Pénzügyi okokból megszűnhet a Jobbik, miután az Állami Számvevőszék megállapította, a 2018-as országgyűlési választási kampányban tiltott támogatást fogadott el a párt, összesen 136 millió forint értékben. A Jobbik ezt vitatja, ám az ÁSZ döntéseit nem lehet megfellebbezni, így a büntetést tekintve ennek nincs jelentősége.

A helyzet a következő:

• A Jobbik 2017 végén már kapott egy hatalmas büntetést a nyakába: akkor a számvevőszék megállapította, tiltott támogatást fogadott el a párt Simicska Lajos plakátcégeitől, mikor 331 millióval olcsóbban jutott plakáthelyekhez. A Jobbik ezt is vitatta, a folyamatot az sem befolyásolta. A Jobbiknak ebből következően 331 milliót vontak le az állami támogatásából és ugyanekkora összeget hajtott be rajtuk a NAV.

Az országgyűlési választás előtt megkegyelmeztek a pártnak, méghozzá szó szerint: maga Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter avatkozott közbe, kérve a végrehajtás elhalasztását. Így a Jobbiktól csak júliusban kezdték a vonni tiltott támogatás összegét, az utolsó részletet éppen most, a januári állami támogatásból. Így a párt januárban 50-60 millió forint körüli összeget kapott az államkincstártól - tudtuk meg a párt elnökétől, Sneider Tamástól.

Mostantól indult csak a bírságként kiszabott 331 millió fizetése. A Jobbik kérésére a NAV kétéves részletfizetést engedélyezett, így negyedévente  40-45 millió forintot kell fizetniük. Ezt a negyedévenként járó 130 milliós támogatásból még fizetni is tudták volna.

• Az ÁSZ azonban január végén azt állapította meg, a Jobbik tiltott támogatást használt fel a kampányban, így csütörtökön értesítette a Magyar Államkincstárt, hogy a pártnak 136 milliót be kell fizetnie, 15 napon belül. A büntetés - amelyet szintén a NAV szed be - újabb 136 millió forint.

Nincs pénzünk - mondta Sneider Tamás. Most a párt kasszájában 15-20 millió forint van.

Eből az következik, hogy a Magyar Államkincstár a NAV-ot keresi majd meg, hogy adók módjára szedjék be a tartozást.

A Jobbik ismét kérvényezi majd a részletfizetést, illetve haladékot kér a következő, negyedéves támogatás megérkezéséig. Kérdés, újból sikerrel járnak-e. Sneider lemondó: "ez hiú ábránd", és amúgy sem biztos benne, hogy egy megemelt összeget fizetni tudnák. Megkerestük a NAV-ot, hogy a párt számíthat-e részletfizetésre, egyelőre nem válaszoltak.

• Ha nem kapnak haladékot, a tartozás miatt elindul a párt felszámolása. A párttörvény ugyanis kimondja, 10 millió forintos tartozás esetén már lehet kezdeményezni a párt felszámolását. Sneider Tamás azt mondta, ők maguk biztos nem mondják ki a feloszlatást, megvárják, hogy a bíróság elindítsa a folyamatot.

Jakab Péter szóvivő, országgyűlési képviselő harcosabb, a Facebook-oldalán azt írta,

így lehet kisemmizni az ország második legerősebb pártját. A hogyan tovább miatt össze fogjuk hívni a Jobbik rendkívüli kongresszusát, hiszen legutóbb ellenzéki erővel az '50-es években számoltak le így. Akkor '56 lett belőle.

Ez nem lesz rövid

A választási bukás után a saját felszámolását kezdeményező Együtt példája jól mutatja, legalább másfél éves agónia vár a Jobbik nevű pártra is - mondta a hvg.hu-nak egy alkotmányjogász. Az Együttnél ráadásul senki sem fellebbezett egy határozat ellen sem, az tovább húzhatná a folyamatot.

Az Együtt az áprilisi választáson mindössze 0,66 százalékos eredményt ért el, emiatt vissza kellett fizetnie a 150 millió forintos állami kampánytámogatást, ezen túl egy 9,7 milliós büntetést is kiróttak a szervezetre. A párt megszűnését Juhász Péter elnök június 2-án jelentette be, ő a hvg.hu-nak most azt mondta, a folyamat még mindig tart. Egy párthoz közeli forrásunk a részleteket is elmesélte: miután az utolsó küldöttgyűlés döntött a felszámolásról, a szükséges papírokat a párt még a nyári ítélkezési szünet előtt beadta a bírósághoz. A bíróság egyszer kért hiánypótlást, majd az Együtt ügyvédje január elején vette át a felszámolási eljárás elrendeléséről szóló végzést, ami 15 nappal később, január közepén jogerőre emelkedett. Az ügy tehát ott tart, hogy jogerősen elrendelték a felszámolási eljárást, az Együttnél most azt várják, hogy a bíróság kijelöljön egy felszámolót. A pártnál úgy számolnak, még

egy évük van hátra a procedúra teljes befejezéséig.

A hosszú folyamat miatt csak elméleti kérdés, hogy mi van akkor, ha a Jobbikot az EP-választás előtt pár nappal szüntetnek meg. A válasz egyszerű: lehúzzák a listáról, de az alkotmányjogász kizártnak tartja, hogy végigfusson a folyamat. Az EP-választás minden bizonnyal elúszott: Sneider azt mondja,

pénz nélkül kampányolni sem tudnak.

Ezzel a párt vezetői politikusai is lemondhatnak az európai parlamenti képviselőségről, hiszen a törvény szerint az EP-választáson csak pártlistán lehet jelöltként indulni.

Volner, Toroczkai és a többiek nem fizetnek, annyi biztos

Miután a Jobbikot most a kampányban elköltött pénzek miatt büntették meg, Sneider Tamás azt mondta, a párt akkori vezetésén hajthatják be a pénzt. Ez rendkívül pikáns helyzetet eredményezne: a pártból azóta távozott Toroczkai Lászlónak, Volner Jánosnak, Apáti Istvánnak és Fülöp Eriknek is fizetnie kellene.

A hvg.hu által megkérdezett alkotmányjogász ezzel szemben azt mondja, ez nincs így, alapból a pártvezetésnek nincs felelőssége. Az Együtt vezetőinek azért kellett visszafizetni az állami támogatást, mert nem érték el az egyszázalékos küszöböt, a Jobbiknál meg nem a pénz szabálytalan felhasználását mondta ki az ÁSZ, hanem tiltott támogatást állapított meg.

Ezt nem hajtják be az előző vezetésen.

A jelenlegi elnököt is csak azért lehet felelősségre vonni, ha a fizetésképtelenség ellenére újabb kötelezettségeket vállal, vagy nem a felszámolási eljárásban meghatározott sorrendben teljesíti a kifizetéseket.

Azzal csődbűntettet követhet el, ezért személyes anyagi felelőssége is van.

Nem kell túsz

Bár a megszűnés agóniája hosszú lesz, a pénzcsapot elég gyorsan elzárják: a párttörvény alapján a felszámolás jogerős elrendelésétől nem jár állami támogatás egy pártnak. Ez villámgyorsan eljöhet: a felszámolási ejárás a jogász szerint onnan is ketyeghet, mikor a párt nem tud a Kincstárnak fizetni, ilyenkor az ügy a NAV elé kerül, amely vagy ad valamilyen fizetési könnyítést, vagy kezdeményezi a felszámolást. A frakció viszont csak akkor szűnik meg, mikor a pártot hivatalosan is törölték a nyilvántartásból.

Az alkotmányjogász kizártnak tartja, hogy a Jobbik vezetése vagy a párthoz közeli emberek nem hoztak létre már egy új pártot - ez pletykaszinten elméleti lehetőségként már 2017-ben is felmerült -, ahová át lehet majd menni. A felszámolási eljárás alatt mindenki kiléphet - mondja. Igaz, az új párt csak azzal az előnnyel jár, hogy tudnak majd választáson indulni, de se állami támogatása, se frakciója nem lesz a volt jobbikosoknak.

Magyarország már volt példa megszűnésre, a rendszerváltó MDF és SZDSZ is megszűnt már (miután történetük egy ponton össze is ért, a 2010-es választáson közösen indultak). Az MDF-et 2011-ben oszlatták fel – névváltoztatással, az SZDSZ esetén ez 2014-ben történt meg.