„Olyan dokumentumokkal rendelkezik, amelyek a védekezését előre tartalmazzák olyan bizonyítékok vonatkozásában, amelyekről elvben nem lehetett tudomása, ezáltal kerülhette el eddig a felelősségre vonást is” – a HVG információja szerint az ügyész erre hivatkozva kérte a bíróságtól, hogy helyezze házi őrizetbe a Fenyő János médiavállalkozó megöletésével gyanúsított Gyárfás Tamást. E szerint nem a rendőrség jutott új információk birtokába a hazai kriminalisztika egyik legnagyobb rejtélyének megoldásához, hanem a sportdiplomata saját maga indította el a lavinát, amelynek köszönhetően az ötcsillagos szállodák után két napra a rendőrségi fogdák felszereltségét is megtapasztalhatta. Gyárfás saját maga vitte be azt a néhány oldalas iratot és a kis méretű kazettát, amellyel előbb megzsarolták (abban az ügyben sértettnek számít), újabban viszont a vele szemben április közepén indult nyomozás alapját is képezi. S bár a jelek szerint nemcsak az az „összevágott” kazetta létezik, amit Gyárfás átadott, hanem a kiszivárgott információk szerint a hosszabb eredetiek is, a rá nézve igazán terhelőnek gondoltakat a zsarolói valószínűleg már mind kijátszották ellene.
A Gyárfással szembeni alapos gyanú három fő témakörre épül: a Fenyővel szembeni kirívó ellentét, a börtönviselt és magát előszeretettel maffiafőnöknek beállító Tasnádi Péterrel, valamint a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként elítélt Portik Tamással való kapcsolata.

Fenyő János és Pintér Sándor az 1996-os újságíróbálon. Tollal és fegyverrel
MTI / Soós Lajos
A Színes RTV újság megvétele, az egykori Napkelte című tévéműsor szerkesztési joga, az MTV elnökségénél indított egyik fegyelmi eljárás, az úszószövetség elhíresült fantomjegyzőkönyve, az OTP támogatásának elvesztése és a Gyárfás ellen adócsalás vádja miatti büntetőeljárás kiemelt tárgyalása a Népszava hasábjain – a nyomozóhatóság szerint ezek azok a konfliktusok Fenyő és Gyárfás között, amelyek a kivégzéshez vezettek. Ám ezek egyike sem volt már vita tárgya 1998 februárjában, vagyis a gyilkosság időpontjában, ezek mind 1996. október 11. előtt történtek. A vita a Színes RTV eladása kapcsán a Gyárfás-féle Nap TV és Fenyő Vico Rt.-je között a vételáron, pontosabban azon volt, hogy abba bele kell-e számítani az áfát vagy azt azon felül kell megfizetni. Végül a vevő, a Vico Rt. kifizette a teljes összeget a Nap TV Kft.-nek.
A legnagyobb tétje a Napkelte szerkesztőségi jogáért folytatott vitának volt: ez a műsor tette Gyárfást milliárdos vállalkozóvá, így nem volt véletlen, hogy azt Fenyő is meg akarta szerezni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választott Bírósága azonban a már említett 1996. október 11-én döntött a vitában, és Gyárfásnak adott igazat. „A Napkelte című műsor főszerkesztőjének kinevezése a felperes (Nap TV Kft.) egyetértési nyilatkozatának előzetes megkérése nélkül, a felperes egyetértési jogának megsértésével történt” – áll az ítéletben, amelynek nyomán a Nap TV visszakapta a Napkelte szerkesztési jogát.
A Gyárfás elleni hadjárat pedig már másnap leállt a Népszavában. Pedig messziről indult: 1996 januárjában egy, az MTV-ben tartott egyeztetésen – ahol a Gyárfás ellen Fenyő által kezdeményezett fegyelmi volt terítéken – a vita hevében a médiacézár jelentette ki, hogy „kinyírom Gyárfás Tamást”. Legalábbis az MTV Kereskedelmi Igazgatóságának az ülésről készült emlékeztetőjében ez áll. A béke jegyében viszont a Népszava a vitát követően már arról is beszámolt, hogy Gyárfást újraválasztották az úszószövetség élére, és arról is, hogy bűncselekmény hiányában felmentette őt a Somogy Megyei Bíróság az adócsalás vádja alól.

Fenyő – aki nem válogatott az eszközökben – tönkretette volna Gyárfást – mondta a HVG-nek Kovács Lajos, a Fenyő-gyilkosság egykori főnyomozója. Hozzátette: kettőjük konfliktusáról sokan beszéltek neki, még Horn Gyula akkori kormányfő is békíteni próbált. A vita olyan gyűlöletté erősödött, ami a gyilkosság indítékául is szolgálhatott – magyarázza az egykori főnyomozó. A rendőrség számára gyanússá azáltal vált Gyárfás, hogy kiderült, vannak alvilági kapcsolatai is. „Mert mégis, mi a fenének barátkozik a legmagasabb körökbe is bejáratos ember olyan sötét alakokkal, mint Tasnádi Péter vagy Portik Tamás?” – veti fel Kovács.
Az ügyészi indítvány szerint „Tasnádi Péter csak színleg vállalta a bűncselekmény elkövetését, és nem teljesítette a megbízást, Gyárfás Tamás gyanúsított 1998. február 11. napját megelőzően megbízta Portik Tamást, hogy ölesse meg üzleti ellenfelét, Fenyő János sértettet. Portik Tamás a megbízást elfogadta.”

Tasnádi először 14 évvel a történtek után, vagyis jóval az elévülési időt követően, 2012-ben, majd nemrégiben is azzal járta a rendőrséget és a médiát, hogy őt Gyárfás megbízta Fenyő „kiiktatásával”, csakhogy ő nem tett eleget a kérésnek, ellenben a pénzt megkövetelte. (A megbízásról beszélt a rendőröknek Marjai Judit, Tasnádi korábbi felesége is, valamint egy volt munkatársa, Agárdi Péter, aki „ha nem is konkrétan, de többször utalt rá”.) Hat éve szembesítették is egymással Gyárfást és Tasnádit. Az akkor is börtönbüntetését töltő Tasnádi ott azt mondta, hogy ő kétszer hatmillió forintot kért, az első részletet pedig meg is kapta a XI. kerületi Rubin Hotelban. A második részletet – a jegyzőkönyv szerint – Kósa-Somogyi Györggyel, a Nap TV főszerkesztőjével küldte el neki Gyárfás. Az utóbbi viszont a szembesítésen is arról beszélt, hogy ő sohasem bízta meg Tasnádit Fenyő „kiiktatásával”, és ezért nem is fizetett, Kósa-Somogyi pedig a kérdéses időben, 1998-ban már nem dolgozott a Nap TV-nél. Azt azonban Gyárfás elismerte, hogy a frissen szabadult Tasnádinak kölcsönadott 10 millió forintot.
Gyárfás és Tasnádi ismeretsége amúgy meglehetősen régi és egykor közeli is volt a kölcsönügylethez: bűnözői karrierje előtt Tasnádi állítólag igen jó reklámszervező is volt, sok hirdetést szerzett például a Gyárfás közreműködésével készült jubileumi Fonográf füzetbe és Gyárfás nemzetközi sportkiadványaiba is.

Tasnádi Péter szabadságvesztéséből szabadulva beszáll egy autóba a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet előtt 2016. szeptember 16-án.
MTI / Czeglédi Zsolt
A másik feltételezett felbujtót, Portik Tamást egy ingatlanközvetítő mutatta be Gyárfásnak, még 1994-ben. Portik egy évre kibérelte Gyárfás Kelenhegyi úti házát, nem is alkudott, előre ki is fizette, hosszabbítani viszont nem akart. Kiköltözésekor videókamerákat és a kerítésen „villanypásztor” drótokat hagyott maga után. Sok évvel később kereste meg Gyárfást az akkor már „olajban utazó” Portik, kérve őt, segítsen elérni, hogy a Blikk ne írjon az Energol-ügyről, aminek Gyárfás nem tett eleget. Volt olyan találkozójuk, amin Portik Gyárfás kaposvári adócsalási büntetőügyének rendezése érdekében a rendőrségi kapcsolatait ajánlotta fel. 2004-ben Gyárfás az olajvállalkozó élettársával sikeres üzletet kötött: egy félkész, örök panorámás ingatlant kapott a Kalóz utcai házáért cserébe. Értékkülönbség nem volt a két ingatlan között, amit a földhivatal megerősített. Úgy tudni egyébként, hogy Portik Gyárfást sosem zsarolta meg.

Portik Tamás az ellene és két társa ellen emberölés bűntette miatt indult büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében
Túry Gergely
A kulcskérdés, hogy mit mond ezekről a találkozókról a jelenleg is jogerős büntetését töltő Portik. A Gyárfás elleni gyanú alapját ugyanis az általa készített hangfelvételek képezik, ahogy nyilván sokat lendítene az ügy megítélésén, ha részletes feltáró vallomást is tenne. Az olajos vállalkozót április elején a Fenyő-ügyben is meggyanúsították felbujtással, azt azonban nem könnyű megtudni, hogyan reagált minderre az egykor befolyásos Portik, aki újabban nem túl bőbeszédű. Lapinformációk szerint súlyos depresszióval küzd a börtönben, amivel kapcsolatban a korábbi ügyekben őt képviselő és rendszeresen látogató ügyvéd, Szikinger István csak annyit mondott, hogy „nagyon megviselték őt a fejlemények és a körülmények”. A Fenyő-ügyben Portiknak már nem megbízott, hanem kirendelt védője van, ami arra utal, hogy az egykori olajos maffiózó már nem irányítója az eseményeknek, csupán sodródik velük.