Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Igenis van új a Nap alatt. Mármint új pénz, s vele biztos nyereség, amiért megéri lehajolni. A paksi atomerőmű bővítése mellett a Vlagyimir Putyin orosz elnöknél tett újabb baráti látogatásán ismételten „száz százalékig” elköteleződő Orbán Viktor és kormánya számára a megújuló, s azon belül is a Napból származó, árammá alakítható energia eddig mostohagyereknek számított. Míg Nyugat-Európában szélerőműparkok és napelemfarmok épültek, addig a hasonlóra vágyók útját Magyarországon sokáig bürokratikus akadályok nehezítették. Ez azonban megváltozott, mert, mint azt Fókuszban rovatunk megállapítja, az EU-tól megszerezhető milliárdos támogatások és a Kínából dömpingáron érkező napelemek kettőse mindjárt más fénytörésbe helyezte az ötletet.
És persze megjelentek a jól ismert oligarchák is, és rögvest hozzájuk igazították a törvényeket.
A napfény ízét megérzők között találni Garancsi Istvánt éppúgy, mint Mészáros Lőrincet, de a török Adnan Polat mögötti árnyékban ott rejtőzhet a vele gyakran üzletelő, immár kétszeres apává vált Orbán-vő, Tiborcz István is. A hozam már most garantáltan 10-12 százalékos, és, tekintve, hogy a Nap a tudósok szerint csak tízmilliárd év múlva huny ki, az üzlet igazán hosszú távú: még akkor is fialhat a mai befektetők utódainak, amikor a nemzeti oligarchák már rég köbükik lettek.
Lehetőséget szimatolhat az állam a könyvterjesztésben is – derül ki a Magyarország rovat írásából. A 15 milliárd forintos tankönyvpiacot már sikerült lenyúlni, és a harmadik kétharmad jelére megindult kultúrharcban jól jönne, ha a magukat elnyomva érzők alkotásait nem kellene a piac szeszélyeire bízni. Az Alexandra bukása után duopóliummá vált Libri és Líra cégeket állítólag még nem környékezték meg, ám az utóbbi tulajdonosa megjegyezte:
van az a pénz, amiért bármi eladó.
Lassan viszont nincs az a pénz, amiért egy jó mesterember szerezhető. A Gazdaság rovat cikkéből kiderül, hogy hiába a látványos külföldi beruházások és belföldi építkezési boom, ha nincs elég szaki, aki megfogja a munka végét, ezért még – a mobilitás elősegítése végett – a szocializmusból jól ismert munkásszállók rendszerét is újjáélesztenék. Ezen a helyzeten a mesterséges intelligencia sem segít, ami viszont a Trendben szereplő fintech-összeállítás előrejelzése alapján számos banki ügyintéző munkáját teheti feleslegessé – kérdés, lehetnek-e belőlük ügyes kezű napelemszerelők. Hiába keresett kitörési lehetőséget és érdemi munkát a Zala megyei Németfalu cigánytelepéről készült dokumentumfilm névadó-főszereplője, Cséplő Gyuri is, csak rövid ideig vetülhetett rá az érdeklődés fénye, mert negyven éve, alig 25 évesen halt meg – emlékezik rá a Szellem rovat.
Balfácánként szerepel a Szkripal-féle idegmérges merénylet elkövetésével gyanúsítható két orosz ügynök, akiknek a vélhetően hamis neve és küldetésének részletei – írja a Világ rovat – a nyugati titkosszolgálatok kutatómunkájának köszönhetően kerültek napvilágra. A kínossá vált eset azt mutatja, az orosz hatalmi piramis csúcsán álló Putyin olyan államot vezet, amely kíméletlen az ellenségeivel. Mint azok a populizmuson túli rendszerek, amelyek a velük szemben állókban csakis ellenséget látnak. A Political Capital az ilyen törzsies gondolkodás két képviselőjeként Magyarországot és Lengyelországot elemzi, s kiderül, hogy
a politika háborús felfogása sötét korszakhoz vezethet.
De a sötétség sem tarthat örökké – ha van világosság.
NAGY GÁBOR
vezető szerkesztő
HVG
