Keresetükben a pert indító bírák arra hivatkoztak, hogy az a mód, ahogyan a magyar kormány leszállította a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, sérti az Emberi jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárásról, a diszkrimináció tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló rendelkezéseit. Nem volt ugyanis módjuk bírói jogorvoslatra, diszkrimináció érte őket az életkoruk alapján, továbbá jövedelemtől estek el.

Az EJEB időközben úgy határozott, nem azt vizsgálja, hogy a beadványban szereplő cikkek sérültek-e: egy korábbi precedens nyomán azt elemezte, sérült-e a kérelmezők joga a háborítatlan magánélethez. Az most hozott ítéletben – amit az Index szúrt ki – azt mondta ki a strasbourgi bíróság, hogy a bírák e jogai nem sérültek.

Az ítéletben kitértek a többi cikkre is: megállapították azt is, hogy a kényszernyugdíjazás 2013-ban bevezetett szabályrendszere (lásd alább) nem sérti az Emberi jogok európai egyezményét.

A parlament 2011-ben 62 évre szállította le a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát. Az intézkedést azzal indokolták, rájuk is az általános nyugdíjkorhatár kell, hogy vonatkozzon.