Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Magyarország nem az a hely, ahol matuzsálemi kort szoktak megélni a (korábbi) miniszterelnökök. Boross Péter az első olyan exkormányfő az eddigi 56 miniszterelnök közül, akinek sikerült belépnie nemrég a tizedik X-be, igaz, ehhez előbb túl kellett esnie azon, hogy a jelenlegi utód énekszóval köszönti őt a 90. születésnapján.
Boross közvetlen elődje, a rendszerváltást követő kabinetet vezető Antall József hivatalba lépésekor különben maga emlékeztetett arra a Parlamentben, hogy a magyar koarmányfők közül sokan kényszerültek idő előtt távozni az élők sorából politikai leszámolások miatt, illetve köztörvényes bűncselekmények vádlottjaként vagy feloldhatatlan morális konfliktusok áldozataként. Továbbá – mint éppen ő maga – végzetes betegség elszenvedőjeként.
HVG
Nem csak a (volt) politikusok esetében számítottak azonban sokáig egészen kivételesnek a kilencvenes években is folytatódó életpályák errefelé, habár a 92 évet élt Kossuth Lajos például a nagy kivételek közé tartozott, akárcsak Görgei Artúr (98), illetve a 48-as Madarász József (101) is. Az utóbbi időben viszont az „átlagemberek” közül is egyre többen kezdik elérni a szóban forgó legalábbis dédatyai kort.
Magyarországnak 1990-ben 20 ezer olyan polgára volt összesen, aki még a XIX. század vége felé született. 2010-ben a legalább kilencven esztendősök száma 40 ezernél járt, tavaly pedig már elérte a 60 ezret. A legutolsó (2017-es) hivatalos adatok szerint a hazai népességen belül minden 165. személy van már túl a kilencedik, sőt olykor a tizedik X-en is. Ennek az évtizednek az elején ugyanez még csak minden 250. hazai polgárról volt elmondható, 1980-ban pedig csupán minden 535.-ről.
KSH
A halhatatlanok intézményeként is aposztrofált akadémiák közül az MTA-n pedig a tagoknak legalább az 1-2 százaléka az 1928-as, vagy azt megelőző évjárathoz tartozik. E generáció tagja többek közt Erdős Tibor közgazdász, Lapis Károly onkológus vagy az egykor komoly vihart kavart 1998-as büntetőeljárási törvény egyik atyja, Király Tibor professzor. A hazai „szeniorátusnak” az utánpótlási bázisa, vagyis a 85–89 év közöttiek száma ugyancsak folyamatosan bővül. Míg 1980-ban 51 ezer, 1990-ben 68 ezer, 2010-ben pedig 122 ezer egyén tartozott e korosztályhoz, ma már az 1929–1934-es évjáratú személyek száma meghaladja a 130 ezer főt.
A minimum kilencvenesek mai korosztályán belül mindeközben háromszor annyi nő akad, mint férfi: a gyengébbnek mondott nemet több mint 46 ezren képviselik, miközben az állítólag erősebbiket nem egészen 15 ezren.
A cikk a HVG 2018/37. számában jelent meg.
