Közös kutatást készített a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung, hogy feltárják a sorozatban harmadik kétharmados Fidesz-KDNP-s parlamenti többséggel induló ciklusban miként vélekednek a választók a mai magyar demokrácia minőségéről.

Bemutatták, mit jelent a demokrácia a magyarok számára, mire asszociálnak a demokrácia szó hallatán, megvizsgálták, mennyire elkötelezettek a magyar választók a demokratikus berendezkedés iránt, elemezték, hogy az állampolgári vélemények szerint mennyire valósulnak meg hazánkban a demokrácia különböző feltételei, jellemzői, és milyen mértékben teljesülnek a választói elvárások a demokratikus működés tekintetében.

Minek nevezzelek?

Első körben arra kérték a felmérésben résztvevőket (1000 fős reprezentatív minta ez), hogy mondjanak legfeljebb három szót vagy rövid kifejezést arról, mit jelent számukra az, hogy demokrácia. A megkérdezettek leggyakrabban valamely szabadságjogra asszociáltak a demokrácia szó hallatán. Ilyen típusú válaszok adták az összes említés 24 százalékát.

• A válaszok 17 százaléka valamilyen módon a szólásszabadságra vonatkozott (ez volt a leggyakoribb válasz az összes említés között), de
• szintén a gyakoribb asszociációk közé tartozott a szólásszabadság következményeként is felfogható sajtószabadság, az összes említés 5 százalékával.
• A gyülekezési jog és a vallásszabadság további másfél százalékot tett ki a válaszok között, valamint
• 1 százalékában általában véve az emberi jogokat nevezték meg a válaszadók.
• Kilenc százalék vonatkozott a népuralomra,
• Gyakran asszociálunk a demokráciával kapcsolatban a választásokra. Az összes válasz 11 százaléka sorolható ebbe a kategóriába: 6 százalék a választások szabadságát és tisztességét hangsúlyozta, 4 százalék vonatkozott a választójogra, valamint további 1 százalék a részvételre.

Demokrácia vagy diktatúra?

Megvizsgálták, hogyan viszonyulnak a magyarok a demokráciához, mennyire elkötelezettek a demokratikus berendezkedés iránt. Diktatúrában vagy demokráciában élnének inkább szívesen, látnak-e egyáltalán különbséget demokrácia és diktatúra között.

AFP / Kisbenedek Attila

A megkérdezettek több mint fele úgy gondolja, a demokrácia a legjobb politikai rendszer (56 százalék mondta ezt), mindössze minden tizedik magyar (11 százalék) a diktatúra híve, ők válaszoltak úgy, hogy bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint egy demokrácia, viszont társadalmunk egy jelentős szeletét (27 százalék) teljesen hidegen hagyja, hogy milyen politikai rendszerben él. Ez azt jelenti, hogy összességében a magyarok 38 százaléka nincs jó véleménnyel a népuralmon nyugvó politikai berendezkedésről, így vélhetően nem is elkötelezettek a demokrácia iránt.

Pártpreferencia alapján azonban már más arányok rajzolódnak ki.

• Az MSZP (66 százalék) és a DK (68 százalék) szavazóinál a legerősebb a demokratikus elkötelezettség, de
• átlagon felüli a Fidesz (62 százalék) és az LMP (60 százalék) szavazói körében is, habár
• a Fidesz szavazói körében az átlagnál magasabb a diktatórikus berendezkedés támogatottsága is (14 százalék).
• A Jobbik szavazóinak véleménye megegyezik az átlagossal.
• Aki bizonytalan, az van a legrosszabb véleménnyel a demokráciáról, a kutatás szerint vélhetően ezért nincs pártja. Csak 46 százalékuk véli úgy – ők húzzák le az átlagot –, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer, ugyanannyian, mint akiknek mindegy, hogy milyen rendszerben születnek meg az országban a döntések, vagy egyenesen a diktatúrát preferálják.

Jó ez a demokrácia?

A magyar demokrácia jelenlegi működésével kapcsolatban többségben vannak azok, akik negatívan látják a helyzetet: a magyarok pontosan fele elégedetlen a demokrácia jelenlegi működésével. A megkérdezettek 20 százaléka kifejezetten rossz véleménnyel van a jelenlegi politikai berendezkedés minőségével, további 30 százalék pedig szintén inkább elégedetlen, és aggodalommal tekint a magyar demokrácia állapotára. Velük ellentétben a válaszadók 44 százaléka alapvetően pozitívan értékeli a demokrácia állapotát hazánkban, de mindössze minden tizedik magyar látja kifejezetten rózsásnak a demokrácia állapotát.

Túry Gergely

Ugyanakkor világos, a kormánypártiak 83 százalékban elégedettek a demokráciával, az ellenzéknek pedig lesújtó a véleménye. Az MSZP-sek és a DK-sok a legelégedetlenebbek (82-85 százalékuk szerint gondok vannak itthon a demokrácia működésében), de igen rossz véleménnyel vannak az LMP-sek (80 százalék) és a jobbikosok is (78 százalék).

Érdemi beleszólás a közügyekbe a Nemzeti Konzultáció?

Számos esetben felmerült az elmúlt években, hogy veszélyben a magyar sajtószabadság. A magyarok szűk többséggel, de elutasítják azt az állítást, miszerint „Magyarországon sajtószabadság van, hiszen a média szabadon bírálhatja a kormányt”. A megkérdezettek 45 százaléka értett egyet ezzel a kijelentéssel, szemben 53 százalékkal, akik szerint a sajtószabadság ennél összetettebb fogalom.

Fülöp Máté

Nem hisz viszont a magyarok többsége a független sajtó eszméjében: a megkérdezettek 65 százaléka inkább úgy véli, hogy a sajtó törvényszerűen húz valamilyen irányba, szemben 30 százaléknyi magyarral, akik úgy látják, hogy a független, őrkutya szerepet betöltő média eszméje nem meghaladott.

Az információszabadság kérdésében is megosztott, de inkább szkeptikusnak tekinthető a magyar társadalom: a megkérdezettek 41 százaléka vélte úgy, hogy hazánkban bárki hozzáférhet megbízható információkhoz, szemben 54 százaléknyi válaszadóval, akik nem értettek egyet az állítással. Mint ismert, az elmúlt években a teljes megyei lappiac és a vidéki rádiók jelentős része került kormányközeli szereplők kezébe, valamint megszűnt vagy kormánypárti befolyás alá került jónéhány kritikus hangvételű tv-csatorna, napi- és hetilap, valamint internetes portál, emellett számtalan kritika éri a közmédia, valamint a második legnézettebb kereskedelmi csatorna, TV2 hírműsorait az elfogult szerkesztési módszerek miatt.

Többségben vannak azok, akik úgy érzik, a kormány csak azokkal törődik, akik rájuk szavaznak. A megkérdezettek 60 százaléka értett egyet az állítással, míg 37 százalék szerint a kormány minden választói csoport érdekét figyelembe véve hozza meg döntéseit.

Az MTA körüli botrányok idején külön aktualitása van, hogy a magyar társadalom fele nem látja biztosítottnak a tudomány függetlenségét hazánkban. A megkérdezettek 47 százaléka vélte úgy, hogy hazánkban a tudomány a politikától függetlenül működik, míg 48 százalék szerint a politika beleszól a tudomány életébe.

Szkeptikus a magyarok többsége a politikusok elszámoltathatóságával kapcsolatban is. A megkérdezetteknek csak a 38 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a politikusokra ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint az átlagemberekre, 59 százaléknak viszont ennél jóval negatívabb a véleménye. Utóbbiak szkeptikussága vélhetően abból fakad a kutatás szerint, hogy az elmúlt években számos botrányt robbantott ki a sajtó különböző politikusok kétes ügyletei miatt, de elmarasztaló bírósági ítélet szinte egyetlen esetben sem történt.

Kiderült, szűk többségben (52 százalék) vannak azok hazánkban, akik szerint a kormány által rendszeresen lebonyolított Nemzeti Konzultációk érdemi lehetőséget biztosítanak az állampolgároknak véleményük kifejtésében, szemben azokkal, akik ennél kritikusabban állnak a kormány által összeállított politikai kérdőívekhez (46 százalék).

• A fideszes szavazók elsöprő többséggel tartják hiteles eszköznek a konzultációkat: 81 százalékuk értett egyet az állítással, és mindössze 17 százalékuk kritikusabb ennél.
• Az ellenzéki szavazók ennél jóval kritikusabbak, de fontos látni, hogy érdemi részük így is pozitívan áll a témához: még a leginkább kritikus jobbikosoknak is a negyede hasznosnak találja a konzultációkat,
• a szocialistáknál és a DK-soknál ez az arány már 38 és 36 százalék, míg
• az LMP-sek fele alapvetően érdemi véleménykifejező eszközként tekint a konzultációkra.

Még a fideszesek is több népszavazást akarnak

Több népszavazást szeretnének a magyarok: a megkérdezettek 57 százaléka értett egyet azzal, hogy több referendumra lenne szükség, és mindössze 40 százalék elégedett a népszavazások jelenlegi gyakoriságával. Mint ismert, 2010 óta mindössze egyetlen országos népszavazást tartottak, mely végül a részvételi arány miatt érvénytelen lett, a Fidesz bukta a menekültellenes referendumot.

MTI / Szigetváry Zsolt

A DK-t és az LMP-t (ahol két megegyező nagyságú tábort láttak a kutatók) leszámítva mindegyik politikai közösségen belül többségben vannak azok, akik több népszavazást szeretnének: a fideszeseknek a 61 százaléka, a jobbikosok 57 százaléka valamint, a szocialisták 60 százaléka értett egyet az állítással, de még a bizonytalanoknál is 52 százalék szeretne többször véleményt nyilvánítani demokratikus módon fontos politikai kérdésekben.

Rendszeresen felmerül az iskolai cenzus is a közbeszédben. Kis különbséggel ugyan, de a magyarok többsége inkább bevezetné az iskolázottsági cenzust a választásokon. A megkérdezettek 51 százaléka értett egyet azzal, hogy el kellene venni a választójogot a 8 általánossal nem rendelkezőktől, és mindössze 46 százalék állt ki a demokrácia egyik sarokköve, az általános választójog mellett.

A legerősebben a kormánypárti szavazók korlátoznák a választójogot, de alig marad el tőlük a Jobbik tábora, nem véletlenül: a Jobbik (majd a 2018 nyarán alakult Mi Hazánk Mozgalom) több alkalommal felvetette az elmúlt években az iskolázottsági cenzus bevezetésének szükségességét. A többi parlamenti ellenzéki pártnál többségben van az ellenző álláspont, de egyik tábor sem állt ki elsöprő mértékben a 8 általánossal nem rendelkezők szavazati jogának védelmében.

Az elmúlt 28 év

Kérdés, milyennek ítélik meg a rendszerváltás óta eltelt időszak demokráciáit a megkérdezettek.

• A fideszeseknek csak a fele tartja a 2010-től napjainkig tartó kormányzást a demokrácia szempontjából a legjobb időszaknak, minden ötödik fideszes szerint az első Orbán-kormány volt ebből a szempontból a legjobb időszak. Vannak viszont olyan fideszesek is, akik szerint valamelyik szocialista kormány idején jobb állapotban volt a demokrácia: minden tizedik jelenlegi kormánypárti szavazó valamelyik szocialista kormányról (főleg a Horn-kormány jött elő a válaszokban) volt a legjobb véleménnyel.
• Rendkívül negatív a jelenlegi kormánypártokról a jobbikosok véleménye: 14 százalékuk választotta csak valamelyik Fidesz-kormányt, több mint egyharmaduk (37 százalékuk) viszont valamelyik baloldali kormány mellett tette le a voksát a demokrácia szempontjából.
• A szocialisták kétharmada természetesen baloldali kormányt választott. Körükben még mindig erősen él a Horn-kormány iránti nosztalgia, egyharmaduk nevezte meg a rendszerváltás utáni első MSZP–SZDSZ koalíciós kormányt.
• A DK-sok négyötöde (82 százalék) választott baloldali formációt, ám körükben is legalább olyan erős Horn Gyula kultusza, mint a saját pártvezetőjük, Gyurcsány Ferenc egykori kormányzásának emléke.
• Az elmúlt 28 év kormányairól az LMP-seknek volt a legrosszabb véleménye: 31 százalékuk szerint egyik kormány idején sem volt jó állapotban a demokrácia.

Le lehet váltani?

A kutatás felteszi a kérdést:

A sorozatban harmadik kétharmaddal megnyert választás, a megváltozott médiaviszonyok, az ellenzéki térfél megosztottsága és a jelenlegi kormánypártoknak kedvező választási törvény miatt komoly vita alakult ki a magyar nyilvánosságban arról, hogy van-e még esély leváltani a jelenlegi kormánypártokat demokratikus választáson.

A magyaroknak a fele (49 százalék) már nem hisz abban, hogy az Orbán-kormányt le lehetne váltani demokratikus választáson, és mindössze alig több mint a harmada (36 százalék) gondolja úgy, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy a magyar nép egyszer demokratikus úton megbuktassa a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Ez egyben azt jelenti, hogy relatív többségben vannak azok, akik szerint a Fidesz–KDNP-kormány bukása nem egy választás eredményeként fog elérkezni a jövőben.

A kormánypárti szavazók körében két lényegében megegyező nagyságú tábort látunk (41-42 százalék). A kormánypárti szavazóknak is csak a fele hisz tehát abban, hogy NER egyáltalán leváltható. Az LMP és a Jobbik szavazói a legpesszimistábbak, náluk kétszer annyian látják borúsan a jövőt, mint azok, akik még reménykednek a választások erejében.

A szocialistáknál – ahogyan a Momentumnál is – a pesszimisták vannak többségben, ellentétben a DK szimpatizánsaival, akik ma Magyarországon az egyetlen politikai közösség, amelyben még többen hisznek az Orbán-kormány demokratikus bukásában, mint abban, hogy a kormány demokratikus úton már nem leváltható. A bizonytalanoknak szintén több mint a fele tekinthető pesszimistának a demokratikus kormányváltás szempontjából.

A kutatás fontos tanulsága, hogy a magyar társadalom jelentős része tudatában van annak, hogy a hazai demokrácia helyzete nem rózsás, és elégedetlen ezzel a helyzettel. A kutatás azzal a megállapítással zárul, hogy:

A következő évek nagy kérdése, hogy a demokrácia állapotának folyamatos romlása nagyobb aktivitást ébreszt a kormánykritikus választókban vagy lemondással vegyes passzivitáshoz vezet.

*

Az elemzés megalapozásához augusztus 10-18. között közvélemény-kutatást végeztek a készítők, melyben a Závecz Research volt a partner. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.

A kutatást csütörtökön mutatta be Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója.