Hamvay Péter
Hamvay Péter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Eddig csak bezárt múzeumokat és színházakat hozott a kormány kulturális politikája. A kultúrharc lendületet adhat az építkezéseknek, kérdés, milyen tartalomhoz készül a forma.

Két fronton zajlik a kultúrharc, az egyik a választások óta újult erővel pusztító ideológiai hadviselés. Elősorban a „belső ellenséggel” igyekeznek leszámolni, ennek esett áldozatul nemrég Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Több forrásunk sem tagadja, hogy éles konfliktusok vannak a kormánypárton belül, de úgy gondolja, középtávon a mérsékeltek győzelme várható a kultúrharc hangos janicsárjai felett. Az értelmiséget megszólító ideológiai küzdelem mellett inkább a nagyberuházások reklámértékében bízik a kormány. Így volt ez az utóbbi három választás után, csak aztán történt valami.

Orbán Viktor 2010-ben indult második kormányzati ciklusa látszólag csak rombolással, forráskivonással, pozíciófoglalással telt. Lecserélték szinte az összes kulturális intézmény vezetőjét, minden forrásra rátették a kezüket, szétverték az örökségvédelem intézményrendszerét. Ám már akkor készültek a 2014-es választásokra, és elindítottak néhány, az 1998–2002-es időszakhoz mérhetően nagyszabású kulturális programot. Ám végül csak a Várkert Bazárt sikerült – úgy-ahogy – befejezni a 2014-es választásokra; így viszont többször is átadhatták. A Liget Budapest (akkor még múzeumi negyed), az Iparművészeti Múzeum felújítása, a Millenáris bővítése, a Kossuth tér felújítása, a magyar innováció Rubik-kocka alakú háza közül a legtöbb a tervezőasztalon maradt.

©

A viszonylagos konszolidáció, és a gazdasági mutatók javulása arra engedett következtetni, hogy a 2018-as választásokra valóságos átadási cunamira lehet számítani. A félbehagyott tervek mellé csak úgy sorjáztak az újak négy-öt évvel ezelőtt: a Budavári Palota újjáépítése eredeti formájában, új Széchényi Könyvtár, a fertődi Esterházy-kastély fejlesztése mellett színházak, múzeumok felújítása. Mindebből szinte semmi sem valósult meg határidőre, miközben a korábbi tervek is csigalassússággal haladtak. Az ok elsősorban a pénzhiány. Az építőipari árak ráadásul időközben alaposan megemelkedtek, és a munkaerőhiány is gátolja a munkálatok befejezését. A másik ok, amit egyik forrásunk fogalmazott meg, hogy „a kormány úgy vélte, a méregdrága fejlesztések nélkül is abszolválható a választási győzelem”. A tervek közül mégis csak nagyon kevés halt el – mint például a Rubik-múzeumé –, inkább a megvalósítás nyúlik a végtelenségig. De nézzük, mi is jött, jön létre a roppant összegekből!

Bár lassan elkészül a Várban a Lovarda, a Stöckl-lépcső, és a Főőrség épülete, úgy tudni, csak a jövő évi önkormányzati választásokra adják át e létesítményeket. Arra továbbra sincs válasz, hogy milyen funkciót szánnak a „vadonatúj műemlékeknek”. A Szent István-terem rekonstrukciója viszont rosszul áll. Bár a felújított berendezés gyártása elkezdődött, a teremhez kapcsolódó építészeti átalakítás – amely a Budapesti Történeti Múzeum egy részének rekonstrukcióját is magába foglalja – a tervezési szakaszban elakadt. A Széchényi Könyvtár költözése, és a budai Vár teljes felújítása pedig le is került a napirendről. A távoli jövőbe tolódott két minisztérium, a belügy és a pénzügy Várba költözése is. Jövő februárban beköltözhet viszont az onnan négy éve kiebrudalt Nemzeti Táncszínház a Millenárisba, amit 5 milliárdért alakítottak át számára. A horribilis összegbe, 18,5 milliárdba kerülő, egykori Ipari Minisztérium helyén folyó parkbővítés és a mélygarázsépítés csak jövő őszre készül el, a számlát számos feleslegesnek tűnő elem, például egy közúti alagút is növeli.

©

A sokáig billegő Liget-projekt viszont lendületet kapott tavasz óta, és most úgy tűnik, ez a beruházás lehet a 2020-as kampány egyik attrakciója. A Zene Háza építését a Mészáros Lőrinc-féle Magyar Építő Zrt. nyerte el 17,5 milliárd forintért. Ennek és a Néprajzi Múzeumnak már megkezdődött a kivitelezése, igaz, ez utóbbinál egyelőre csak a mélygarázs épül, a múzeum kivitelezési pályázatán még nem hirdettek győztest. A költségek valószínűleg meghaladják a 20 milliárd forintot. A Nemzeti Galéria és a Közlekedési Múzeum replikájába költöző Innováció Háza esetében még nem zárult le a tervezési folyamat. A Nemzeti Galéria mélyépítési munkáit azonban forrásaink szerint nemsokára megtendereztetik, tavasszal el is indulhat a kivitelezés. Időközben a japán SANAA építésziroda a végleges tervekkel is elkészül, ami már eddig egymilliárd forintba került. Még ebben a hónapban (október 31-én) megnyílik a felújított Szépművészeti Múzeum – benne a háború óta zárva tartó Román Csarnokkal –, és a Szabolcs utcában elkészült raktározási központ épületét is átadják. Jövőre megnyílik az Olof Palme Ház, sőt információnk szerint visszakerült a tervekbe az ötvenes években elbontott Városligeti Színház újbóli felépítése is.

©

A kezdetben 20–25 milliárdra tervezett Biodóm is elkészül az Állatkertben, igaz, az ősvilágot bemutató ökoház csaknem kétszer annyiba kerül majd. Az attrakciót 2020-ban nyitják meg. A NER-rel ügyesen szót értő állatkerti igazgató, egykori SZDSZ-es miniszter, Persányi Miklós és Fekete Péter kulturális államtitkár bánatára viszont, úgy tűnik, az Állatkert nem tudja bekebelezni a Vidámpark után a Fővárosi Nagycirkusz területét is. A volt cirkuszigazgató Fekete nem tudta ugyanis elérni, hogy új és nagyobb helyszínt kapjon az intézmény.

Az Iparművészeti Múzeum esetében a pénzhiány mellett az ízlésbeli különbség is lassította a 2011-ben elhatározott felújítást. A nyertes elképzelés új, kortárs stílusú szárnnyal toldotta volna meg az épületet, de Orbán Viktor ragaszkodott ahhoz, hogy Lechner Ödön eredeti skiccei alapján épüljön meg a hiányzó rész. A felújításra 25 milliárdot ígért a kormány 2016-ban, az első 10 milliárd forint az idei költségvetésben meg is jelent, de kisvártatva elvonták.

A kibővített Iparművészeti látványterve. Álomvilág?

 A jövő évi költségvetés 5 milliárd forintot irányzott elő rá. Egyelőre csak a szállítmányozásra és a raktározásra szóló 2,4 milliárdos közbeszerzés zárult le. Év végéig tart a költözés, novemberre készülnek el 1,3 milliárdért a kiviteli tervek. Optimista becslések szerint jövőre elkezdődik és a 2022-es választásokra befejeződik a rekonstrukció. Jó hír viszont, hogy nemrég átadták a múzeumhoz tartozó, felújított Ráth György-villát, ahol jelenleg szecessziós kiállítás látható.

Az Operaház döcögősen haladó felújítása a kormányközeli oligarchák mohóságára példa. Ókovács Szilveszter főigazgató először 32 milliárdos ajánlatot kapott a West Hungária Bautól. Végül 18 milliárdból elkezdődött a felújítás, amit 7 milliárddal megtoldottak idén, ám a teljes műemléki felújításhoz további 15 milliárdra van szükség, míg a színpadtechnika rekonstrukciója önmagában is 8 milliárdba kerül. Most azon megy az izmozás, hogy félig készen megnyissák-e a házat jövő ősszel, vagy csak a teljes felújítás végén, egyben. Az Eiffel-bázis is elkészül jövőre: a műhely- és raktárház 14,5 milliárdos bekerülési ára 4,2 milliárddal emelkedett időközben. Úgy tudjuk, az elszálló költségek miatt a kormány hamarosan a Liget-projekthez telepíti a feladatot.

A legsimábban a szentendrei Skanzen 2016-ban elhatározott erdélyi tájegységének a felépítése halad. Ez év végéig befejeződik az infrastruktúra kialakítása, és elkezdődik az első 12 ház felépítése. Zalaegerszegen pedig 2,5–3 milliárdból falumúzeumot építenek. 5,6 milliárdból nyitja meg a kapuit a Mindszenty Múzeum és a hozzá kapcsolódó zarándokközpont. Ez utóbbi a hercegprímás reménybeli boldoggá avatása után meginduló turistaforgalmat szolgálná ki. Ám mivel a régészeti feltáráson spóroltak, át kell tervezni az épületet.

A legkínosabb helyzetbe a győri múzeum került, amelynek főépületét az állami pénzekre várva már 2014-ben bezárták. A pénz nem érkezett meg, a felújítás el sem kezdődött. A Sorsok Háza esetében a kivitelezők gyorsak voltak, csak a Mazsihisszel nem sikerült megegyezni a kiállítás koncepciójában. Ám egy huszárvágással lecserélte a kormány a „akadékoskodó” szervezetet a Köves Slomó-féle, állami ingatlanokkal elhalmozott EMIH-re. Így jövő tavasszal megnyílhat a kiállítás.

A sok tízmilliárddal kistafírozott Magyar Művészeti Akadémia (MMA) eddig leginkább a saját szervezetének felépítésével volt elfoglalva. A Vigadó 7,5 milliárdos felújítása mellett a legnagyobb olyan akció, amely a nagyközönség által is használható kulturális teret hoz létre, a 2017-ben távozott Fekete György lelépési pénzeként megkapott Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ felépítése lesz. Ez a volt BM-kórház Városligeti fasori ingatlanának egy részén jön létre. Az erősen leromlott állapotú, felújításra váró ingatlanegyüttest csak a napokban veszik át az MNV Zrt.-től.

Lefulladni látszik a Nemzeti Múzeum 2016 júliusában elhatározott fejlesztése, amelynek keretében a Pollack Mihály téren álló Károlyi- és Esterházy-palotát (utóbbiban található a Rádió Márványterme, az előbbit pedig raktárként használják) és a Bródy Sándor utca 5–7. szám alatti úgynevezett Stúdiópalotát ígérték az ország első közgyűjteményének bővítési helyszínéül. Ám mindeddig nem sikerült a múzeumnak birtokon belül kerülnie. Közben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szemet vetett a Stúdiópalotára. Vigasztalódhatnak a múzeumnál azzal, hogy a Múzeumkert rekonstrukciója heteken belül befejeződik.

A fő kérdés persze az, hogy a kulturális nagyberuházások aranykort hoznak-e a kultúrában, vagy önállóság és a szabad kezdeményezések híján – a félelem, vagy legalábbis a megfelelés légkörében – nem jönnek létre igazán nagy teljesítmények a méregdrága épületekben.

HAMVAY PÉTER

[email protected]

A cikk eredeti verziója a HVG 2018/41. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Leszámol a tükröződéssel a világ első ívelt kijelzős műszerfala

Leszámol a tükröződéssel a világ első ívelt kijelzős műszerfala

Megvan az engedély, építheti a világot beborító, űrbéli nethálózatát a SpaceX

Megvan az engedély, építheti a világot beborító, űrbéli nethálózatát a SpaceX

Súlyos vádak a Microsoft ellen: úgy gyűjtik az adatokat a felhasználókról, mintha nem lenne holnap

Súlyos vádak a Microsoft ellen: úgy gyűjtik az adatokat a felhasználókról, mintha nem lenne holnap

Sokat tudó óra fél áron, és még telefonálni is lehet vele – túl szép, hogy igaz legyen?

Sokat tudó óra fél áron, és még telefonálni is lehet vele – túl szép, hogy igaz legyen?

Lélegzetelállító klipben tért vissza az ukrán balettművész

Lélegzetelállító klipben tért vissza az ukrán balettművész

A nap, amely már többször is megváltoztatta Németországot

A nap, amely már többször is megváltoztatta Németországot