Magyarországon tavaly minden 83. kiskorú „állami gondozott” volt – a ma már meghaladottnak számító régi terminológia szerint. A gyermekvédelmi ellátásban részesülő közel 21 ezer fiatal- és gyermekkorú közül 14 ezren álltak nevelőszülők gondozása alatt, a gyermekotthonban élők száma pedig megközelítette a 7 ezret. Az utóbbi tíz évben e gyerekek száma annak ellenére is emelkedő tendenciát mutatott Magyarországon, hogy az adott (0–18 év közötti) korosztály egészének a részaránya egyre kisebb a honi népességen belül – derül ki a KSH nemrég közzétett adataiból. Az állam által istápolt kiskorúakhoz a vér szerinti szülők az esetek nagy többségében erőteljesen ragaszkodnak, s a kapcsolatot is tartják velük, a különélést valamilyen családi krízishelyzet számlájára írják. A hatóságok oltalma alá került kiskorúaknak összesen az egytizedéről mondanak csak le közvetlen vagy közvetett módon (például a szülők ismeretlen helyre távozásával) a hozzátartozók.

Ez utóbbi – jelenleg nagyjából 2 ezer fős – gyereksereg tagjai azok, akiket örökbe lehet adni, illetve fogadni itthon. Miközben azonban az adoptálásban reménykedő házaspárok és egyedülállók száma (2017-ben 2753) jelentősen meghaladja a nyilvántartott örökbe fogadható gyerekekét (1972 fő), az állami intézményrendszerből végül is csak 654 gyerek adoptálására került sor a múlt évben. Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében többek közt az áll, hogy az „új szülők” minél hamarabb (lehetőség szerint pár hetesen vagy hónaposan, de legalábbis az óvodáskor elérése előtt) szeretnék hazavinni a gyerekeket, ám a háromévesnél fiatalabbak aránya gyakran a tíz százalékot sem éri el a területi intézetekben. A családra váró gyerekek többsége ugyanis legalább tízéves vagy idősebb – irántuk viszont már meglehetősen csekély az érdeklődés. Az örökbefogadásra váró potenciális „szülők” körében még erősebb visszatartó hatása van annak, ha a gyerek fogyatékossággal él vagy tartós betegséggel küzd. Márpedig az adoptálhatónak nyilvánítottak közül tavaly minden harmadik e kategóriába tartozott.

Az új családra találást befolyásolhatja a kiskorúak származása, etnikai háttere is, habár erről hivatalosan nem eshet szó. A leendő szülők előzetes kívánságainak rögzítésekor a felek általában megtalálják azonban a módját annak, hogy e „kényes kérdések” se maradjanak megválaszolatlanok. Az Esély című folyóiratban ismertetett egyik fővárosi vizsgálat adataiból egyébként arra lehet következtetni, hogy a különböző etnikai csoportok tagjai között a falak már nem feltétlenül átjárhatatlanok. Vélhetően a vegyes házasságok számának növekedésével, a liberális felfogás bizonyos érvényesülésével is összefügg, hogy a reménybeli örökbefogadók 19 százaléka nem zárkózott el roma gyerek adoptálásától, mi több, e megoldást is kifejezetten kedvezőnek minősítette a maga számára. Más kérdés, hogy a megkérdezettek kétharmada viszont eleve elhárította e lehetőséget.

Az örökbe adott gyerekek száma az utóbbi négy évben végül is harminc százalékkal (784-ről 1025-re) emelkedett itthon. Ennek hátterében többek közt az áll, hogy a külföldre irányuló adoptálások (e tekintetben Olaszország az első számú célország) száma a duplájára ugrott – 129-ről 234-re – az utóbbi időben. Más országban élőknek csak akkor adhatók egyébként örökbe hazai kicsik, ha itthon nem tartottak igényt rájuk (például a koruk, az egészségi állapotuk, a bőrszínűk miatt). Magyarország területén belül a hatóságok mellett különben néhány erre felhatalmazott civil szervezet is elősegítheti, hogy egyes gyermekek – szülői kezdeményezés alapján, s persze hatósági ellenőrzés mellett – a vér szerinti hozzátartozóktól örökbe fogadó szülőkhöz kerüljenek. 2007-ben 261, tavaly már 371 kiskorú ez úton került őt befogadó családba. Az örökbefogadások „piacán” a keresleti és a kínálati viszonyok meglehetősen eltérnek egymástól az ország különböző vidékein. Míg Budapesten tavaly például 723 házaspár és 76 egyedülálló személy várt örökbe fogadható gyerekre, az adoptálható kiskorúak száma a fővárosban nem volt több 167-nél. Szabolcs-Szatmár-Beregben viszont 333 ilyen gyerekre mindössze 45 várakozó pár vagy személy jutott. Igaz, a potenciális szülők második körben már országos listáról is „válogathatnak”, amin az összes szóba jöhető kiskorú adatai szerepelnek.

A cikk a HVG 2018/36. számában jelent meg.