalakított Miniszterelnökséget vezet majd, de ennek részletei nem ismertek. Gulyás a Fidesz-frakció vezetését adja fel, előtte az Országgyűlés egyik legfontosabb bizottságának – a törvényalkotásinak – elnökeként a Parlament alelnöke is volt, de részt vett az Alaptörvény megszövegezésében is, elmondások alapján több ponton vitába szállt Orbánnal. „Nélküle sokkal durvább lenne a szöveg” – mondták a hvg.hu-nak a róla szóló portréhoz nyilatkozók. Gulyás nem csak Orbánnal szállt vitába, a pártban gyakorlatilag egyedüliként hallatta hangját a netadó, a fideszes vezetők urizálása, az MNB-alapítványok költéseinek eltitkolása vagy a TV2 lejárató riportjai miatt.
A most 37 éves politikust Szájer József fedezte fel, mikor jogászként a Magyar Nemzetben állt ki a Fidesz 2007-es Kossuth téri kordonbontása mellett. 2009-ben a párt EP-listáján is szerepelt – saját kérésre nem befutó helyen -, mert „marhára nem volt kedve” hozzá, „tök jól érezte” magát ügyvédként, ami Brüsszelben ment, az távol állt tőle. Az Országgyűlésbe 2010-ben jutott be, Balog Zoltán hívására mondott azonnal igent, „az ország akkori állapota miatt.”
Akik államtitkárokból lépnek elő
A pitbull, akinek vág az esze
Palkovics László oktatási államtitkárból lesz nemzeti innovációs és technológiai miniszter. Ezt a váltást sejteni lehetett a hvg.hu 2017-es, róla szóló portréból. Azt mondta, államtitkár nem lenne, oktatási miniszter sem, ahogy az Emmin belül sok olyan terület van, amihez nem ért. Arra viszont jelentőségteljes mosollyal felelt csak, hogy tervben van-e egy iparral-kutatással és innovációval foglalkozó tárca, mert ehhez a területhez ért. Ő ugyanis 2014-ben a töretlenül felfelé ívelő tudományos és vállalatvezetői karrierjét, vagyis a BME járműgyártás tanszékének vezetését és a Knorr Bremse európai kutatási és rendszerfejlesztési igazgatói posztját hagyta ott a felsőoktatási államtitkári ajánlatért.
Orbán Viktor eredetileg két évre kérte „kölcsön”, ám 2016. februárjától már a teljes oktatásért ő felelt. Az oktatás siralmas helyzetéről többször írtunk, az viszont elmondható, hogy Palkovics az elődei több éves harca után lecsendesítette az átszervezések miatt felzúdult felsőoktatást, a rendszer ellen lázadó pedagógusokat átterelte az utcáról a tárgyalóasztalhoz. (Igaz, érdemi előrelépés nem született.)
Ő volt viszont az első, aki a lex CEU benyújtásának másnapján kiállt a kormány nevében az egyetemet ellehetetlenítő törvényjavaslat mellett. Munkabírását hatalmasnak tartják, tárgyalópartnerei pitbullként, buldózerként jellemzik. „Maximális elszántsággal és következetességgel képviseli azt, amivel odaküldték. Gyakorlatilag mindent lenyom a tárgyalópartnerei torkán” – mondta róla a feszültségek ki- és átbeszélésre létrehozott köznevelési kerekasztal egyik résztvevője. Az indulatnak viszont a szikráját sem lehet látni rajta, a tárgyalópartnereit gyors felfogásával, dinamizmusával és felkészültségével hengerli le.
Nem Fidesz-tag, de a kormány által követett elvekkel egyetért. Orbán számára régóta egyike annak a három embernek, akit karizmája, elképzelései és célorientáltsága miatt nagyra illetve példaképének tart. A miniszterelnök ugyanígy van ezzel, Palkovics szerint több dologban is meg tudta már győzni Orbánt.
Az új miniszternek kevese van, Lázár szerint mennyit érne?
Az új agrár- és vidékfejlesztési minisztertől, Nagy Istvántól nehéz karakteres nyilatkozatot idézni, a többi között agrármérnök diplomával rendelkező Nagy 2006-től Mosonmagyaróvár alpolgármestere volt, 2010-ben került be a parlamentbe, az előző ciklusban a földművelésügyi minisztérium politikai államtitkára volt. Semjén Zsolttal van miről beszélgetnie: életrajza szerint Nagy hivatásos vadász. Eszperantóból B, németből C típusú középfokú nyelvvizsgája van.
Vagyonnyilatkozatát átnézve sok mindene nincs: egy vidéki ház illetve két lakás résztulajdonosa, összesen néhány hektárnyi legelővel, gyümölcsössel, szántóval és erdővel rendelkezik, van egy 100 családos méhészete, egy 6 éves Opel Astrája, egy teherautója és egy horgászcsónakja. Őstermelőként is jut némi bevételhez, 8 milliós életbiztosításán és 1,85 milliós nyugdíjmegtakarításán kívül egyéb megtakarítása nincs, de tartozása sem. A legemlékezetesebb kép róla az, amikor félrehajtott fejjel, arcára tett telefonon beszél a parlamenti ülésteremben.
Akit bevetettek a Lázár elleni meccsbe
Kormánybiztosból a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterré lép elő Bártfai-Mager Andrea, akit Orbán Lázár ellen vetett be: a Simicska Lajos emberének tartott, államtitkárként nyugdíjba menő Németh Lászlóné területeit Orbán kivonta Lázár minisztériuma alól, és Bártfai-Magernek adta 2016-ban. Közvetlenül Orbán alá tartozva ő felelt a posta- (és takarékszövetkezeti )ügyekért, az MFB-ért, az állami rezsicégért és a központi adaggyűjtőért is. Ez nem volt mellékes fordulat a Spéder Zoltán elleni küzdelemben sem.
Bártfai-Magert korábban az üzleti világban ismerték, a Postabank kockázatkezelési divíziójából került át 2001-ben a Magyar Nemzeti Bankhoz, 2007 őszétől a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának tagja, míg 2010-től a Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója volt. 2011 óta az MNB Monetáris Tanácsának tagja volt.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
