Jogellenesen járt el a rendőrség, mikor igazoltatás után a kamerába mondatta a tüntetők nevét, a rendőrségi törvény erre nem ad felhatalmazást – mondja a Társaság a Szabadságjogokért két munkatársa, Döbrentey Dániel, a Politikai Szabadságjogi Projekt egyik jogásza, és Asbóth Márton, a Magánszféra Projekt vezetője.

Példa nélküli az eljárás – mondják. "Hiába érveltek azzal a rendőrök, hogy utasítást kaptak. Vagy van joguk valamihez, vagy nincs" – mondja Döbrentey. A rendőrségi eljárás a 24.hu felvétele után kapott publicitást.

A felvételt készítő újságíró, Zalavári Noémi azt mondta, a rendőrség a csütörtök éjjeli tüntetés végén hajnal 1-2 óra körül kis csoportokban vette körbe a tüntetőket, egyre feszültebbek voltak az emberek. Ezután következett az igazoltatás, amit nem rögzítettek. Utána egy "rendőrfolyosón" keresztül lehetett kijutni a gyűrűből, ott viszont mindenkinek kamerába kellett mondani a nevét, csak akkor engedték tovább. Őt is kötelezték erre, hiába mutatta fel újságíró-igazolványát.

"A rendőrség nem adott magyarázatot az eljárásra, annyit mondtak, parancsot teljesítenek. Azt mondták, beszélhetek a parancsnokkal, de ő nem volt ott, és senki sem segített, hogy megtaláljam."

Egy fiú kérette magát, majd ő is bemondta a nevét. Ebben a csoportban nagyjából 30 tüntető lehetett, azt nem tudjuk, hogy a rendőrök által körbevett más körökben is ugyanez volt-e az eljárás, viszont szerdán ugyanezt a módszert alkalmazták. Akkor a tüntetők egy csoportja a Kossuth térről a Dob utcáig jutott, ahol körbezárták őket a rendőrök. Mindenkit igazoltattak, majd a rendőrgyűrűből csak nevet a kamerába mondva lehetett távozni – mesélte Csányi Nikolett, a hvg.hu videóriportere. Távozáskor senkinek nem kellett már az igazolványát felmutatnia, sem szerda, sem csütörtök éjjel, így adott esetben hamis nevet is bemondhattak. Kollégánk szerint a Dob utcánál nagyjából 100 tüntetőt filmezhettek le.

A TASZ szerint a rendőrség az igazoltatást felveheti, sőt a rendőr fel is olvashatja az adatokat akár a kamerába, akár úgy, hogy közben a tüntetőt filmezik, itt azonban már az igazoltatás után mondatták be a neveket.

Ezt nem tehetik meg. Olyan nincs, hogy valakinek be kell mondani a saját nevét a kamerába

– mondja hozzá Asbóth Márton.

A tüntető is kamerázhat

A rendőrségnek csak az igazoltatás időtartama alatt van joga korlátozni a személyi szabadságot. A rutintalanoknak nem is feltétlen tűnik fel, hogy jogellenes az eljárás. Ilyen esetben egyébként a Független Rendészeti Panasztestülethez fordulhatnak. Megkerestük őket, de még nem kaptak jelzést a mostani tüntetések után. A tüntetőnek joga van rögzíteni a rendőrség intézkedését, ez a Pride-on gyakori is, ahol az "ellentüntetők" elleni rendőrségi fellépésről készülnek videók, hogy kiderüljön, mennyire erélyesen lépnek fel. Erélyes fellépésre csütörtök éjjel is volt példa: élő közvetítésünkön látszott, amint az Emmi épülete előtt egy rendőr egy parkoló autóhoz lökött egy tüntetőt.

A dulakodás képei az alábbi videóban 3 óra 26 perc körültől láthatók:

A demonstráció órákkal korábban eldurvult, a tüntetők még a Kossuth téren füstgránátot, petárdákat, üvegeket dobáltak a rendőrsorfalba, válaszul a korábbinál erőteljesebben vetettek be könnygázt a rendőrök. A tüntetés részleteit itt olvashatják.

Péterfalvi mást gondol

Megkérdeztük a rendőrséget, de órákkal cikkünk megjelenése után egymondatos választ kaptunk.

hvg.hu

A hivatkozott rendőrségi törvényben az igazoltatásról szóló passzusban ez nincs részletezve, a 83. paragrafus viszont úgy szól, a rendőrség e törvény alapján kezelhető személyes adatokat a többi között "igazoltatásból, képfelvételből, hangfelvételből, kép- és hangfelvételből" gyűjtheti. A válasz alapján talán ez a hivatkozási alap, azonban továbbra sincs magyarázat arra, miért alkalmazza most ezt az eszközt a rendőrség.

Írtunk a Belügyminisztériumnak is, hogy szerintük jogszerű volt-e a korábban nem tapasztalt intézkedés, indítanak-e vizsgálatot, mire cikkünk megjelenése után közölték, a levelet

illetékességből

továbbították az Országos Rendőr-főkapitányságnak. A Független Rendészeti Panasztestületnél is rákérdeztünk az eljárás jogszerűségére, egyelőre nem kaptunk választ.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila szerint a rendőrség eljárása adatvédelmi szempontból nem kifogásolható, hiszen a rendőr az intézkedésről - az igazoltatásról - készíthet kép és hangfelvételt. Hiába percekkel az igazoltatás után kérték a tüntető nevét, Péterfalvi azt mondja, ez az intézkedés részének tekinthető.

A tüntetők egy része ellen a közúti közlekedés rendjének megsértése miatt indulhat szabálysértési eljárás, miután az úttesten vonultak. Ugyanerre hivatkozva indított eljárást a rendőrség a CEU-tüntetések résztvevőivel szemben – kollégánk is kapott 50 ezres csekket, őt a többi között a médiatörvényre hivatkozással felmentették –, de a bíróság sorra szünteti meg az eljárásokat. Van, amit bizonyítottság hiányában, van, ahol azt mondta ki, miután a rendőrök biztosították a vonulást, a tüntető joggal gondolhatta, hogy lezárták a keresztutcákat is, így biztonsággal közlekedhet az úttesten.