Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
„Szeged nem lesz Fideszes” – zengett a Dugonics tér Szegeden, ahol közel ezren tüntettek a rabszolgatörvény ellen, a rendőri túlórák csökkentéséért, az igazságszolgáltatás és a média függetlenségéért.
A csütörtöki demonstrációt már együtt szervezte a december 22-én Szegeden megalakult ellenzéki összefogás azzal a két civil szervezettel, amelyek maguk is egy-egy tüntetésen alakultak korábban. A Köz Hasznáért Mozgalom még az internet adó elleni megmozdulások idején, míg a Szegedi Civil Háló a tavalyi parlamenti választások utáni tüntetések idején jött létre. A csütörtöki tüntetéshez öt szakszervezet helyi szervezetei is csatlakoztak.
Farkas Andrea, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára arról beszélt, ha általános sztrájkot kell szervezni, azt összehangolva kell megtenniük.
A rabszolgatörvény biorobottá alakítja, és kizsigereli a magyar munkavállalókat. Négy és fél millió munkavállaló sorsát változtatták meg úgy, hogy nem kérdezték meg őket!
- mondta Farkas a Szeged.hu tudósítása szerint.
A Dugonics teret csaknem megtöltő tüntetők előtt Szabó Sándor (MSZP) országgyűlési képviselő emlékeztetett rá, a szegedi volt az első önkormányzat, amely bojkottot hirdetett az új munkajogi szabályok bevezetése ellen, és a kezdeményezéshez már több település csatlakozott. A politikus hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártok összefogására van szükség az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon.
Binszki József, a DK helyi politikusa azt mondta, hogy a Fidesz tizenharmadik havi nyugdíj helyett tizenharmadik és tizennegyedik havi túlórát adott az embereknek. Mihálik Edvin, a Momentum képviseletében pedig úgy fogalmazott, a kormány nem a nemzet érdekeit szolgálja, hanem a felemelkedés lehetőségét veszi el a nemzettől.
A tüntetésen összesen tizenketten szólaltak fel, felerészben a helyi pártok vezetői, és a szakszervezeti vezetők. A demonstrációnak két helyszíne volt, „félidőben” a tömeg a belvároson át átvonult a kormányhivatal elé. Itt a szervezők egy montázsfilmet vetítettek, amelyben Orbán Viktor korábban elhangzott mondatait sűrítették. Például azt, hogy a demokráciában joga van a népnek elzavarni egy kormányt.
A kormányhivatal lépcsőin még beszélt a DK, és a Jobbik helyi elnöke is, de a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók szakszervezeti vezetője is felszólalt, aki azzal szembesítette az egybegyűlteket, hogy a könyvtárakban és múzeumokban dolgozók fizetése nem éri el a minimálbért sem. A közalkalmazottakat képviselő szakszervezeti vezető pedig arról beszélt, hogy csak együtt, összefogva a pártokkal és a civilekkel lehet a munka világát megváltoztatni.
A tüntetés végén a szervezők polgári engedetlenségi akciókat hirdettek, egyelőre még nem meghatározott időben és helyeken. Példának azt hozták fel, hogy akár a kormányhivatalban folyó munkát is lelassíthatják akcióikkal, de a közlekedésben is előfordulhatnak ilyenek. Arra kérték a tüntetőket, hogy figyeljék a pártok, a szakszervezetek és civil szervezetek oldalait, mert ott fogják ezeket meghirdetni.
