Tamás Gáspár Miklós
Tamás Gáspár Miklós
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Polgári üzenet és proletár üzenet.

Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Friss cikkek a témában

Sok minden függ attól, hogy Áder János államelnök – az ország vezetőivel és jogászokkal, munkaügyi szakemberekkel folytatott alapos, beható tanácskozások után, megfontoltan és pártatlanul – milyen döntést hoz a „rabszolgatörvénnyel” kapcsolatban. Aláírja, visszaküldi az Országgyűlésnek vagy továbbítja az Alkotmánybíróságnak. Evvel eldöntheti a közeljövőt, ha nem is a haza sorsát, de néhány esztendőét bizonyosan.

Az aláírás és az alá nem írás dilemmája mellett egyaránt jó és egyszerű érvek szólnak.

1. Ne írd alá, Janó!

Ha az államelnök visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek – az alkotmánybírósági verziót nem tárgyalom külön, de a következmények hasonlók lennének, ha nem is azonosak –, akkor módot nyújthat a jobboldali kormánytöbbségnek a viszonylag elegáns visszavonulásra. Vagy lemond Orbán miniszterelnök úr a 400 órás őrületről, és úgy tesz, mintha semmi se történt volna: leveszik a napirendről, visszavonják, ahogy tetszik; vagy benyújt hozzá valamelyik kormánypárti képviselő módosító indítványt, amellyel enyhíti a törvény esetleges kártételeit. Ez ugyan nem szüntetné meg teljesen a feszültséget – más követelések is vannak: a közigazgatási bíróságok fölállításának visszavonása, csatlakozás az európai ügyészséghez stb. –, de kétségtelenül a tárgyalóasztalhoz ültetné, megbékélésre késztetné a szakszervezeteket, evvel pedig meggyöngítené, megosztaná a tiltakozó mozgalmat.

Valamelyes presztízsveszteséget jelentene ugyan, de módot nyújtana a kormány jó szándékának a bizonyítására, és lehetővé tenné, hogy az állami médiák megkettőzött hangerővel folytassák a tüntetők amúgy is rémületes gyalázását és rágalmazását. Folytatódnék a parlamentben a business as usual, és az országházi ellenzék – megerősödve, egységesebben, tehát önérzetesebben ugyan, de – továbbra is kisebbségi pozícióból folytatná meglehetősen reménytelen küzdelmét. A dolgozókat evvel pillanatnyilag lefegyvereznék. A kormány lélegzetvételhez jutna. Ez nem változtatna azon, hogy a nép megtapasztalta (ezen most már semmilyen döntés nem változtathat), hogy néhány ezer ember szava is milyen erős: és milyen erős lenne pár millióé. Az Orbán-rendszer meggyöngülne, de nem buknék meg, a demonstrációk lassan kifulladnának, a kormányzat egy időre talán óvatosabbá válnék – de a retorikáján nem tud változtatni, mert elvakultságában nem látja, hogy az ország meg van sértve. Ez a megoldás a tovadöcögést jelentené, amelyet immár könnyebben állíthat meg – a testével – a fegyvertelen nép. Senkinek nem elég jó, de a nagyobb összecsapásokat elkerülnék.

2. Írd alá, Janó!

Tegyük föl, hogy az államelnök aláírja a „rabszolgatörvényt”, amelyet kihirdetnek, becikkelyeznek, közzétesznek, és í. t.

Ebben az esetben a konfliktus folytatódik. Nem tudjuk, mekkorák lehetnek a mindenképpen kitörő sztrájkok, és azt se, hogy meddig tartanak (és mennyire hevesen) a tüntetések. Kérdés, hogy mennyire sikerül a mérsékelt pártvezetőknek, hivatásos politikusoknak – akiknek váratlanul, az MTVA-ügy következtében megnőtt az együttes népszerűségük – kordában, azaz erőszakmentes határok között tartaniuk a tiltakozó mozgalmat (hiszen a tüntetők nem az ő párthíveik, csak mintegy befogadták őket az obstrukció láttán). Kérdés, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok, az egyes szakszervezeti konföderációk hogyan fognak viselkedni.

De föltételezhető, hogy az akció heves és kiterjedt lesz, és nem korlátozódik Budapestre. Ne feledjük, hogy az egész régió instabil – Szerbiában hasonló nagy tüntetések voltak –, és mindenütt Európában óriási az instabilitás, a bizonytalanság, nő a düh. Orbán Viktor hiába teszi magát lázadónak, elvégre összekormányzott már tizenkét évet, és épp úgy „a régi elithez”, a régi establishmenthez tartozik, mint fiatalabb és újabb kollégája, Emmanuel Macron. Márpedig a jelenleg kormányzókból mindenkinek és mindenütt elege van, ez nyilvánvaló.

Ha a diákok és a munkások (ahogyan páran meghirdették) csakugyan összefognak, és megállítják a kapitalista és állami nagyüzemet, akkor az a teremtő, alkotó, képzeletgazdag állapot következik el, amelyet az uralkodó rétegek és ideológusaik „krízisnek”, „anarchiának”, „összevisszaságnak”, „rendetlenségnek” szoktak nevezni, s amely (kisebb-nagyobb áldozatok árán) utat nyit (jó esetben) a szabadabb, egyenlőbb és testvériesebb új világnak, vagy (rossz esetben) belefullad az ellenforradalom véres mocsarába.

Szemben a szélsőjobboldali propagandagépezet szokásos paranoid sugalmazásaival, a tiltakozó mozgalmat nem irányítja senki (bár persze többen szeretnék: ez természetes). A szélsőjobboldal már kétszáz éve csak az akaratban hisz, és képtelen elhinni, hogy irányított, egységes akarat nélkül bármi működhet. Pedig a lázadás spontán, és még nem is szerveződött meg: erre azonban előbb-utóbb szükség lesz, ahogy az idő telik.

Ha az államelnök – politikai szövetségesei egyetértésével – úgy dönt, hogy aláírja a „rabszolgatörvényt”, elvágja a visszavonulás útját. Mind a kormány, mind a tiltakozók számára. Akárhogyan végződnek majd az összecsapások – és én igazán nem becsülöm le a rendszer erejét –, egy dolog bizonyosan megmarad. Az, amit sok ezer torokból hallottunk a magyar városok utcáin: elég volt.

Akármit tesznek a hatalom jelenlegi birtokosai, a rendszerük már soha nem lesz, ami volt. A többi megjósolhatatlan. Most azonban százezrek hagyták maguk mögött a tehetetlenséget és az apátiát, és lázasan tanácskoznak róla, hogy mi legyen. Tetszik érteni? Nem a kormány tanácskozik, nem is az Országgyűlés, hanem sok százezer magyar honpolgár. Honfitársaink.

Hát így döntsél, Janó.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Trump "tiszteletből" nem utazik Davosba

Trump "tiszteletből" nem utazik Davosba

Megkapta a spanyol behívót Sterbik Árpád, aki már bizonyított bravúros beugróként

Megkapta a spanyol behívót Sterbik Árpád, aki már bizonyított bravúros beugróként

14,5 millió forintért szemléz ötéves brit tanulmányt a kormányközeli elemző friss cége

14,5 millió forintért szemléz ötéves brit tanulmányt a kormányközeli elemző friss cége

Kizárhatják a Barcelonát a Király Kupából

Kizárhatják a Barcelonát a Király Kupából

Háromszorosára nőtt a túlóráztatással kapcsolatos jogsértések száma

Háromszorosára nőtt a túlóráztatással kapcsolatos jogsértések száma

Most szembesülnek a magyar városok a fideszes világ hátrányaival

Most szembesülnek a magyar városok a fideszes világ hátrányaival