szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jó ideje tudható volt, hogy a folytatást blokkoló Lázár János távozásával előbb-utóbb felmelegíti a kormány a Sorsok Háza három éve befagyott ügyét, az azonban furcsa egybeesés, hogy pont az uniós "atombomba" ledobásának egy fontos állomása felé közeledve jelentik be azt. A múzeum ügye a két legnagyobb befolyású hazai zsidó szervezet, a Mazsihisz és az Emih szembenállásának, illetve az előbbi leszalámizásának újabb állomása is.

Többszörös arculcsapásként értékelik a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségében (Mazsihisz) a Miniszterelnökség vezetőjének pénteki bejelentését a Sorsok Háza tavaszra tervezett megnyitásáról.

A holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító intézménynek a Józsefvárosi pályaudvaron kialakított épülete, ahogy arról többször beszámoltunk, immár három éve üresen áll a múzeum koncepciója körül kialakult viták miatt, Gulyás Gergely azonban bejelentette, hogy a hátralévő alig fél évben a kormány a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) és a Schmidt Mária vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködve kialakítja, majd átadja az emlékhelyet.

©

A múzeum kialakításával eredetileg megbízott Schmidt Mária, illetve a magyarországi zsidó közösségek és a vitában pártjukra állt Lázár János többéves szembenállásáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. A történet lényege: a Mazsihisz attól tartva, hogy a Terror Házát vezető fideszes történész-oligarcha a Szabadság téri megszállási emlékműhöz hasonlóan a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítást készítene a holokausztról, kezdettől támadta Schmidt koncepcióját, a Miniszterelnökséget áprilisig vezető Lázár János pedig – akinek időközben durván megromlott a viszonya a Terror Háza igazgatóval – melléjük állt. A vita 2015 tavaszán odáig fajult, hogy Lázár egyszerűen leállította a projektet, majd közölte: „a Sorsok Háza akkor fog megvalósulni, amikor annak tartalmát a magyarországi zsidó közösségek támogatni tudják”.

Persze miután Lázár János tavasszal kiszállt az országos politikából, mindenki – így a Mazsihisz is – számított rá, hogy a projekt felpörög majd a távozásával, és a „blokk” elhárultával előbb-utóbb megnyit majd a múzeum. A pénteki bejelentésnek így legfőképp az időzítése lepte meg a szervezetet: azt ugyanis sikerült épp az egyik legnagyobb zsidó vallási ünnep, a vasárnap kezdődő zsidó újév előtt megejteni.

Vissza, ami jár

Bár az eredmény ugyanaz, mazsihiszes forrásaink nem feltételeznek akkora otrombaságot a kormányról, hogy direkt akart volna belerondítani az ünnep előkészületeibe, az időzítésnek azonban egyértelműen politikai célja van szerintük, Ők azt mondják, a kormányban azt gondolhatták-remélhették, hogy a bejelentés miatt a Mazsihisz majd nekiugrik a vele régóta rivalizáló, és számos ponton kiszorítani igyekvő Emihnek, így a zsidó szervezetek közti adok-kapok elterelheti majd a figyelmet a magyar jogállamiság helyzetét elemző Sargentini-jelentés jövő heti brüsszeli vitájáról, vagyis a kormány ismét a jól ismert „egy botrányt egy még nagyobb botránnyal elfedni” – taktikájához nyúlt.

Bár arra ugyancsak számít(hat)ott a Mazsihisz, hogy Lázár János távozásával Schmidt Mária „visszaveszi majd, ami az övé”, vagyis az ő – vitatott – elképzelései szerint valósul majd meg a múzeum, az, hogy a folyamatban az EMIH is dedikált szerepet kap, ráadásul a tulajdonosa és üzemeltetője is a Köves Slomó vezette szervezet lesz, messze túlmutat szerintük az emlékhely ügyén.

Kicsit olyasmi, mint ami az Akadémiával történt nyár elején, vagy ami a kulturális-szellemi élet több területén lezajlott már az elmúlt években: (a kormány) nem direktben megy neki a nem kellően lojális szerveteknek, hanem sunyi módszerekkel húzza ki alóluk a talajt, miközben felépíti az általa vezérelhető, maximálisan lojális alternatívát

– magyarázta egyik forrásunk, a célzás pedig a tényeket nézve is jól illik a Mazsihisz és a kormánypártokkal még a zsidóság szempontjából kényesnek mondható ügyekben is feltűnően egyetértő Emih helyzetére, illetve viszonyára.

(A Magyarországon csak 13 éve alapított, a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta azonban befolyását megtöbbszöröző haszid ortodox hitközség felfutásáról ebben a cikkben írtunk részletesen, az Index pedig még tavaly írt az élet-harcukról tanulságos összefoglalót.)

©

A Sorsok Háza megkaparintásával az Emih mindenesetre a magyar zsidó történelem egy újabb – nem is kicsi – szegmensét kötheti magához (csütörtökön éppen a budavári Táncsics utcai középkori zsidó imaházat avatták újra a részvételükkel, Áder János köztársasági elnök jelenlétében), ismét „kívülről” pótolva az itthon hiányzó történelmi legitimációját.

A Mazsihisz információink szerint egyébként a Miniszterelnökség élén történt személycsere – vagyis május – óta több alkalommal kért találkozót az új minisztertől, többek között a Sorsok Háza ügyében. Gulyás Gergely azonban nemhogy lehetőséget nem adott erre, de válaszra sem méltatta a szervezetet, illetve egy forrásunk megfogalmazása szerint

összességében is sunyin lapított a történetben.

A Mazsihisz láthatóan nem akar besétálni a kormány utcájába: nem adott ki sértődött közleményt, és nem rohanta le indulatos nyilatkozatokban az Emihet sem. A Sorsok háza ügyét megpróbálják szakmai mederben tartani, amit az is jelez, hogy a szervezet nevében pénteken Toronyi Zsuzsát, a Mazsihisz által fenntartott Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár vezetőjét jelölték ki, hogy kommentálja a történteket.

©

Toronyi Zsuzsa a hvg.hu-nak azt mondta: bár Köves Slomó pénteki bejelentéséből szerinte alapvetően az olvasható ki, hogy a Schmidt Mária-féle 2015-ös elképzeléseit valósítják meg (amely a Mazsihisz szerint már az 1938-48 közé szorított időszak meghúzásával elfogadhatatlan módon relativizálja a magyar hatóságok szerepét a holokausztban) a múzeumban, az intézményvezető nem akar prejudikálni, azt mondja, az újév előtti megbocsátás időszakára is tekintettel, megadják a bizalmat a Terror Háza vezetőjének, hátha időközben tovább érlelte a koncepcióját.

Az akkori terveket annak idején amiatt is számos bírálat érte, mert a klasszikus muzeológiai megközelítés helyett a Terror Házából is ismert módon, az érzelmekre ható látványelemekkel dolgozta volna fel a holokauszt témáját, miközben Toronyi Zsuzsa szerint egy ilyen szenzitív kérdésben nem lehet ilyen eszközökkel hiteles képet adni. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteménye az intézmény vezetője szerint nem megkerülhető egy autentikus holokauszt kiállítás létrehozásához, ezért állítása szerint természetesen hozzájárulnak a múzeumban őrzött anyagok felhasználásához.

A Mazsihisz reakciója

Cikkünk megjelenése után  a Mazsihisz hivatalos közleményben is reagált a pénteki bejelentésre. A szervezet eszerint örül, hogy a kormány négy év után ismét foglakozik a Sorsok Házával, a magyar holokauszt – a magyar történelem legnagyobb tömeggyilkosságának – kérdésével, másfelől csalódott is, mert a kormány állítása szerint "sem a zsidó közösségnek, sem az izraeli kormánynak nem ezt ígérte."

„Sehol a világon nem a kormányok döntik el, ki képviseljen egy vallási közösséget.” – írja a Mazsihisz, a Köves Slomó vezette Egységes Magyar Izraelita Hitközség bevonása szerinte ugyanis nem garantálja, hogy a Sorsok Háza hitelesen, őszintén és felelősen szóljon magyar zsidók százezreinek jogfosztásáról és kiirtásáról. „Bár az EMIH része a sokszínű magyar zsidóságnak, de semmiképpen sem képviseli azt. Az eddigi tervekben a MAZSIHISZ épp erre a hitelességre nem látott megnyugtató garanciákat és ebben a tekintetben a friss bejelentés sem hozott érdemi változást.” – áll a közleményben.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kunhalmi: Sikerült megakadályozni, hogy Orbán rendszere nyílt diktatúrává váljon

Kunhalmi: Sikerült megakadályozni, hogy Orbán rendszere nyílt diktatúrává váljon

Zuckerberg elmondta, hogyan jött létre a Facebook – és nem nevette el magát

Zuckerberg elmondta, hogyan jött létre a Facebook – és nem nevette el magát

Az eutanáziát választotta Marieke Vervoort belga paralimpiai bajnok

Az eutanáziát választotta Marieke Vervoort belga paralimpiai bajnok

Szélsőjobbosok rohamozták meg az Aurórát

Szélsőjobbosok rohamozták meg az Aurórát

Egymásba ment négy kamion az M0-s autóúton

Egymásba ment négy kamion az M0-s autóúton

Zuckerberg szerint felkészültek 2020-ra, nem érheti őket meglepetés

Zuckerberg szerint felkészültek 2020-ra, nem érheti őket meglepetés