Három gyermekem három különböző iskolában tanul, és mindegyik iskolában hiányzik matematika-, magyar-, történelem- és nyelvtanár, pedig ezek a felvételi szempontjából fontosak. A természettudományos tantárgyakat összevissza tanítják, most éppen a testneveléstanárok álltak csatarendbe.

– írta le egy szülő három budapesti általános iskoláról szerzett tapasztalatait. Nincs egyedül: csak úgy ömlöttek a panaszok a Civil Közoktatási Platformhoz tartozó Szülői Hang Közösséghez, amely online felmérést készített a tanárhiányról, illetve az oktatásban tapasztalható más problémákról. 5281 szülő töltötte ki a kérdőívet, csak a fenti idézetben szereplő visszajelzésekhez hasonlókból 1300-at szedtek ki.

Az eredményeket hétfőn publikálták. Ez nem reprezentatív felmérés ugyan, ám a készítői szerint ez az eddigi legszéleskörűbb ilyen jellegű adatgyűjtés. A válaszokat szeptember elejétől november elejéig lehetett visszaküldeni. Minden megyéből és minden iskolatípusról érkeztek válaszok. Miután az online felmérések jellemzően nem jutnak el a hátrányos helyzetű régiókba, így a készítők elképzelhetőnek tartják, hogy azokban még ennél is rosszabb a helyzet.

Nézzük a számokat:

• Csaknem minden második szülő jelzett súlyos tanárhiányt, ami azt jelenti, hogy valamelyik tantárgyból legalább két héten keresztül nem volt érdemi tanítás. A csoporton belül 31 százalék azt válaszolta, hogy legalább egy hónapig nem volt oktatás egy tárgyból, 15 százalék extrém, több mint három hónapig tartó tanárhiányról számolt be.

• Minden iskolatípusnál jelentős a tanárhiány, a legnagyobb mértékben a szakképzést érinti, legkevésbé az általános iskolákat.
• Az általános iskolából és gimnáziumból leginkább matek- és angoltanárok hiányoznak.

Ezt tökéletesen alátámasztja egy újabb budapesti példa (az iskola típusát itt nem közölték):

A matekot egyszerre 4(!!!) tanár tanítja, közülük 1 matektanár, a többi nem az. Angolból ez 2 tanárt jelent, közülük 1 nem angol szakos.

A felmérés szerint a gimnáziumokban kiemelkedik még a fizika-, történelem-, kémia- és informatika-, szakképzésnél pedig a szakmai tárgyak, informatika- és fizikatanárok hiánya. De a többi tantárgynál is számottevő a tanárhiány, köztük magyar nyelv és irodalomból is.

Egy Bács-Kiskun megyei szülő azt írta, a természettudományos tantárgyakat tavaly képzettség nélküli tanár tanította, alsós tanítók tanítanak felsőben, és fordítva. Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei szülő arra panaszkodott, hogy a tanárok cserélgetik egymás közt az órákat, csak osztályok összevonásával tudnak három tantárgyat tanítani.

Vannak olyan napok, amikor 13 éves gyermekem 7.15-re már az iskolában van és tanul, és csak fél 6-ra ér haza. Pedig csak öt percre van az iskola.

Egy Hajdú-Bihar megyei általános iskolába senki sem jelentkezett a tanító néni helyére, más az évnyitó előtti nap tudta meg, ki lesz az osztályfőnök. Írt egy olyan szülő is, akinek a nyolcadikos gyereke négy új tanárral indította a szeptembert, az irodalom-, a matek- és az angoltanára is elment. Egy szülő azt írta, a probléma miatt magántanárhoz járatja a három általános iskolás gyerekét, ami havi 70-80 ezer forintba kerül.

Egy Veszprém megyei szülő szerint gyereke elbúcsúzhat a hatosztályos gimnáziumtól:

Az 5. osztályt kezdő gyerekemnek a magyart hitoktató/tanító szakos tanítja. Szeretne a gyerekem 6. után 6 osztályos gimibe menni… Így esélye sincs… Az angolt a történelemtanár "vállalta be", mert van alapfokú nyelvvizsgája és 5.-re az elég. Van két végzős egyetemista is és nyugdíjból visszahívott fizika szakos tanár. Tavaly 78 éves tanár tanította a fizikát 7., 8. osztályban.

Egy Heves megyei szakgimnáziumban a kisérettségire készülő gyereknek nem volt a tanévkezdés óta matektanára (azt nem tudni, hogy azóta rendeződött-e a helyzet, illetve hogy ez a vélemény konkrétan mikor érkezett.) Egy Komárom-Esztergom megyei szülő szerint a szakmát tanító tanárok hiánya a legnagyobb gond, náluk előfordult, hogy az egész tanévet helyettesítéssel oldották meg. Ami – más példából véve – néha abból áll, hogy a gyerekek csendben vagy legalábbis normálisan viselkedve ülnek a teremben, és elfoglalják magukat valamivel.

Jöjjön egy régi "klasszikus" is, egy Pest megyei általános iskolából:

Az informatikát a könyvtáros tartja, 25 évvel ezelőtti anyagokból.

A szülői visszajelzések alapján készítettek egy statisztikát arról, milyen tanárok hiányoznak

Az adatokat összegezték olyan szempontból is, hogy ha valahol tanárhiány fordult elő az elmúlt egy évben, akkor az milyen hosszú ideig állt fenn. Az derült ki, hogy míg országosan az ének-, Budapesten az informatikatanárok hiányoznak fél évnél többet. A községek helyzete különösen elkeserítő, ahol rajz, testnevelés, fizika, informatika, kémia, technika, ének-zene tantárgyakból és a napköziben a kimaradás lényegében az egész évet érinti. A gimnáziumok rövidebb idő alatt pótolják a tanárokat, de informatika- és angoltanárt ott is nehéz találni. Szakképzés esetében a szakmai tárgyak tanárait, illetve a kémiatanárokat nehéz pótolni.

Nem csak a tanárhiány, a váratlan tanárváltás is gyakori: a válaszadók 44 százaléka jelezte, hogy egy tanév alatt egy tanár váratlanul távozott az iskolából. Néhány százaléknál három vagy több tanár távozott egy év alatt. Ez a típusú probléma Budapesten, az állami fenntartású intézményeknél illetve a szakképzésben a legnagyobb.

A tanárhiány egyik következménye lehet, hogy a tanulók nem tudják csoportbontásban tanulni azt a tantárgyat, ahol erre lenne szükség a hatékony tanuláshoz. A szülők több mint fele úgy látja, a csoportbontás hiánya gyakran hátráltatja az oktatást, a legsúlyosabb a helyzet a matematikánál, de az angol nyelvnél is nagy a baj.

A szülők fele szerint az egyénre szabott oktatást sem tudják garantálni a gyereknek, ahogy a válaszadók szülők 44 százaléka elégedetlen azzal, ahogy az iskola a speciális igényű gyerekekkel bánik. A szülők többsége szerint a hátrányos helyzetű diákok beilleszkedését és tanulási nehézségeit sem tudja az intézmény hatékonyan kezelni.

A Szülői Hang Közösség összegzése szerint

az adatok a kormányzat állításaival szemben egyértelműen alátámasztják, hogy súlyos országos tanárhiánnyal állunk szemben.

Beszéltünk a csoport egyik alapítójával, Miklós Györggyel, aki azt mondta, meglepték őket az adatok.

A hivatalos statisztika csak azt mutatja ki, hogy hány státusz nincs betöltve, azt viszont a szülő tudja elmondani, hogy milyen minőségű órát tart a helyettesítő tanár, aki kvázi ingyen dolgozik.

A felmérés eredményeit elküldték a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak – amely korábban cáfolta, hogy országos lenne a tanárhiány, az elnök szerint 1-2 százalék a betöltetlen álláshelyek száma –, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, illetve a szakképzés miatt a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumnak is. A többi között azt szeretnék elérni, hogy a problémát a súlyához mérten kezeljék, és kezdődjön szakmai vita arról, hogyan lehetne minderre megoldást találni.

A felmérés után megkerestük a Klebelsberg Központot, hogy ezek alapján mennyire látja súlyos gondnak a tanárhiányt, de egyelőre nem kaptunk választ. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól is kértünk statisztikát a tanár-, illetve szakemberhiányról, onnan szerdára ígértek reagálást.