Az LMBT+ közösséghez tartozók 41 százaléka titkolja identitását a legelső munkahelyén – derül ki az Out Now Global tanácsadó és közvélemény-kutató cég felméréséből. A Vodafone megbízásából készült, 15 országra, köztük Magyarországra is kiterjedő kutatás szerint a titkolózás egyik fő oka az, hogy a melegek tartanak a kollégák negatív reakcióitól, illetve a hátrányos megkülönböztetéstől. Az LMBT közösség tagjai attól is félnek, hogy a téma felvetése zavarba hozná a többieket.
„Voltak, akik nálam nyitottabbak voltak, de őket folyamatosan piszkálták. Egy nagy amerikai multicég franciaországi leányvállalatánál dolgoztam, amely ugyan támogatta a befogadást és a sokszínűséget, ám a valóságban senki sem tett semmit, hogy harcoljon a durva viccek és a zaklatás ellen. Tudtam, nem lettem volna biztonságban, ha beszélek nemi identitásomról, s majd megőrültem a dühtől, hogy állandóan hazudnom kellett. Ehhez még az is hozzájárult, hogy annyiszor éreztem fájdalmat, ahányszor meghallottam ezeket a vicceket. A mai napig nem mondtam el senkinek, hogy ez volt az egyik legfőbb oka annak, hogy otthagytam a céget” – írta a 3194 válaszoló egyike.
A tanulmányból az is kiderül, hogy manapság sokkal több meleg és biszexuális zárkózik be, és titkolja identitását első munkahelyén, mint korábban. Ám e mögött furcsa módon pozitív jelenségek is állnak. Leginkább az, hogy a közép-iskolai, főiskolai és egyetemi közegben manapság sokkal befogadóbbak az emberek, mint korábban, így ott a legtöbb ember nyíltan beszél ezekről a kérdésekről.
A bezárkózás fő oka, hogy a munkahelyek nagy részét még annak ellenére nem jellemzi a valódi nyíltság és befogadás, hogy a vállaltok többsége hivatalosan befogadónak vallja magát. A felmérés szerint manapság csupán a felsőoktatásban tanuló homo- és biszexuálisok hét százaléka nem árulja el senkinek valós identitását, ez az arány a korábbi évtizedekben sokkal magasabb volt. Az első munkahelyen bezárkózók félelmeivel kapcsolatban a felmérés megállapította: a válaszolók hatvan százaléka a negatív reakcióktól, 42 százalékuk a karrierlehetőségek romlásától, 33 százalékuk pedig az ellőléptetés elmaradásától tartva titkolózik. Az is figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek közül sokan azt válaszolták, a titkolózás miatt munkájuk hatékonysága is romlik. A megvizsgált országok közül Törökországban a legnehezebb az LMBT+ közösséghez tartozók élete.
Az Out Now Global Magyarországgal foglalkozó adatai szerint az első munkahelyen a megkérdezettek közel harmada – azaz a világátlagnál kevesebb válaszoló – zárkózott be. (A legkisebb arányt, 22 százalékot az USA-ban, a legmagasabbat, 48 százalékot pedig Romániában mértek). A magyar LMBT-közösség tagjai közöl 15 százalék titkolja teljesen másságát a munkahelyén, 12 százalékuk csak néhány, bizalomba fogadott embernek beszélt erről, míg 14, illetve 19 százalék sok, illetve a legtöbb munkatára előtt nem titkolja identitását. A másságát teljes egészében vállalók aránya 40 százalék. Magyarországon a legelső munkahelyen majdnem háromszorosára ugrik a hallgatást választók aránya, ami csak a későbbi munkahelyeken mérséklődik. Jelenlegi munkahelyükön a megkérdezettek közül a bezárkózók aránya 13 százalékra csökkent a közvetlen felettesekkel, és 8 százalékra a közvetlen kollégákkal szemben, ugyanakkor a válaszadók kiemelték, hogy a fiataloknak valóban nagyobb támogatásra volna szükségük munkába álláskor.
Néhány további figyelemre méltó megállapítás a tanulmányból:
Ötből egy válaszadó állította, hogy a teljes őszinteség a munkahelyén a legnehezebb dolog volt, amit valaha tett, Magyarországon ez az arány 18 százalék.
Az LMBT+ alkalmazottak kétharmada nyilatkozta, hogy legalább egyszer eltitkolta szexuális irányultságát vagy nemi identitását munkahelyi környezetben.
Az 18-35 éves LMBT+ nők mindössze 29 százaléka játszik nyílt lapokkal, szemben a férfiak 44 százalékos arányával, a hátrányos megkülönböztetéstől való félelem miatt.
A megkérdezettek négyötöde válaszolta azt, hogy az LMBT+ közösség egyértelmű, nyilvános támogatása feletteseik részéről sokat tesz hozzá ahhoz, hogy jobban érezzék magukat és őszintébbek legyenek a munkahelyükön.
Ugyancsak a megkérdezettek négyötöde, 83 százaléka állította, hogy szívesebben dolgozik olyan munkaadónak, amelynek LMBT+ vezetői, partnerei és támogatói vannak.
Az átfogó felmérés és az LMBT munkatársak meglátásai, tanácsai nyomán indította útjára a Vodafone az „LGBT+ Friends Connect” elnevezésű, több országra kiterjedő új programját. Ennek célja, hogy a hátrányos megkülönböztetést elutasító vállalat első munkaadóként alkalmazza és támogassa az LMBT+közösséghez tartozó fiatalokat, valamint továbbképzést biztosítson a vállalat vezetői számára. A program részeként a cég képzéseket indít a frissdiplomás, integráló és vezetői az LMBT+ alkalmazottak támogatásáért, megtartásáért és bevonzásáért, az LMBT+ közösség befogadásának szellemében megújítja etikai kódexét, globális mentorprogramot indít LMBT+ frissdiplomások számára és az LMBT+ közösséget is célzó kommunikációt kezd az álláshirdetésekben és a karriercsatornákon.
„A Vodafone Magyarország elkötelezett a sokszínűség és a befogadás mellett. A sokszínűséget egy olyan befogadó kultúra kialakításával teremtjük meg, ahol mindenki tiszteli a másikat, mindenki önmaga lehet, és egyenlő esélyekkel törekedhet arra, hogy a legjobbat hozza ki magából. Kollégáinkat a cselekedeteik és teljesítményük alapján ítéljük meg, tekintet nélkül életkorra, nemre, nemi identitásra, szexuális orientációra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai, vallási vagy más meggyőződésre, fizikai és egyéb adottságokra” – mondta Tóth Zsuzsanna. a cég HR vezérigazgató-helyettese hozzátette: „Hiszünk abban, hogy ennek köszönhetően jobb jövőt építhetünk a kollégáknak, a partnereknek és az ügyfeleknek egyaránt. Sok vállalattal egyetemben a Vodafone Magyarország is részese a Nyitottak Vagyunk kezdeményezésnek, és természetesen részt veszünk a budapesti Pride felvonuláson.”
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
