"Az akarathoz valami cél kéne, a célok megtalálásához pedig nagyon hosszú idő" – nyilatkozta a szakember.
"Igaza van annak, aki tehetetlen dühében azt mondja: nem normális, hogy emberek laknak az utcán, miközben kaphatnának ellátást. De ha úgy fogalmaz, hogy az adott hajléktalan ember nem akarja elfogadni a lehetőséget, akkor ezt mi azzal tompítjuk, hogy nem tudja akarni. Mert az akarathoz valami cél kéne, a célok megtalálásához pedig nagyon hosszú idő" – így reagált a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke arra a nemrég életbe lépett alaptörvény-módosításra, amelynek értelmében október 15-e óta tilos életvitelszerűen tartózkodni közterületen. Vecsei Miklós a jezsuiták A Szív című lapjának nyilatkozott.
Vecsei Miklós a lap kérdésére érthetőnek tartja, hogy a hajléktalanokkal kapcsolatos intézkedés kiindulópontja valamilyen "városképi" szempont ("Miért ne lehetne elfogadható, hogy vannak olyan közös érdekeink, amelyekhez a szebbik arcunkat kell mutatni"), ugyanakkor hangsúlyozza: "a szociális és a városképért felelős szakembereknek valahogy meg kellene egyezni úgy, hogy egyiküknek se kelljen megtagadnia a saját hivatását."
A szakember elmondta, hogy sokan most azt várják a máltaiaktól, hogy tiltakozzanak vagy éppen értsenek egyet az alaptörvény-módosítással. "Mi viszont ellátó szervezetként a ránk bízott emberekért tartozunk felelősséggel, és azt keressük, mi az, amitől ténylegesen jobb lesz az életük. Vita helyett megpróbálunk egyszerű, mindenki számára érthető mondatokat mondani, de persze nagyon gyorsan elérkezünk a határokig."
Ide kapcsolódik, hogy a Magyar Idők c. kormánylap által gerjesztett kultúrharc elérte a hajléktalanellátó szervezetek ismert vezetőit is, köztük Vecsei Miklóst. A lap keddi publicisztikája azt írja: "A mai hajléktalanellátó intézményrendszernek a kezdetektől máig meghatározó pozícióban lévő prominensei – Győri Péter, Iványi Gábor, Vecsei Miklós – (...) mind a kilencvenes évek SZDSZ irányította, neoliberális gazdaságfilozófiát és szociálpolitikát hirdető álcivil szervezeteiből, 'szellemi műhelyeiből' verbuválódtak", a szerző ezeket "marxista csoportnak" nevezi.
Nem csak a Pride-felvonulás előtt volt erősen kusza a jogi helyzet, a demonstráció után is egymást érik a kérdések. Ha az utolsó pillanatig bírsággal riogatták a résztvevőket, akkor mi, miért és kinek az utasítására változott a menet napjára? Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama.
Utolérte az Audit is a német autóipar válsága. Egyre kevesebb motor készül Győrben, nagyobb nyári leállást is terveznek, leépítések várhatók.
A biztos pártválasztóknál 44-37-re vezet a Tisza a Fidesszel szemben, a Mi Hazánknál viszont erősen rezeg a léc a kutatás szerint.
A Tisza Párt elnöke szerint pár hónap alatt összeomlott a költségvetés.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.
Csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Még mindig téma a budapesti Pride.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
Máté Gábor 15 év után távozik.
