szerző:
Tóth Richárd

A politológus-professzor szerint Horthy és Kádár is elárult valamit, ráadásul ugyanazt. Korábbi meggyőződésüket. Horthy Miklós a királyt, Kádár János a forradalmat, Orbán Viktor pedig a rendszerváltást.

Tavaly év végén egy spanyol napilap Ausztriában dolgozó munkatársa kétségbeesetten hívott fel. Láttam-e Bozóki András dolgozatát az Europäische Rundschau magazinban. Bozóki – aki 1988 és 1993 között a Fidesz tagja volt, részt vett a rendszerváltozást megalapozó kerekasztal-tárgyalásokon is, később, az első Gyurcsány-kormányban a nemzeti kulturális örökség minisztere volt, most a CEU-n oktat – Horthy, Kádár, Orbán címmel publikálta német nyelvű írását.

Letaglózó.

Ez volt spanyol kollégám összefoglalója, pedig a térség tudósítója évtizedek óta. Röviden el is mondta, miről írt a CEU professzora, az idei első Mozgó Világban pedig magyarul is megjelent a tanulmány, címe: Száz év talány – Horthy, Kádár, Orbán

Elméletek, rendszerek

A post-truth korában a politológia nagy kérdése, hogy demokráciák-e még azok, amiket az elmúlt évtizedekben demokráciákként könyveltünk el. Amennyiben igen, átmentek-e valamilyen változáson, amennyiben nem, miért nem – illetve akkor milyen berendezkedésű az adott ország. Igaz ez a fogalmi útelágazódás Magyarországra is, különösen a Nemzeti Együttműködés Rendszerében.

Bozóki – Hegedűs Dániellel együtt – már 2017-ben megalkotta az Orbán-rezsim egy rendszertipológiáját, a Politikatudományi Szemlében megjelent tanulmányukban a rendszert kívülről korlátozott hibrid rendszerként írták le. Véleményük szerint az Orbán-rezsim “egyedi jellege abból a paradox helyzetből vezethető le, hogy a magyar hibrid rendszer a demokratikus berendezkedésű tagállamokból álló Európai Unió része (…) az EU „rezsimfenntartó” és „rezsimkorlátozó” funkciókat egyaránt ellát, ezért Magyarország uralmi formája jelenleg „kívülről korlátozott hibrid rendszernek” tekinthető.”

A 2018-as áprilisi választások után Filippov Gábor közölt hosszú esszét A hibrid ellenforradalom kora címmel. Ő azt írja, hogy az Orbán Viktor által kialakított rendszer a kormányfő szónoklatai ellenére nem kereszténydemokrata demokrácia, hanem egy versengő autoriter rezsim. “Olyan polgári rezsimben élünk, amelyben léteznek a formális demokratikus intézmények, és ezeket tekintik a hatalomra jutás elsődleges eszközeinek, de amelyben a hatalmon lévőket jelentős előnyhöz juttatja az állami intézményekkel való visszaélés (…), és a játéktér súlyos mértékben a hatalmon lévők javára lejt. A verseny így valódi, de nem tiszta.”

Nemrég pedig Kis János filozófus közölt rendszerleíró publicisztikát a Magyar Narancsban, szerinte “aminek jelenleg tanúi vagyunk, az az Orbán-rezsim diktatórikus üzemmódba állításának a kezdete.”

Jelen tanulmányában Bozóki is idézi Heller Ágnest, így idekívánkozik, hogy Heller többször több helyen kifejtette már – az utolsók között magyarul is, 2017-ben az Élet és Irodalomban –, hogy “Magyarországon ma zsarnokság van, akárhogyan nevezzük is. Egy zsarnok uralkodik felettünk – akárminek nevezzük is.”

Orbán szerint pedig rendszere illiberális kereszténydemokrácia.

Miután elolvastam Bozóki tanulmányát, visszahívtam spanyol kollégámat és elmondtam neki, magyarul is megjelent az írás.

Pontos. Sőt, annál is több – ennyit mondtam neki.
És minimum elgondolkodtató, nem? – kérdezett vissza.

Erre nem válaszoltam.

Bozóki nem csinált mást, mint bemutatta Horthy Miklós, Kádár János és Orbán Viktor pályaívét és rendszerét, felhívva a figyelmet a különbségekre és az azonosságokra. Majd levonja a következtetéseket. A professzor központi megállapítása az, hogy az elmúlt száz évből hetvenet három meghatározó politikus uralt, a mostani rendszer pedig

nem a 20. századi autoriter rendszerek receptjét másolja, hanem az elnyomás szelektív, társadalmi rétegekre szabott, kezdetben puhának tűnő, de egyre szigorodó formáit követi. Ez a pragmatikus elnyomás azáltal tartható fenn, hogy erőteljes és egyoldalú propagandával társadalmi támogatást tud szerezni az éppen aktuális célcsoportokkal szembeni diszkriminációhoz. Az effajta eljárás első ránézésre esetlegesnek tűnik, de az akció végére mindig világossá válik rendszerszintű mivolta.

Bozóki sorra veszi:

  • Horthy nem volt ideologikus alkat, rendszere mégis szilárd ideológiai alapon állt, a keresztény-nemzeti ideológián.
  • Kádár sem volt ideologikus alkat, az elmélet helyett a gyakorlat híve volt. Rendszere sokáig egy kompromisszumra épült.
  • Orbánt pedig az ideológiák helyett sokkal inkább a hatalom igézete ejtette foglyul.

A miniszterelnök politikai fordulatai is ismertek, 93-94 táján liberálisból konzervatív lett (ma Bozóki meghatározása szerint a kormányfő már a konzervativizmustól is elszakadt, nacionalista, etnicista, populista lett), a második fordulat 2003-ból való, ez szervezeti fordulat, ekkor módosult a Fidesz alapszabálya, Orbán egyeduralkodó lett pártjában. A harmadik fordulat a közelmúltból, 2010-ből való, Orbán elkezdte lebontani a liberális demokráciát.

Bozóki – mint említettük – összehasonlítja a három politikust, közös pontnak tartja, hogy egyik sem volt az eszmék, ideológiák követője. ráadásul mindháromnak komoly árulása van.

  • Horthy elárulta a királyt,
  • Kádár elárulta a forradalmat,
  • Orbán pedig elárulta a rendszerváltást.

Azt rombolja le, amit harminc évvel ezelőtt maga is felépített.

Bozóki mindhárom vezetőt pávatáncosnak, hintapolitikusnak tartja, Orbán külpolitikáját szerinte nagymértékben jellemzi ez. Leírja azt is:

Horthy és Kádár kezéhez vér tapad, Orbán kezéhez pénz.

Hármójuk közül a professzor szerint csak Orbán használta fel hatalmát maga és családja meggazdagodására. Nagy különbség közöttük, hogy Horthy távol tartotta magát a napi politizálástól, Kádár a fontos kérdésekben maga döntött már, de Orbán az, aki folyamatosan a frontvonalban van, minden hatalom nála összpontosul.

Horthy uralkodott, de nem kormányzott, Kádár uralkodott és részben kormányzott, Orbán uralkodik és kormányoz – magyarázza a politológus.

Magyarországnak nem volt olyan szerencséje, hogy politikai korszakainak névadói szabad és tiszta választásokon maradjanak hatalmon. Az elmúlt száz év tapasztalata azt mutatja, hogy aki itt korszakot teremt, az bukásával magával rántja a rendszert, amelynek névadója volt – zárja írását Bozóki.

*

Orbán Viktor vasárnap évértékelőt tart, amit a hvg.hu élőben közvetít.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Vádemelés strómanokkal és társaikkal szemben – 20 évet is kaphatnak

Vádemelés strómanokkal és társaikkal szemben – 20 évet is kaphatnak

Gondban van a macedón kormány, mióta fő témájuk Budapestre szökött

Gondban van a macedón kormány, mióta fő témájuk Budapestre szökött

Annyira nem bír a Fidesz Botkával, hogy már Kubatovot is ráküldték

Annyira nem bír a Fidesz Botkával, hogy már Kubatovot is ráküldték

Komoly változásra számíthatnak az elektromos autók tulajdonosai

Komoly változásra számíthatnak az elektromos autók tulajdonosai

Veterán autót is lefoglalt a bliccelés miatt a MÁV

Veterán autót is lefoglalt a bliccelés miatt a MÁV

Eltűnt egy magyar férfi a svájci Alpokban

Eltűnt egy magyar férfi a svájci Alpokban