A gyüttmenteket megállíthatja az önazonossági törvény, de a lakások értékcsökkenését nem
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
Kétségessé vált a Magyar Krónika hosszú távú finanszírozása – derül ki egy levélből, amit Bencsik Gábor főszerkesztő aláírásával küldtek ki az előfizetőknek, és amit az Index ismertetett. A februári levél szövege szerint csak 2019. áprilisig tudnak garanciát vállalni a megjelenésre.
A kulturális havilap áprilisi száma még meg fog jelenni, de a levélben Bencsik arra kéri az előfizetőket, hogy fizessenek be csekken a lapnak 650 forintot, amennyiben továbbra is igényt tartanak a folyóiratra.
A főszerkesztő azt mondta az Indexnek: még nem tett le minden reményről, de kénytelen volt az előfizetőknek jelezni, hogy mi az, amiért felelősséget tud vállalni. Elmondta azt is, hogy február óta keresik a folytatás lehetőségét, jelenleg hirdetőkkel tárgyal. Azért is kerültek nehéz helyzetbe, mert „a megjelent példányok többsége díjmentesen kerül iskolákhoz, közkönyvtárakhoz, közintézményekhez határokon innen és túl".
A Magyar Krónika nevű magazin 2014-ben indult, az Origo 2015-ös cikke szerint akkor kétezer előfizetője volt az újságnak Az első három lapszámot a Fidesz alapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozta, de az első három hónap után állami hirdetéseket (Magyar Posta, Magyar Nemzeti Bank, Szerencsejáték Zrt.) is kaptak. A Magyar Nemzeti Bank például 4,8 millió forintért jelentetett meg egy 12 részes cikksorozatot.
A Magyar Krónika mostani válságos helyzetét már előrevetítette, hogy a lap nem került bele a tavaly létrehozott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba.
