Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Az EU közvélemény-kutatása, az Eurobarométer azt mutatja, az EU egyre népszerűbb, egyre jobban bízunk benne, miközben a nemzeti parlamentekben és pártokban egyre kevésbé. De mégis egyre nő azok száma, akik szerint nem mennek jó irányba a dolgok az unióban. Az Európai Bizottság nem tervez ellenkampányt indítani a kormányzati brüsszelezésre.

Bár Orbán Viktor szerint a nemzeti konzultáció a legjobb formája annak, hogy megtudjuk, mit akar a nép, az EU kevésbé unortodox eszközökkel évente többször felméri a közvéleményt. Ezek az Eurobarométer-kutatások, és ennek legutóbbi eredményeit szerdán ismertette az Európai Bizottság budapesti képviselete. A felmérés még 2018 novemberében készült, 1000 ember megkérdezésével.

Az eredményeket az EU 28 tagállamának átlagához és a V4-ekhez is hasonlították. Ez utóbbi érdekes különbségeket hoz felszínre, és jelzi, a kommunikációs szinten oly sokat hivatkozott V4-es egység csak retorikai fogás. Teljesen mást gondol az EU-s tagságról a lengyel, a magyar és mondjuk a cseh társadalom. A lengyelek 54, a magyarok 43 százaléka pozitívnak tartja az EU-tagságot, míg a cseheknek csak 28 százaléka (uniós átlag: 43 százalék). Az unió megítélése egyébként sokat javult 2016 tavasza, vagyis a menekültválság utáni mélypont óta: kétszer annyian vannak, akik az uniót kedvező színben látják (a polgárok harmada pedig nem kapcsol semmilyen érzelmet a tagsághoz). Azok kötődnek jobban az unióhoz, akik sikeresek, a szegényebbek, leszakadók, munkanélküliek nem. Nem függ viszont a politikai hovatartozástól az EU megítélése, kb. ugyanakkora a kormányban bízók és nem bízók között az arány (a baloldaliaknál egy kicsit magasabb az EU-pártiak aránya).

Félreértések
©

Ezzel is összefügghet, hogy a kormány sosem támadja nevében az EU-t, a kritikák középpontjában Brüsszel áll. Ezzel kapcsolatban az EB magyarországi képviseletén az hangzott el, hogy a kormány brüsszelezős, junckeres plakát- és levélkampányára nem várható hasonló EB-kampány, erre nincs pénze sem a bizottságnak, és nem is politizál. Amennyiben a brüsszeli döntésekkel és szándékokkal kapcsolatban téves információk jelennek meg a kormány részéről, ezeket nyilatkozatban korrigálja az EB, erre már volt két példa a közelmúltan. Emellett diplomáciai csatornákon is igyekszik tisztázni az esetleges félreértéseket.

Például ha a kormány a tájékoztató kampányban összemossa a kötelező kvóták és az önkéntes áttelepítés programját, ahogy ez történt, az EB felhívja a figyelmet a tévedésre. A tagállami határvédelem feletti kormányzati aggodalom is más fénybe kerül: az EU 160 százalékkal emeli a határvédelmi forrásokat, a védelem pedig továbbra is tagállami hatáskör. Magyarország 2014-20 között 110 millió eurót kapott határvédelemre, a bizottság most 20 millió eurós sürgősségi támogatást is megad Magyarországnak (korábban Orbán Viktor beszélt arról, be akarja nyújtani a kerítésépítés költségeit, 270 milliárd forintot Brüsszelnek. De Brüsszel csak a költségvetésben meghatározott arányban, 1 százalékot költhet határvédelemre, ezt a keretszámot annak idején Magyarország is elfogadta. A kerítésépítés költségeinek igénylése ezt a korlátot nem vette figyelembe.)

Az unió pozitív megítélésének fő oka a szabadság: az utazás, tanulás, munkavállalás szabadsága, ez az EU28 és Magyarország véleményében is a vezető ok. Az EU-átlag szemében az euró és a béke a 2. és a 3. legfontosabb tényező, nálunk ezek kevésbé fontosak. Az unión belüli demokráciát tekintve már megosztottak az európai polgárok:  50 százalék elégedett, 41 százalék nem elégedett vele. Magyarországon többen elégedettek: 53-40 százalék az arány. 2018 tavaszától őszig megnőtt azoknak az aránya, akik úgy gondolják, számít a szavuk az EU-ban.

Az EP-ben jobban bízunk, mint a magyar országgyűlésben
©

A legnagyobb uniós kihívások: a bevándorlás vezet messze (EU28: 40) a magyar eredmény 54 százalék. Az ezt követő terrorizmus pedig 29 százalék (EU28: 29). Magyarországon viszont a társadalom az egészségügyet látja a legnagyobb problémának: a 40 százalékos eredmény duplája az EU28-as 20 százaléknak. A második pedig az áremelkedések (29 százalék). Az EU-ban menedékjogot kérők száma egyébként visszaesett a 2015 előtti szintre. 

Ezek mellett a politikai pártok hitelvesztését lehet megfigyelni. Magyarországon is csak a társadalom 28 százaléka bízik a pártokban, de az EU28-as átlag 18 százalék. A nemzeti parlamentben 46 (EU28: 35 százalék), az Európai Parlamentben pedig 56 százalék (EU28: 48). Franciaországban és Csehországban a pártok válsága különösen nagy: a franciák 5, a csehek 8 százaléka bízik a pártokban. Az tehát érdekes, hogy a sokat szidott magyar pártok és parlament jobban teljesít, mint az európai átlag.  

Megosztottak az emberek abban, hogy segíteni kell-e a menekülteket. Kétharmaduk szerint igen, de a magyar eredmény csak 31 százalék, tehát itt csak egyharmad gondolkodik így – a svédek 94 százaléka szerint kell egyébként segíteni. A magyarok 39 százaléka szerint kell magyar kormányzati lépéseket kell tenni a menekültügy megoldására, 37 szerint uniósokat. Az EU nemrég megkötötte a menekültügyi megállapodását az Arab Ligával, ebben érvényesült a magyar törekvés, hogy az ENSZ-féle migrációs csomagra ne utaljon a szöveg – ennyit Brüsszel terrorjáról.

Az EU-polgárok kétharmada szerint segíteni kell a menekülteknek
©

Tovább tartják magukat az EU-val kapcsolatban azok a tévhitek, hogy az unió a legtöbbet magára, adminisztrációra és irodákra költi: ezt az EU28-ak 29 százaléka hiszi (a valóság ezzel szemben az uniós költségvetés 6 százaléka). Az EU28-as közvélemény szerint többet kéne költeni a foglalkoztatásra, szociális kérdésekre és egészségügyre.

Az EU jövőjét illetően az EU28-as többség derülátó: 58 százalék jóra számít. De mégis jelentős többségben vannak, akik szerint nem mennek jó irányba a dolgok az EU-ban, és ebben a trend is negatív: 2018-ban az irányt jónak látóak aránya 31-ről 29 százalékra csökkent, az irányt rossznak látóak aránya pedig 45-ről 51-re emelkedett. Ám a magyar közvélemény ezzel ellentétesen halad, bár az összkép itt is negatív, de 39 százalék gondolja, hogy az EU-ban kedvezően mennek a dolgok, 49 százalék, hogy nem.

Vizsgálta az EU a médiafogyasztást is, ebben a már korábbi, hasonló felmérések eredményei köszönnek vissza: a magyarok elsősorban a tévéből szerzik be közéleti információikat, a fiatalok között a legnagyobb csoport már elsősorban a netről értesül a hírekről, és a 25 éve alattiak 30 százaléka nem érdeklődik az európai ügyek, negyedük pedig a belpolitika iránt sem. 

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Véletlenül annyi vécépapírt rendelt 12 éve egy német város, hogy most fogyott el

Véletlenül annyi vécépapírt rendelt 12 éve egy német város, hogy most fogyott el

EBESZ: A magyar választás retorikája megfélemlítő

EBESZ: A magyar választás retorikája megfélemlítő

Paris Jackson: Megerősítette a rendőrség, hogy öngyilkossági kísérlet miatt jártak mentők a házánál

Paris Jackson: Megerősítette a rendőrség, hogy öngyilkossági kísérlet miatt jártak mentők a házánál

Trükkös módon dugná el a kamerákat a ZTE új mobilja

Trükkös módon dugná el a kamerákat a ZTE új mobilja

Elképesztő vontatás az autópályán

Elképesztő vontatás az autópályán

Luc Besson 60: A fejvadászok európai nagymestere újabb fordulóponthoz érkezett

Luc Besson 60: A fejvadászok európai nagymestere újabb fordulóponthoz érkezett