Pálmai Erika
Pálmai Erika
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tavaly csaknem minden negyedik örökbe fogadható gyerek külföldre került. Magyarországon ugyanis nem kellettek senkinek.

Jó hírű az ország, és közel van Norvégiához, ami fontos, ha a lányok később netán vissza akarnának látogatni a szülőföldjükre – így indokolta döntését egy örökbefogadásokkal foglalkozó blogon az a norvég házaspár, amelyik pár éve Magyarországról fogadott örökbe egy testvérpárt. Az amúgy problémás tinédzserekkel foglalkozó, 43 éves asszony és mérnök férje azért is nálunk keresett befogadható gyermeket, mert Magyarországon viszonylag hamar lezajlik a procedúra. Az sem riasztotta el őket, hogy az akkor óvodáskorú, most nyolc-, illetve kilencéves kislányok mindketten sajátos nevelési igényűek. Épp ezért nem találtak befogadó szülőkre, s rákerült a nevük a külföldre örökbe adhatók listájára.

©

Magyarországon tavaly 1025 gyermeket fogadtak örökbe, többet, mint az örökbefogadások újraszabályozását elrendelő gyermekvédelmi törvény 1997-es hatályba lépése óta bármelyik évben. Különösen szembetűnő a növekedés a külföldi örökbefogadásoknál: három év alatt majdnem a duplájára (234-re) emelkedett az ilyen eljárások száma. A legtöbben Olaszországban leltek új családra, de a skandináv államok, illetve Németország, Hollandia, Anglia és Franciaország is sok magyar gyereknek lett az új hazája. Mindez nem a „gyerekexport” következménye, ahogy azt a jobbikos Hegedűs Lórántné korábban számon kérte az akkor még emberierőforrás-miniszter, Balog Zoltánon. A valódi ok viszont nem kevésbé elszomorító.

Magyarországon ma legtöbben szőke, kék szemű csecsemőt szeretnének örökbe fogadni – mondják a gyermekvédelemben jártas szakemberek. Miközben – bár hivatalosan erről senki sem beszél – az állami gondozásban nevelkedő gyerekek többsége roma. Közülük is az idősebbek – akik már betöltötték a hatodik életévüket – és ráadásul betegséggel vagy fogyatékkal élők lényegében senkinek sem kellenek. A KSH adatai szerint az örökbe fogadható gyerekek között alig van 3 év alatti, a többség jóval idősebb: az 55 százalékuk 10 éves is elmúlt, a 31 százalékuk 3–9 éves. Ők azok, akik benn ragadnak a rendszerben. Számukra a külföldi örökbe fogadó szülők az utolsó esély arra, hogy családban nevelkedhessenek. Így válhat egy kelet-magyarországi cigánytelepről származó kislányból tanult, felső középosztálybeli polgár Dániában – ahogy azt az Index.hu nemrég bemutatta.

A külföldi örökbefogadás a gyerek szempontjából jellemzően szerencsés fordulat, ugyanakkor jól mutatja a magyar gyermekvédelmi rendszer csődjét is. Ha egy kiskorú örökbe adhatóvá válik – mert elveszíti a szüleit, azok lemondanak róla, vagy nem tartják vele a kapcsolatot –, először Magyarországon keresnek örökbefogadót neki. Külföldi elhelyezés csak akkor jöhet szóba, ha sem magyar házaspár, sem pedig egyedülálló személy nem vállalja a gyermek felnevelését. Ahhoz, hogy egy külföldi házaspár magyar gyereket fogadhasson örökbe, először a saját hazájában kell megfelelnie az ottani követelményeknek. Ennek során környezettanulmány készül, vizsgálják a kérelmezők anyagi viszonyait, és a feleket külön-külön is behívják elbeszélgetésre. A magyar gyámhatóság feltételei között nem szerepel elvárt szobaszám vagy komfortfokozat, de a szakértők szerint ebben nincs is gond: ritkán múlik az alkalmasság a lakáskörülményeken. Az örökbefogadások jellemzően nem azért hiúsulnak meg, mert alkalmatlanok lennének a jelentkezők, sokkal inkább azért, mert ők visszakoznak.

A gyerekre vágyó külföldiek aktáit, akik a hazájukban megfeleltek a szakmai kívánalmaknak, a nemzetközi örökbefogadási ügyekben illetékes, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályán belül működő központi hatóság kapja meg. A kérelmezők ezt követően magyarországi tanfolyamon vesznek részt, majd bemutatják nekik a hatóság által számukra legmegfelelőbbnek gondolt gyereket. Ha sikeres az egymásra találás, kezdődhet az ismerkedés, kezdetben jellemzően tolmács segítségével. Az örökbefogadás a hivatalos döntést követően egy hónap elteltével válik véglegessé, ezután lehet a gyerekkel hazatérni.

A külföldre került gyerekek sem tűnnek el a magyar gyámhatóság szeme elől: először két hónap, majd egy év elteltével kapnak utánkövetési jelentést a külföldi partnerektől. Ezekből az látszik, hogy az esetek döntő többségében a külföldi családba került gyermekek gyorsan beilleszkednek, és jó körülmények között nevelkednek. Sokan később is tartják a kapcsolatot egykori, magyarországi nevelőszüleikkel. „Három év után jöttek látogatóba. A gyerek bejárta a fél világot, és nagyon boldog volt. Soha senki sem cigányozta le” – számolt be tapasztalatairól egy nevelőszülő, akitől Olaszországba került a nála felcseperedett gyermek.

©

Annak is van oka, hogy most miért éppen Olaszország a legnépszerűbb: ott ugyanis az átlagosnál sötétebb bőrszín sem feltűnő, miközben ez – a szakértők szerint – Magyarországon az örökbefogadóknál jellemzően kizáró ok. „Ráadásul a külföldiek eleve toleránsabbak. Egészen más az örökbefogadások kultúrája” – mondja Radoszáv Miklós, aki évtizedekig vezette a fővárosi gyámhivatalt. A külföldiek jellemzően nem az ő meg nem született gyereküket akarják pótolni, hanem úgy állnak az örökbefogadáshoz, hogy ha megtehetik, segítenek egy emberen. Ezt mutatja, hogy a külföldi örökbe fogadó szülők jellemzően idősebbek, akiknek a saját gyerekeik már kirepültek a családi fészekből. „Lassan már Magyarországon is eljutunk oda, hogy mindenki megérti, az örökbefogadás a gyerekről szól, és arról, hogy ő kapjon esélyt” – fogalmazott Radoszáv, aki szerint e szemléletváltás nyomán az idősebb gyerekek is találhatnak majd magyar örökbefogadókat. Addig is, míg e hozzáállás itthon nem válik általánossá – már csak a gyermekotthonok és a nevelőszülői hálózat túlterheltségének enyhítése érdekében is –, a nemzetközi örökbefogadások felpörgetése jelenthet megoldást a családra váró gyerekeknek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
"Némi kreativitással bármeddig fenntartható ez a politika"

"Némi kreativitással bármeddig fenntartható ez a politika"

Végső búcsút vettek Térey Jánostól

Végső búcsút vettek Térey Jánostól

Fischer Ádám a demokráciáért zenél

Fischer Ádám a demokráciáért zenél

Négyes karambol történt az M7-esen a Balaton felé

Négyes karambol történt az M7-esen a Balaton felé

„Krízis van” – magyar aláírással jelent meg figyelmeztetés a Financial Timesban

„Krízis van” – magyar aláírással jelent meg figyelmeztetés a Financial Timesban

Még ez a delfin is jobban vigyáz a környezetre, mint a legtöbb ember

Még ez a delfin is jobban vigyáz a környezetre, mint a legtöbb ember