Puzsér 2014-ben a Facebookon "szarkupacnak" nevezte a másik tévés műsorvezetőt, aki emiatt feljelentette. A bíróság Puzsért jogerősen elítélte becsületsértésért, és enyhe büntetést alkalmazva egy évre próbára bocsátotta. Bár Puzsér azzal védekezett, hogy metaforát használt, nem az általa nem is ismert személyt minősítette, hanem a nyilvános szereplését, az ítélet szerint a kijelentés "célja kizárólag az öncélú gyalázkodás, a sértett személyének a megalázása, gyalázása. E kifejezés semmilyen olyan kritikai tartalommal nem bír, amely a sértett egyes jellemvonásait kívánja megjeleníteni, egyszerűen emberi végtermékként beszél a sértettről."

Ezután azonban Hajdu újra feljelentette Puzsért, aki az őt elmarasztaló bírósági tárgyaláson megismételte a sértő szavakat, és ezt is feltette a facebookos rajongói oldalára. Ezt a feljelentést azonban elutasította ugyanaz a bíróság, amely fél évvel korábban elítélte Puzsért. Érvelése szerint "a feljelentett a sérelmezett mondatokat nem öncélúan tette, hanem a vádról, a vád tárgyává tett mondatokról fejtette ki az álláspontját, adta elő a védekezését. … [Az elhangzottak] nem lépik át a véleménynyilvánítás szabadságának kereteit."

Ez ellen érkezett Hajdu alkotmányjogi panasza, amelyet az Ab befogadott, mert érdemi alkotmányossági problémát látott abban, hogy Hajdu jó hírnévhez való jogát a második esetben a bíróság nem korlátozta-e. A határozat azonban az, hogy nem. Igaz ugyan, hogy a bíróság Puzsér véleménynyilvánítási jogának adott elsőbbséget Hajdunak az emberi méltósághoz és jó hírnévhez való jogával szemben, de ez ezúttal jogos volt. Ugyanis egy eseményről történt beszámolóról volt szó. Vagyis bár ugyanaz a durva kifejezés hangzott el ismét (például így: "Orbán Viktor idén karácsonykor már nem ült le a szarkupaccal egy asztalhoz."), ez a második esetben nem volt öncélú, mert egy vádlott számolt be a közönségnek a bírósági tárgyalásáról.

Egyedül Stumpf István nyújtott be különvéleményt, de ő sem Hajdu érdekében: szerinte érdemi vizsgálat nélkül vissza kellett volna utasítani a panaszt.

Hajdu Péter beadványa három éve érkezett az Alkotmánybírósághoz. A befogadásáról 2016 októberében döntöttek, utána azonban csak 2018 elején tárgyaltak róla, még döntés nélkül. A határozatig most jutottak el. Azt nem lehet tudni, hogy ennél sokkal fontosabb, közérdekűbb ügyeket, amelyekről a panasz szintén sok éve benn van, miért nem tűznek napirendre.