A Pesti Srácok javára döntött az Ab egy Szilvásy-kép ügyében

Kimondta az Alkotmánybíróság kedden, hogy a közügyek megvitatásakor szélesebb a szólás- és sajtószabadság személyiségvédelmi határa. 

Az ügy a pestisracrok.hu egyik 2015-ös cikkével kapcsolatos, amely egy Szilvásy György volt titokminiszterrel készült 168 Óra-interjú alapján készült. A cikkhez egy Szilvásyról egy bírósági tárgyalóteremben készült korábbi fotót tettek, amely az engedélye nélkül készült. A fotó felhasználása miatt Szilvásy perelte be az oldalt, mondván az akkor hatályos szabályok szerint ezzel megsértették a személyiségi jogait. A felperes jogerősen meg is nyerte a személyiségi jogi pert a Fővárosi Ítélőtáblán, mert az ítélőtábla indoklása szerint bírósági tárgyaláson közszereplőről is csak a hozzájárulása alapján készíthető hang- vagy képfelvétel, ezt pedig a felperes kifejezetten megtiltotta. 

Az oldal kiadója viszont alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez a táblabíróság döntése miatt, mivel ellentétesnek tartotta a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságával.

Az Ab pedig az oldalnak adott igazat, mondván a vitatott fénykép és cikk közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításnak minősül, amelyben a közszereplő Szilvásy közvetlen, személyes érintettsége köztudomású tény. A portál cikkére ezért vonatkozik a közügyek vitatását megillető kiemelkedő alkotmányos védelem.

Az Ab rámutatott, hogy még ha korábban a fotó elkészítését egy bíróság jogsértőnek mondta is ki, most már ez a fénykép létezik, felhasználásának alkotmányossága pedig külön vizsgálandó. A cikk emellett egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárás már jogerősen lezárult, a felperest jogerősen felmentették a hivatali visszaélés vádja alól, ezért arra jutottak, hogy a beszámoló az eljárás eredményéről objektív módon tudósított, és a fénykép sem ábrázolja megalázó helyzetben, súlyosan bántó vagy az emberi méltóság korlátozhatatlan lényegét sértő módon Szilvásyt.

A vitatott fényképnek a felperes hozzájárulása nélküli felhasználása tehát ebben az ügyben nem alkalmas az objektív méltóságérzet megsértésére, a felperes képmáshoz fűződő jogának arányos korlátozását jelenti, és nem minősül visszaélésnek a sajtószabadság gyakorlásával - mondták ki.

A határozathoz Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, Salamon László és Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt fűzött. Salamon szerint az ügy keretein túlmutat a kérdéses alkotmányjogi probléma, Stumpf pedig kimondottan azt írta, nem ért egyet az Ab-határozattal, minthogy az eredeti ítélet egy engedély nélkül készült képről és a képmáshoz való jogról szólt.