Jó ideje tudható volt, hogy a folytatást blokkoló Lázár János távozásával előbb-utóbb felmelegíti a kormány a Sorsok Háza három éve befagyott ügyét, az azonban furcsa egybeesés, hogy pont az uniós "atombomba" ledobásának egy fontos állomása felé közeledve jelentik be azt. A múzeum ügye a két legnagyobb befolyású hazai zsidó szervezet, a Mazsihisz és az Emih szembenállásának, illetve az előbbi leszalámizásának újabb állomása is.
Többszörös arculcsapásként értékelik a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségében (Mazsihisz) a Miniszterelnökség vezetőjének pénteki bejelentését a Sorsok Háza tavaszra tervezett megnyitásáról.
A holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító intézménynek a Józsefvárosi pályaudvaron kialakított épülete, ahogy arról többször beszámoltunk, immár három éve üresen áll a múzeum koncepciója körül kialakult viták miatt, Gulyás Gergely azonban bejelentette, hogy a hátralévő alig fél évben a kormány a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) és a Schmidt Mária vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködve kialakítja, majd átadja az emlékhelyet.
A múzeum kialakításával eredetileg megbízott Schmidt Mária, illetve a magyarországi zsidó közösségek és a vitában pártjukra állt Lázár János többéves szembenállásáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. A történet lényege: a Mazsihisz attól tartva, hogy a Terror Házát vezető fideszes történész-oligarcha a Szabadság téri megszállási emlékműhöz hasonlóan a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítást készítene a holokausztról, kezdettől támadta Schmidt koncepcióját, a Miniszterelnökséget áprilisig vezető Lázár János pedig – akinek időközben durván megromlott a viszonya a Terror Háza igazgatóval – melléjük állt. A vita 2015 tavaszán odáig fajult, hogy Lázár egyszerűen leállította a projektet, majd közölte: „a Sorsok Háza akkor fog megvalósulni, amikor annak tartalmát a magyarországi zsidó közösségek támogatni tudják”.
Persze miután Lázár János tavasszal kiszállt az országos politikából, mindenki – így a Mazsihisz is – számított rá, hogy a projekt felpörög majd a távozásával, és a „blokk” elhárultával előbb-utóbb megnyit majd a múzeum. A pénteki bejelentésnek így legfőképp az időzítése lepte meg a szervezetet: azt ugyanis sikerült épp az egyik legnagyobb zsidó vallási ünnep, a vasárnap kezdődő zsidó újév előtt megejteni.
Vissza, ami jár
Bár az eredmény ugyanaz, mazsihiszes forrásaink nem feltételeznek akkora otrombaságot a kormányról, hogy direkt akart volna belerondítani az ünnep előkészületeibe, az időzítésnek azonban egyértelműen politikai célja van szerintük, Ők azt mondják, a kormányban azt gondolhatták-remélhették, hogy a bejelentés miatt a Mazsihisz majd nekiugrik a vele régóta rivalizáló, és számos ponton kiszorítani igyekvő Emihnek, így a zsidó szervezetek közti adok-kapok elterelheti majd a figyelmet a magyar jogállamiság helyzetét elemző Sargentini-jelentés jövő heti brüsszeli vitájáról, vagyis a kormány ismét a jól ismert „egy botrányt egy még nagyobb botránnyal elfedni” – taktikájához nyúlt.
Bár arra ugyancsak számít(hat)ott a Mazsihisz, hogy Lázár János távozásával Schmidt Mária „visszaveszi majd, ami az övé”, vagyis az ő – vitatott – elképzelései szerint valósul majd meg a múzeum, az, hogy a folyamatban az EMIH is dedikált szerepet kap, ráadásul a tulajdonosa és üzemeltetője is a Köves Slomó vezette szervezet lesz, messze túlmutat szerintük az emlékhely ügyén.
Kicsit olyasmi, mint ami az Akadémiával történt nyár elején, vagy ami a kulturális-szellemi élet több területén lezajlott már az elmúlt években: (a kormány) nem direktben megy neki a nem kellően lojális szerveteknek, hanem sunyi módszerekkel húzza ki alóluk a talajt, miközben felépíti az általa vezérelhető, maximálisan lojális alternatívát
– magyarázta egyik forrásunk, a célzás pedig a tényeket nézve is jól illik a Mazsihisz és a kormánypártokkal még a zsidóság szempontjából kényesnek mondható ügyekben is feltűnően egyetértő Emih helyzetére, illetve viszonyára.
(A Magyarországon csak 13 éve alapított, a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta azonban befolyását megtöbbszöröző haszid ortodox hitközség felfutásáról ebben a cikkben írtunk részletesen, az Index pedig még tavaly írt az élet-harcukról tanulságos összefoglalót.)
A Sorsok Háza megkaparintásával az Emih mindenesetre a magyar zsidó történelem egy újabb – nem is kicsi – szegmensét kötheti magához (csütörtökön éppen a budavári Táncsics utcai középkori zsidó imaházat avatták újra a részvételükkel, Áder János köztársasági elnök jelenlétében), ismét „kívülről” pótolva az itthon hiányzó történelmi legitimációját.
A Mazsihisz információink szerint egyébként a Miniszterelnökség élén történt személycsere – vagyis május – óta több alkalommal kért találkozót az új minisztertől, többek között a Sorsok Háza ügyében. Gulyás Gergely azonban nemhogy lehetőséget nem adott erre, de válaszra sem méltatta a szervezetet, illetve egy forrásunk megfogalmazása szerint
összességében is sunyin lapított a történetben.
A Mazsihisz láthatóan nem akar besétálni a kormány utcájába: nem adott ki sértődött közleményt, és nem rohanta le indulatos nyilatkozatokban az Emihet sem. A Sorsok háza ügyét megpróbálják szakmai mederben tartani, amit az is jelez, hogy a szervezet nevében pénteken Toronyi Zsuzsát, a Mazsihisz által fenntartott Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár vezetőjét jelölték ki, hogy kommentálja a történteket.
Toronyi Zsuzsa a hvg.hu-nak azt mondta: bár Köves Slomó pénteki bejelentéséből szerinte alapvetően az olvasható ki, hogy a Schmidt Mária-féle 2015-ös elképzeléseit valósítják meg (amely a Mazsihisz szerint már az 1938-48 közé szorított időszak meghúzásával elfogadhatatlan módon relativizálja a magyar hatóságok szerepét a holokausztban) a múzeumban, az intézményvezető nem akar prejudikálni, azt mondja, az újév előtti megbocsátás időszakára is tekintettel, megadják a bizalmat a Terror Háza vezetőjének, hátha időközben tovább érlelte a koncepcióját.
Az akkori terveket annak idején amiatt is számos bírálat érte, mert a klasszikus muzeológiai megközelítés helyett a Terror Házából is ismert módon, az érzelmekre ható látványelemekkel dolgozta volna fel a holokauszt témáját, miközben Toronyi Zsuzsa szerint egy ilyen szenzitív kérdésben nem lehet ilyen eszközökkel hiteles képet adni. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteménye az intézmény vezetője szerint nem megkerülhető egy autentikus holokauszt kiállítás létrehozásához, ezért állítása szerint természetesen hozzájárulnak a múzeumban őrzött anyagok felhasználásához.
| A Mazsihisz reakciója |
Cikkünk megjelenése után a Mazsihisz hivatalos közleményben is reagált a pénteki bejelentésre. A szervezet eszerint örül, hogy a kormány négy év után ismét foglakozik a Sorsok Házával, a magyar holokauszt – a magyar történelem legnagyobb tömeggyilkosságának – kérdésével, másfelől csalódott is, mert a kormány állítása szerint "sem a zsidó közösségnek, sem az izraeli kormánynak nem ezt ígérte." „Sehol a világon nem a kormányok döntik el, ki képviseljen egy vallási közösséget.” – írja a Mazsihisz, a Köves Slomó vezette Egységes Magyar Izraelita Hitközség bevonása szerinte ugyanis nem garantálja, hogy a Sorsok Háza hitelesen, őszintén és felelősen szóljon magyar zsidók százezreinek jogfosztásáról és kiirtásáról. „Bár az EMIH része a sokszínű magyar zsidóságnak, de semmiképpen sem képviseli azt. Az eddigi tervekben a MAZSIHISZ épp erre a hitelességre nem látott megnyugtató garanciákat és ebben a tekintetben a friss bejelentés sem hozott érdemi változást.” – áll a közleményben. |
Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.
