50 milliárd forintnál is drágább lenne, viszont számos biztosíték és felelősségi kör hiányozna belőle - egészen elképesztő dolgok derültek ki a Belügyminisztérium által kialakítandó központi kamerarendszerről.
| Közlemény |
| A HVG Kiadó Zrt. sajnálkozását fejezi ki, amiért a 2018. december 2-án „Totális megfigyelés 50 milliárdért- Pintérék terve kiakasztotta az adatvédelmi biztost" címmel megjelent cikkünkben megsértettük a Belügyminisztérium jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a cikkben valótlanul állítottuk, hogy a BM állítása, miszerint a NAIH 2018. október 1-ei észrevételeiben foglaltakat beépítette a törvényjavaslatba, nem igaz. |
A rendelkezésre álló információkból egy központosított, országos kiterjedésű, totális képi megfigyelőrendszer létrehozásának terve rajzolódik ki, amelynek nem lesz az adatkezelés jogszerűségéért felelősségre vonható adatkezelője, ugyanakkor a tervezett szabályozás elnagyolt felhasználású felhatalmazást adna a törvényben kijelölt szervezetek számára.
Nem egy ellenzéki párt, hanem Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) reagálta így amikor meglátta a kormány törvénytervezetét, amellyel egy helyen gyűjtenék össze a közterületi és pénzintézeti kamerafelvételeket. A hivatal elküldte a hvg.hu-nak a BM-nek írt javaslatait.
A kormány, közelebbről Kontrát Károly BM-államtitkár a Parlamentben korábban azt állította, hogy a NAIH minden észrevételét beépítették a törvényjavaslatba - a neten hozzáférhető legfrissebb verzió és az adatvédelmi hatóság nyilatkozata alapján kijelenthetjük, hogy ez minimum kérdéses.
A törvényjavaslat megítélése változó: a jogvédők inkább a hiányosságokat, kockázatokat emelik ki, a biztonságpolitikai szakértők pedig a szükségessége mellett érvelnek.
A NAIH viszont védi az állampolgárok információs jogait, és az égnek meredtek nem létező hajszálai, amikor megkapta a tervezetet.
Végre az is kiderült a NAIH-nak a Belügyminisztériumnhoz írt leveléből, hogy mekkora létesítményt hozna létre a BM:
35 ezer kamera képfolyamainak folyamtaos gyűjtése valósulna meg a Kormányzati Adatközpontban, 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése, ami központi szinten 50 milliárd forint közpénz elköltését jelentené, és erre még rájönne a településeknél megjelenő, megsaccolhatatlan összegű további költség.
"Ezek az adatok mindeddig nem voltak ismertek számunkra", írja a NAIH.
A tervezet arról szólt, hogy az adatokhoz közvetlenül, egy alkalmazáson át férnének hozzá a jogosult szervezetek. Így azok, akik feltöltik a képeket, megszűnnének adatkezelőnek lenni, mert nem tudnák, hogy egy másik szervezet mikor és miért kéri le a képeiket. Ugyanakkor a központi gyűjtőhely sem lenne adatkezelő, csak adatfeldolgozó. Ezzel viszont nem lenne olyan gazdája ennek a hatalmas képtömegnek, akit jogsértés esetén felelősségre lehetne vonni.
A BM ugyan beleírta a tervezetbe, milyen fontosak számára a jogszerű adatkezelés elvei, de ezek nem jelennek meg a normaszövegben kötelező erejű előírásként. Sőt, a NAIH által megismert legutolsó szövegváltozatból kikerültek olyan szövegrészek, amelyek az adathozzáférések jogosultságának ellenőrzését és a hozzáférések naplózását és azok ellenőrzését írták volna elő.
Egy ilyen hatalmas léptékű technikai megfigyelőrendszer nagyon erős adatvédelmi garanciákat kívánna, ám ezek teljesen hiányoznak a törvénytervezetből,
vonta le a következtetést a NAIH, amely azt állítja, részleges és hiányos információkkal rendelkezik a projektről - holott a BM állította, egyeztetett a hatósággal.
A NAIH javaslatokat is megfogalmazott:
- az adatkezelő legyen felelős az adatkezelés jogszerűségéért;
- a törvény határozza meg az adatok felhasználásának lehetséges módjait, miért és mikor lehet kikérni a kamerafelvételeket - illetve: miért és mikor nem;
- tiltandó lenne az adatok biometrikus feldolgozása, és az adott személlyel kapcsolatos automatikus profilképzésre való felhasználása;
- csak olyan kamerákat lehessen bekapcsolni a rendszerbe, amelyek biztosan jogszerűen lettek elhelyezve - nem néznek be magánház kertjébe vagy egy ablakon.
- lehessen tudni, hogy mely kamerák képe fut be a nagy közös rendszerbe, az közöljön erről listát a weboldalán;
- csak olyan személy férhessen hozzá, aki erre előzetesen jogosultságot kapott előzetes ellenőrzést követően;
- a hozzáféréseket szigorúan naplózni kellene - ki, kit mikor, mit, miért, milyen ügyben, milyen célból figyelt meg.
De nézzük csak meg részletesebben, pontosan miről is van szó:
Több nyugati országban már működik ehhez hasonló rendszer. A bevezetése, ha a Teréz körúti robbantást nézzük, logikusnak tűnik. Ezekkel ugyanis sokkal gyorsabban és egyszerűbben megállapítható, hogy a "bűnöző" honnan jutott el a helyszínre, és hova menekült a "merénylet" után. Azt a "térképet," amely az elfogáshoz kellene, nem több helyről, sok-sok "cégtől" szerezné meg a hatóság, hanem minden egy helyen lenne.
A jogvédők szerint az egyik bökkenő ott van, hogy az eredeti javaslatban a kormány hivatkozási alapja a bűnmegelőzés és nem a bűnüldözés. Azaz, mivel különös ok nélkül, tömegesen gyűjtenének adatot, alaptörvény-ellenes lehet a tervezet. Ez az előre összegyűjtött bázis ugyanis teljes profil létrehozását tenné lehetővé: láthatóvá válna, ki hova jár, milyen bankba, üzletekbe megy ügyet intézni, hogy él. A rendszerváltás után hasonló oko kmiatt törölték például a személyi számot, ugyanis az is a teljes profil létrehozását tette volna lehetővé.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
