A magyar őstörténet kutatására alapítana kutatóintézetet a „humánminisztérium”, ám Kásler Miklós miniszter eddigi „történetírói” tevékenysége nem sok optimizmusra ad okot.
„A történészek, régészek, nyelvészek, néprajzkutatók, antropológusok és más tudományágak képviselői ma elbeszélnek egymás mellett”, ezért szükséges egy Magyarságkutató Intézet felállítása – jelentette be Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter. Erről nemsokára a kormány is döntést hozhat; a javaslat már elkészült az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi). A cél Kásler elmondása szerint az, hogy véget vessenek „a régi türk–finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának”, és fény derülhessen a tudományosan megalapozott valóságra.
Pedig nem is olyan régen úgy tűnt, kormánypárti körökben ez a vita eldőlt, hiszen maga Orbán Viktor nyilatkoztatta ki a kirgizisztáni Csolpon-Atában, hogy a magyar „egyedülálló és különleges nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban”. Ezek szerint a Magyarságkutató feladata ezen az irányvonalon elindulni, s szállítani a kormányfői kinyilatkoztatás igazolásához szükséges eredményeket. Maga a miniszter is hajlamos ilyen leegyszerűsítő megfogalmazásokra, ami már a Nemzeti nagyvizit című történelmi tárgyú televíziós sorozatából is kiderült. De rövidre zárta annak a kutatásnak az eredményeit is, amely egyébként valóban tudományos módon dolgozta fel a feltételezések szerint III. Béla királynak tulajdonítható csontleleteket. Miközben az erről szóló közlemény tudományos voltát nem lehet kétségbe vonni, Kásler a lényeget egyszerűen foglalta össze: vizsgálataik alapján az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.
A régész- és a nyelvészszakma olyannyira felháborodott a miniszter kijelentésén, enyhén szólva is dilettánsnak minősítve, hogy nem nehéz megérteni Káslert, miért is szeretne saját Magyarságkutató Intézetet, amely majd megmondja, mi is az igazság ezekben az ügyekben. A nyelvészetet összekeverni az etnikai eredet kérdésével valóban jó ideje nem próbálta senki a szakterületek művelői közül, az ezoterikus magyarságkutatásban azonban ez mindennapos gyakorlat. Sőt nem csak ott, hiszen már a Szegedi Tudományegyetemen elfogadott egyik genetikai doktori disszertációban is külön kitért Neparáczki Endre genetikus a magyar–hun nyelvi rokonságra. Hiába tiltakozott ez ellen például az egyetem altajisztikaprofesszora, Róna-Tas András, a doktori disszertációt elfogadták. Pedig Róna-Tas szerint „a tudomány határainak ez az átlépése elfogadhatatlan”.
Lesznek tehát olyan tudósok is, akikben Kásler partnert találhat elképzelései kutatására és bizonyítására. Egyébként már működik is a Lezsák Sándor-féle Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) keretében ilyen intézmény, a László Gyula Intézet, amely az idei és a jövő évre is 80 millió forintra számíthat a minisztériumtól. Vezetője pedig Szabados György, aki történész szakértőként részt vett III. Béla csontjainak genetikai vizsgálatában. Egyik interjújában elmondta, hogy mind a dilettánsoktól, mind az általa dogmatikusnak nevezett finnugor nyelvrokonság tudósaitól távolságot kíván tartani. „A finnugor paradigma XIX. századi szociáldarwinista logikájú nyelvészeti modell” – mondta a Demokratának adott interjújában Szabados, aki szerint a mai képviselőit éppen úgy „szélsőséges nézetek” jellemzik, mint az amatőr nyelvészkedőket.
A László Gyula Intézet alapítását egyébként Lezsák Sándorhoz kötik. Lezsák a támogatója már évek óta a Kurultájnak, a „Magyar Törzsi Gyűlésnek”, amely a hun és türk származástudatot erősíti. Bár a László Gyula Intézet munkatársairól egyelőre nem sokat tudni, egyes hírek szerint részt vesz benne Lezsák régész lánya is, aki egyébként az MTA Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa. S éppen abban a Magyar Őstörténeti Témacsoportban (MÖT) dolgozik, amelyet az Akadémia azért hozott létre, hogy az amatőrökkel szemben az őstörténet-kutatás eredményeit a széles nagyközönség elé tárja. A témacsoport pedig az érintett tudományágak legszorosabb kooperációját teremtette meg, ezért Kásler kezdeményezése elvileg nyitott kapukat dönget.
Persze ha a miniszter kevésbé a tudományos eredményekre, mint saját fantazmagóriái megerősítésére számít, akkor erre a MÖT nyilván nem alkalmas. Ennek elnöke, Vásáry István akadémikus pár évvel ezelőtti konferenciamegnyitóján ki is fejtette, hogy „csak valamilyen humán terület szaktudósa lehet magyar őstörténész; természettudósok, mérnökök, orvosok, írók vagy bármilyen más szakma képviselői, akik azt hiszik, hogy pár könyv és cikk elolvasása után a kérdés szakértőivé léphetnek elő, legyenek bár a legtisztességesebb szándékúak is, csak az amatőr jelzőre tarthatnak igényt”.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
