A második tárgyalásra kerül sor csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a terrorcselekményért öt év börtönre ítélt Ahmed H. és a magyar állam, pontosabban a Miniszterelnöki Kabinetiroda közti kártérítési polgári perben. Ahmed H. azért perelte be az államot, mert úgy véli, szerepeltetése a nemzeti konzultációs kérdések között kárt okozott jó hírének. Ahmed H. január 19-én feltételesen szabadul, és tíz évre kiutasították Magyarországról.

Ahmed H.-t két maszkos őr vezette a tárgyalóterembe vezetőszáron, kezén-lábán bilinccsel. Dr. Bene Lajos bíró azzal kezdi, töröljék a fényképeket a jó 20 perce folyamatosan dolgozó fotósok, mert sérti a perrendtartást és a személyiségi jogokat - utána hozzájárul képek készítéséhez. Ahmed H. nem járul hozzá arca és hangja rögzítéséhez. A bíró elrendeli, hogy vegyék le a kézbilincsét, a lábé maradjon. (De csak két órával később lazítottak az Ahmed H. jobb kezén maradó bilincsen saját kérésre.)

A bíró először ismerteti az előző tárgyalásokon keletkezett dokumentumokat, intézkedéseket. A Kabinetiroda úgy véli, a Nemzeti Konzultáció dokumentuma nem minősül sajtóterméknek. Ahmed H. pedig olyan iratot terjesztett a bíróság elé, amelyben arról ír, illetve azt bizonyítják, Szíria is védi jó hírnév jogát.

Ahmed H. írásban fejtette ki, mit is érzett. "Úgy éreztem, kipécéztek", írja hároméves börtönbüntetéséről. A bizonytalanság volt a legrosszabb, nem tudta, mikor születik meg a reményei szerint tisztességes ítélet. Amikor megtudta, hogy hazugságokkal vádolják, sírt, napokig nem evett. Úgy érezte, egy egész államgépezet akarja eltaposni. Most már nyugodtabb, "de sosem fogom elfelejteni a szenvedést, amit akkor kellett átélnem". A kormány nyomást helyezett a társadalomra, hogy negatívan befolyásolja a róla alkotott véleményét. A konzultáció már megelőlegezte az ítéletet, ez nagyon nyomasztotta. "Megbocsátani tudok, de felejteni nem." A magyarokat megszerette, lettek barátai. De szervezett lejárató hadjárat folyt ellene.

Szóban Ahmed H. azt mondja, semmi sem volt igaz, ami elhangzott róla a médiában: például, hogy Soros embere, hogy a migrációt képviseli, holott 15 évig nem hagyta el Ciprust, ahol él. A kilenc útlevél azért volt nála, mert azok a családtagjaié, mind valódi, egy sem hamis, viszont ezt a tényt úgy állította be a média, hogy azért van nála ennyi úti dokumentum, mert terrorista. Kiderül, Szíriában a média nem tudósít büntetőügyekről, az emberek egymástól tudnak ezekről. Cipruson belsőépítészként dolgozik 15 éve, fizeti rendesen az adókat, sosem volt összeütközése a törvénnyel.

A bíró elmagyarázza, hogy a nemzeti konzultáció micsoda, egy közvéleménykutatáshoz hasonlít leginkább. Az 5-ös vagy 6-os kérdés állított valótlan dolgokat róla, mondja Ahmed H., ő úgy értette, azt állította róla, ő a terrorizmust, migrációt képviseli, és a magyar nép ellenségeként állította be. De, mondja Ahmed H., teljesen szakszerűen nem fordították le neki a kérdést, csak a lényegét - a társa a cellában fordította le neki. (Az 5-ös kérdés: "Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért." -  a szerk.) Cipruson is nyomoztak ellene, mert együttműködtek a magyar szervekkel: elvitték a telefonját, számítógépét, és két Koránt. A bíró szerint ezek a tények nem fontosak a kártérítési per szempontjából.

A börtönben több rossz élménye volt: a rabtársak beszóltak neki, leterroristázták, még a lelkész is róla beszélt valakinek, mondta Ahmed H. Szabadlábra helyezésésekor is mondogatták neki a börtönben, "a terrorista szabadul, mi meg itt maradunk". Nagyon zavarja, hogy terroristának tartják, mert a terrorizmusnál nincs rosszabb. A börtönben vizes zacskókkal dobálták.

A bíró odaadja a konzultáció 5-ös állítását és a konzultációban szereplő kifejtését Ahmed H-nak, a tolmács lefordítja neki.("Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, vagy az Amnesty International, ami többször is követelte annak az Ahmed H-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és terrorcselekményért első fokon elítélték. Az Amnesty még kártérítést is fizettetne a magyar állammal.") Ahmed H.-t zavarja, hogy ott a neve, és ezek az állítások 8 millió emberhez eljutottak. (A kormánynak emiatt a Helsinki Bizottságnak kártérítést kellett fizetnie, és a kormany.hu-n kellene 30 napig kint tartani egy elnézést kérő szöveget -  a szerk.)

Ahmed H. azt mondja, miután a konzultációban megjelent, hogy törvénytelenséget követett el, és el lett ítélve, mindenki elkönyvelte, hogy jogerősen is el lesz ítélve 10 évre. Nem értette, hogy lehet ez, hiszen európai jogállamban tartózkodik. Szerinte a konzultáció állítása a bíróság befolyásolását szolgálta, a konzultáció miatt kapott 10 évet nem jogerősen - később azt mondja, azért kellett a konzultáció, hogy a 10 éves büntetés jogerős legyen. (A tízéves nem jogerős ítélet 2016. november 30-án lett kimondva, később a Szegedi Ítélőtábla ezt hatályon kívül helyezte, új eljárás lefolytatását írta elő. A konzultáció 2017 szeptemberében került a postaládákba.)

A Kabinetiroda jog képviselője megkérdezi tőle, Szíriában elítélik-e azt, aki megdobálja a rendőröket, azt mondja, igen, volt is ilyen eset focipályán, 72 óra mecsettisztításra ítéltek valakit, nem nevezték terroristának, nem zárták évekre börtönbe.

A jogi képviselet kérdései arra irányultak, mekkora sérelmet okozott Ahmed H-nak a konzultációs említés, és hogy volt-e jelentősége, hogy Orbán Viktor kísérőlevelével együtt dobták be őket a postaládákba. A kormány jogi képviselője pedig abba kötött bele, hogy a szövegben nem szerepelt, mire ítélték, illetve Ahmed H. többször mást emltett, mint a legnagyobb sérelme az egész ügy kapcsán. Ezért nem lehet összekötni a vélt sérelmeit a konzultációs ívvel. És nem a konzultáció miatt lett ismert, hanem az ügy miatt korábban: ő volt a tiltakozó akciók vezéralakja Röszkénél. Amúgy sem tudta pontosan, hogy mi áll a szövegben, akkor honnan tudja, hogy az sértette őt. A védelem azt is mondta, az Ahmed H. kiszabadításáért küzdő szervezetek is tehetnek arról, hogy ez az ügy szimbolikus és nemzetközileg ismert lett.

A bíró kijelenti, azt vizsgálja, a konzultációban szereplő "elítélték" szó úgy szerepelt, hogy még nem volt elítélve.

Ahmed H védője elmondja, téves az az állítás, hogy Ahmed H vezéralakja volt az erőszakos eseményeknek, ellenkezőleg, ő békíteni próbált, csillapítani a kedélyeket. Szerinte a sérelme is egyértelmű: egy ellenséges közegben azt állította róla a konzultáció szövege, hogy bűnös, pedig nem volt az akkor még. Ebből sérelmei keletkeztek, amelyekről hitelt érdemlően beszámolt. Az esetleges következetlenségek és elkalandozó előadásmódja lelki alkatának és kulturális különbségeinek köszönhető.

A bíró berekeszti a tárgyalást, február 1-jén, 15 órakor lesz az ítélethirdetés.