Rendkívüli közgyűlést tartott szerdán a Főváros, ezen többek közt személyi kérdésekről döntöttek – a BKK-nál vezetőcsere lett, Dabóczi Kálmánt Nemesdy Ervin váltja –, a patkányhelyzet is terítékre került, de ellenzéki javaslatként a szmogriadóval kapcsolatban is került előterjesztés a közgyűlés elé.

Tarlós István főpolgármester bejelentette: feljelentést tesz az e-jegyrendszer ügyében.

Vizsgálóbizottsági ötlettől a feljelentésig

Gy. Németh Erzsébet azt ülés elején javasolja, hogy egy hétfős bizottság alakuljon, köztük három ellenzéki, három kormánypárti képviselővel az e-jegyrendszer ügy kivizsgálásával, Horváth Csaba elnökletével, hogy megtudják az emberek, "mitől döglött meg ez a projekt". Erről a nyílt ülésen döntsön a közgyűlés. Válaszában Tarlós István azt mondja Gy. Németh Erzsébet elméje nem a

"gőzgép sebességével működik",

a szót kérő Horváth Csaba pedig

"biztos okos dolgokat fog mondani".

Több képviselő is utalt arra, hogy eközben a Parlamentben soha nem látott botrány közepette tolták át a túlóratörvényt, ami itt sosem fog megtörténni, "ez mégiscsak a fővárosi közgyűlés".

Tarlós azt javasolta, vegyék előre az első napirendi pontnak az e-jegyrendszert, a közgyűlés így megszavazta, hogy a zárt ülést igénylő napirendi pont az ülés végére kerüljön, és az e-jegyrendszer legyen az első.

Tarlós rátért az e-jegyrendszerre. Horváth Csaba MSZP-s képviselő pedig sorolta: 12 milliárdot elköltöttek egy működésképtelen rendszerre. Mi történt végig ősszel, amikor már tudható volt a bankgarancia problémája? Ki mit tett azért, hogy megoldódjon a probléma, ha a cég alkalmatlannak bizonyult? Miért ezt a céget választották, ha a cégnek ilyen típusú referenciája nem volt? Nincs felelőse a kudarcnak.

Gy. Németh Erzsébet DK-s képviselő arról beszélt, a városvezetés végig mindenről tudott, a főpolgármester főtanácsadója is ott van a BKK igazgatótanácsában. "Volt egy válságtanács, ezen miről döntöttek? Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes először azt mondta, hogy semmiről nem tudtak, aztán ezt finomították később. Ez botrány. Ahogy az is, hogy ez volt az egyetlen olyan önálló nagyberuházás, amely Tarlós vezetésével 8 év alatt beindult, hogyhogy nem tudtak az ügy haladásáról? "Ez vérlázító" – mondta.

Vitézy Dávid arról beszélt, a szerződés jó, megalapozott volt – ezt senki nem cáfolta a városvezetés részéről. Akkor miért dőlt be projekt? Nem lehet tudni, mennyi pénz pontosan hova ment, tanácsadásra, kommunikácóra, és mennyi konkrét termékekre – beléptetőkapukra, leolvasókra. Ez a történet hasonlít a Deutsch Tamás-féle egykori stadion-beléptetőkapuk esetére, amelyeket megrendeltek, aztán soha nem lettek felhasználva – vélte.

Gál József (LMP) szerint

"ez lesz a Fidesz Alstom-ügye a fővárosban."

Gál is kikéri magának a Tarlós-féle minősítő megjegyzéseket. Szerinte ez az ügy a Horváth Ágnes-féle kórházszéfekre is hasonlít, hogy egy másik politikai oldali példát is hozzon. Értesülései szerint az EBRD-hitelt vissza kell fizetni 2021 márciusáig. Így nem éri kár a fővárost. A budapestiek továbbra is papírbérletet vesznek. Nem megoldások a T-System-féle "buheramegoldások" – abban az ügyben ki a felelős? Meg fogja nézni a szerződéseket, és ha egy olyan forint is kiment a projektben, ami nem fizikai teljesítés volt, akkor kár érte a fővárost – sorolta.

V. Naszályi Márta, a Párbeszéd politikusa arról beszél, a fővárosiak elvesztik a bizalmukat a projektben, annyira hosszúra nyúlik, meg kell vizsgálni, mi a jobb, szerződést bontani, vagy benne maradni. A jobbikos Tokody Marcelll Tarlós kommunikációját furcsállja, hogy a főpolgármester mást-mást mondott arról, mennyit tudott a projekt gondjairól. Horváth Csaba MSZP-s képviselő: alkalmatlan a cég, ez kiderült. Miért az

"Al Capone-i módszert használták",

hogy a bankgaranciára fogták a szerződésbontást, és nem az alkalmatlanságra? Szerinte Tarlós kiszemeltje, Nemesdy Ervin is részese volt a döntéseknek. Horváth bejelenti, ha nem alakul meg a vizsgálóbizottság, alternatív bizottságot alakítanak.

Tarlós veszi át a szót. Szerinte ő azt mondta, november 9-én azt jelentették neki, meglett a megállapodás a kivitelezővel, ez nem volt igaz. Sosem mondta, hogy nem tud a projekt alakulásáról semmit. Ő úgy fogalmazott mindig, a BKK információi szerint nem érte a kárt a fővárost. Az ellenzék korábban a BKK sikereit csak a BKK-nak tudta be, most, a kudarc idején meg a városvezetésre mutogatnak.

Ez a BKK projektje volt, a főváros csak a finanszírozásra kötött szerződést – mondta.

Az ellenzék beszél összevissza. "A budapestiek meg fogják tudni ítélni, ki hazudik, ki nem." Az ellenzék egy kommunikációs performaszot kíván felépíteni, erre nincs szükség, csak összezavarja a közvéleményt. "Jobb, ha tiszta vizet öntünk a pohárba." Tarlós bejelenti,

feljelentést tesz az ügyben, a rendőrség meg majd vizsgálódik, nyomozni fog.

Wintermantel Zsolt szerint a rendőrség hatékonyabban fog tudni nyomozni, mint a vizsgálóbizottság. Ilyen még nem volt, hogy egy regnáló hatalom saját intézkedései okán kezdene nyomozást. Trippon Norbert szerint

az Elios-ügy után nem lesz nagy kockázat feljelentést tenni

– utal arra, hogy a rendőrség lezárta a nyomozásokat az OLAF által gyanúsnak tartott Elios-ügyben. Gy. Németh Erzsébet maga is feljelentést tett, meglátják, melyiket fogadja be a rendőrség. Alstom-ügyben egyszerre volt vizsgálóbizottsági és rendőrségi ügy, ha nincs semmi takargatnivalója a városvezetésnek, vállalja be nyugodtan a bizottságot.

Tarlós: amióta én vagyok a polgármester, itt nem voltak botrányok. Azzal fenyegetőzött, hogy elküldi a jegyzőkönyvet a rendőrségnek, és majd meglesz a következménye, szerinte Gy. Németh Erzsébet maga is itt ült, amikor az Alstom-szerződéseket megkötötték, "hátrébb az agyarakkal", nem ment el a vonatkozó vizsgálóbizottsági ülésekre, így nincs joga moralizálni.

Végül a vitát Tarlós azzal zárta, hogy a rendőrségen jó helyen lesz az ügy. A közgyűlés leszavazta a DK-s javaslatot, hogy vizsgálóbizottságot állítsanak fel a kérdés kivizsgálására.

A háttér

Az e-jegyrendszer beszállítói szerződését felbontotta a főváros, miután nem sikerült a német cégnek megújítania a bankgaranciáját. Ugyanakkor a háttérben arról beszéltek, a cég nem tudja megoldani, hogy leszállítsa a szofveres részét a rendszernek. A főváros így is kifizetett 6,3 milliárd forintot – a szerződést Dabóczi korábban előnytelennek minősítette –, de kár nem érte az embereket, mert a leszállított kapukat, eszközöket így is fel lehet használni, védekezik Tarlós. Aki állítja, nem tudta, mennyire áll rosszul a projekt. Az biztos, november 7-én Dabóczi egy bizottsági ülésen elmondta, milyen sok nehézség áll a projekt előtt, és a bankgarancia problémájára is kitért – Tarlós pedig állítja, 9-én azt az információt kapta a BKK-tól, megállapodtak a kivitelezővel. A rendszernek 2017-re fel kellett volna állnia, most Tarlós szerint 2020-ra meglehet, de közlekedéssel foglalkozó civilek szerint akár 3 évet is csúszhat a projekt.

A főváros a kudarc miatt leváltotta Dabóczit, és Nemesdy Ervint nevezi ki a helyére. Tarlós állítja akár szabotőrök is állhatnak a BKK-nál a dolog hátterében, és azt is lemondta, 2010-ben úgy engedett át döntéseket a BKK részéről, hogy nem ismerte azokat.