Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Interjút adott a Válasz Online-nak Wachsler Tamás, a Kossuth tér rekonstrukciójáért felelős Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója, aki az interjúban azt is elárulta, hogy ő maga döntött arról, hogy a Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobrot december végén titokban, egyik hajnalban bontották el.
Wachsler azt mondta, ő döntött az elszállítás módjáról, mert bár arra készültek, hogy rendes előkészítés után viszik el a szobrot, a Kossuth téri tüntetések miatt változtattak ezen. "A demonstrálás mindenkinek szíve joga, de attól tartottam: lesz olyan felhevült tüntető, aki nem méri fel a többtonnás szobor mozgatásának veszélyességét. Mondjuk aláfekszik vagy a daru elé áll, és baleset történik. A büntetőjogi felelősséget pedig én viseltem volna. És azt sem szerettem volna, hogy olyan képek szülessenek, amelyeken a Nagy Imre-szobor egy kötélen lóg. Nagyon nem" – mondta. (A szobrot december 28-án reggel szállították el, az utolsó tüntetés egyébként december 21-én volt, a két ünnep közé nem is terveztek demonstrációt.)
Wachsler azt is mondta, arra számít, hogy nemsokára lenyugszanak az indulatok a szoborral kapcsolatban:
A Károlyi Mihály-szobor eltávolítása, a fakivágások, a József Attila-emlékmű áthelyezése egyaránt indulatokat generáltak, amelyek idővel lecsillapodtak, és utólag visszanézve szinte mindenki elégedett. Szerintem most is ez fog történni.
Kérdésre elmondta, hogy van személyes véleménye Nagy Imréről, de azt nem árulta el, hogy mi.
A Vértanúk terére a Nagy Imre-szobor helyett a két világháború közötti, a tanácsköztársaság áldozatainak emléket állító szobrot fogják felállítani, ez az emlékmű Wachsler szerint "messze nem olyan rossz, mint amilyen állítások vele kapcsolatban születtek". Arról, hogy a vörösterror mellett nem fognak-e a fehérterror áldozatainak is emléket állítani, azt mondta, a Vértanúk terén biztosan nem, mert ott korábban nem volt ilyen emlékmű, de amúgy helyeselné, ha az állam megfelelő helyen "mindenfajta ordas eszme minden áldozatára méltóképpen megemlékezne".
Nagy Imre szobra elvileg a Jászai Mari térre kerül, erről Wachsler azt mondta, ez még függ attól is, hogy az alkotó, Varga Tamás szobrászművész elfogadja-e a Jászai Mari téri helyszínt, mert ha ő is rábólint, akkor az azt jelenti, hogy a szobor eredeti koncepciója érvényes marad.
"Amennyiben nemet mond, nem állítjuk fel ott. Erősen bízom abban, hogy megállapodunk, de még nincsen végleges válasz. Neki vétójoga van, a jogszabályokból fakadóan és morális okokból egyaránt. Az elbontáshoz nem szükséges az alkotó hozzájárulása, de Varga Tamás sose rejtette véka alá, hogy nem szeretné az áthelyezést. Ez eldőlt, most már az a kérdés, hogy a művészi koncepció érvényesülhet-e a Jászai Mari téren" – mondta Wachsler a Varga Tamással folytatott egyeztetésekről.
Azt is hozzátette, hogy a kérdésben csak három szereplőnek van mozgástere: az Országgyűlés Hivatalának, mint a szobor fölötti tulajdonosi jogok gyakorlójának, Varga Tamásnak a helyszínnel kapcsolatban, és az V. kerületi önkormányzatnak. Wachsler szerint mindenki más véleményt mondhat, de annak jogi következménye úgysincs.
A szobor Jászai Mari téri esetleges felállításáról azt is mondta, elvileg tartható a menetrend, miszerint június 16-án, Nagy Imre halálának napján állítanák fel ott a szobrot, de Wachsler azt is mondta, "nem biztos, hogy lesz ceremónia, hiszen ezt a szobrot egyszer már felavatta Göncz Árpád 1996-ban".
A Kossuth tér szimbolikus átalakításáról azt mondta, az országgyűlés 2011-es határozata alapján járnak el, amely szerint a tér rekonstrukciójakor "az ősbűn, a szoborrombolások előtti állapotokhoz" nyúlnak vissza. "Azt gondoltuk végig, milyen lenne az Országgyűlés környezete, ha 1945 után szimulált népítéletekkel nem rombolják le a korábbi alkotásokat, és nem hagyják évtizedeken keresztül leromlani a teret. Szalonképtelen emlékműveket nyilván nem állítanánk újra, de erről szó sincs" – tette hozzá.
Wachsler azt mondta, szerinte nem doktriner módon hajtották végre az eredeti arculat visszaalakításáról szóló döntést, mert amellett, hogy a szorosan vett Kossuth teret meghatározó négy szobrot (Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Tisza István, Andrássy Gyula) újraállították, minden más emlékművet eltávolítottak, de nemcsak Károlyi Mihály szobrát, hanem a Makovecz Imre tervezte jelképes ötvenhatos sírt vagy Kovács Béla egykori kisgazda politikus mementóját is, amit az első Orbán-kormány idején avattak fel.
Azt is elmondta, a tervek szerint a tanácsköztársaság áldozatainak emlékműve visszaállításával megszüntetik az autóforgalmat a Vértanúk terénél, így az alsó rakparttól egészen a Szabadság térig egy egybefüggő sétálóövezet alakul ki.
