A múlt heti EU-csúcs után kicsit megnyugodtak a kedélyek Európában. Magyarország és a V4-ek elérték, hogy a kötelező kvóták ötletét jó mélyre ássák, bár Emmanuel Macron francia elnök mindenkit figyelmeztetett, nevetséges, ha valaki győzelemről beszél – sokkal inkább kompromisszumos döntés született.

A csúcs utáni tanácsi következtetésben önkéntes befogadásról és szétosztásról van szó és napirenden marad a dublini rendelet reformja is. Olasz nyomásra prioritássá válik a zárt táborok létrehozása, Európa pedig elkezd a külső határok védelmére koncentrálni.

Angela Merkel német kancellár úgy érkezett meg a csúcsra, hogy közben Németországban kormányválság tört ki, Horst Seehofer megzsarolta a kancellárt: ha nem talál megoldást a menekültválságra, akkor Seehofer belügyminiszterként júliustól elrendeli a más országokban regisztrált menedékkérők visszaküldését a német határról.

Mégsem kacsa, hanem politikai egyetértés

A belügyi tárcavezető a lemondását is belebegtette, de később meggondolta magát (a CDU és a CSU megegyeztek, új szabályokat alkalmaznak a német-osztrák határon, tranzitzónákat állítanak fel, és adott esetben Ausztriába küldhetik vissza a menedékkérőket), mindenesetre Merkelnek a kétfrontos harc nyomása mellett kellett tárgyalni Európa vezetőivel. A csúcs után a DPA hírügynökség, a Deutsche Welle, majd később a Reuters is arról írt, Merkel levélben tájékoztatta koalíciós partnereit, hogy összesen tizennégy országgal (Magyarországgal, Lengyelországgal, Csehországgal, Belgiummal, Dániával, Észtországgal, Franciaországgal, Finnországgal, Litvániával, Lettországgal, Luxemburggal, Hollandiával, Portugáliával és Svédországgal) megállapodott Németországban menedékjogért folyamodó bevándorlók befogadásából.

MTI / EPA / Holger Hollemann

A levélben szerepel az, hogy ha egy menekültkérelmet megvizsgáltak, de elutasítottak, akkor azt, aki beadta, minél hamarabb vissza kell küldeni. A dokumentum szerint Merkel horgonyközpontoknak nevezett gyűjtőtáborokat hozna létre a német határokon, ahova azokat küldené, akik úgy kérnek menekültstátuszt Németországtól, hogy az EU-ba egy másik tagállam határán léptek be – azaz gyakorlatilag mindenki bekerülne oda, hiszen Németország csak EU-tagokkal és a schengeni zónába tartozó Svájccal határos. Ezekben a horgonyközpontokban járnának el a menedékkérelmek ügyében.

Orbán hamar tagadott. „Ez a szokásos politikai kacsa, semmilyen megállapodás nem született” – üzente a kormányfő. Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke pedig egy olyan nyilatkozatot adott az MTI-nek: senki nem nálunk lépett be először az EU területére. Ez egyébként pont ugyanígy igaz a legtöbb olyan országra is, amelynek a vezetői támogatták Merkel tervét, tehát nem zár ki semmilyen egyezséget. Később nemcsak Orbán és Magyarország, hanem többek között Babis és Csehország, valamint Lengyelország is tagadta, hogy lenne ilyen egyezség.

Megkérdeztük a német szövetségi kormány sajtó- és információs irodájától, történt-e egyezség az érintett országok között, valamint arra is kíváncsiak voltunk, mi okozhatta a zavart, amelynek következtében később több ország azt kommunikálta, semmit nem írtak alá.

Merkel hivatalának egyik szóvivője levélben arról tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy az EU-s csúcs után számos európai partner kifejezte hajlandóságát arra, hogy megbeszéléseket folytassanak a dublini rendelet 36. cikke szerinti átcsoportosítások esetén a jobb együttműködés érdekében. „Ezeknek a közigazgatási megállapodásoknak a célja a nemzeti menekültügyi hatóságok együttműködésének erősítése a dublini mechanizmus hatékonyságának növelése érdekében” – áll a levélben.

Merkel sajtósa felhívta a figyelmünket arra, hogy a német kancellár nemrég egy tévéinterjúban arról beszélt:

Sajnálom, ha mindez félreértésekre adott okot, de továbbra is egyeztetni fogunk erről. Nem megállapodásokat kötöttünk, hanem politikai egyetértésünket fejeztük ki – tisztázta a helyzetet a kancellár.

A dublini rendelet már az EU-s csúcs utáni következtetésekben is szerepelt és a mostani formájában tartalmazza a kötelező áttelepítést, arra az esetre tartják fenn, ha egyszerre egy országban túl sok menedékkérő lenne. Az említett 36. cikk pedig egyértelműen leírja, a tagállamok kétoldalú közigazgatási megállapodásokat köthetnek a dublini szabályok végrehajtásának gyakorlati részleteire vonatkozóan, hogy elősegítsék a rendelet alkalmazását és fokozzák a hatékonyságát. Ezek a megállapodások kiterjedhetnek az eljárások egyszerűsítésére és az átadásra, valamint a kérelmezők átvétele vagy visszavétele iránti megkeresések megvizsgálására előírt határidők lerövidítésére is többek között. Tehát minden bizonnyal erről egyeztetett Orbán és Merkel is, mindketten kifejezve politikai egyetértésüket.

Zsarol, kavar

Ebben a hangulatban utazik Orbán Viktor csütörtökön Berlinbe, hogy tárgyaljon Angela Merkellel és Horst Seehoferrel is. A kancellárral folytatott kétoldalú megbeszélésen Európa-politikai és nemzetközi témákról tárgyalnak majd, a megbeszélés után közösen sajtótájékoztatót tartanak.

MTI / EPA / Lukas Barth

Nagy kérdés, hogy néhány nappal a találkozó előtt mi szükség volt lekacsázni azt, ami nem az, ezzel is tovább mélyítve Magyarországról a német belpolitikai válságot. Német sajtóhírek szerint Orbán ezzel nem könnyítette meg saját dolgát, a találkozó biztos, hogy nem lesz súrlódásmentes a két fél között – hiába a biztosra vehető kézcsók Orbántól.

Egy, a folyamatokra rálátó német újságíró a hvg.hu-nak azt mondta, azzal, hogy Orbán kacsának nevezte azt, ami nem is volt az, a magyar miniszterelnök jó eséllyel Seehofernek tett szívességet, csakhogy azóta a belügyminiszter már nem akar lemondani. „Orbán ezzel csak azt érte el, hogy a saját választói előtt hiteltelennek állította be a német kancellárt.”

Ausztria bekeményít

A Merkel–Orbán-tengely háromszöggé alakul, ugyanis a soros uniós elnökséget ellátó Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is bekeményített. Közölte, ha a németek bármit is szigorítanak a határellenőrzési mechanizmuson, akkor Ausztria is. Országa készen áll megvédeni határait.

Kurz szerint Bécs védelmező Európát akar, ugyanis az európai emberek biztonságának garantálása elsődleges fontosságú. Arról is beszélt, az európai biztonság alapja az Európai Unió külső határainak határozott és hatékony védelme. A belső határok nélküli Európa is kizárólag a külső határok védelme mellett biztosítható.

MTI/EPA/Julien Warnand

„A harcias Orbánnak tudnia kell, hogy most nem csatába jön. Tárgyalnia kell Merkellel, ha nem akarja, hogy a most törékeny békének tekinthető Merkel–Seehofer-kiegyezés semmissé legyen és elsodorja a kormányt. Magyarországnak túl fontos szövetségese a CDU vezette Németország” – foglalta össze német forrásunk azt, hogy mi a tét csütörtökön Berlinben.

*

(A cikkben felhasznált információk elsősorban a The New York Times, a Reuters és a Politico oldaláról származnak, illetve a szerző saját értesülései Németországból.)