Migráció, migránskártya, migránskaraván, Soros György – sok meglepetést nem hozott Orbán Viktor kampányindító beszéde. Akár az Európai Néppártból is kilépnek, ha a baloldal és a liberalizmus felé húz a frakció.
Sok meglepetést nem okozott Orbán Viktor beszéde a Fidesz európai parlamenti kampányindító rendezvényén, hacsak azt nem, hogy a magyar kormánypárt programja a jelek szerint összesen hét pontból áll. (Az eseményről készült percről percre tudósításunkat ezen a linken olvashatják.)
Ahhoz képest, hogy 2009-ben – igaz, akkor még ellenzékben – a Fidesz 300 oldalas programot írt, a mostani annál rövidebb és lényegre törőbb. A miniszterelnök szerint tehát a következő intézkedésekre van szükség az Európai Unióban a választások után:
1. A migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól.
2. Egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására.
3. Senkit ne engedjenek be Európába érvényes dokumentumok nélkül.
4. Szüntessék meg a migránskártyát és a migránsvízumot.
5. Brüsszel ne adjon több pénzt Soros György migrációt támogató szervezeteinek.
6. Európában senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés, mert kereszténynek vallja magát.
7. Bevándorlást ellenző vezetők álljanak az uniós intézmények élén.
Nemcsak a Fidesz választási programja, hanem Orbán Viktor beszéde is rövid volt a budapesti Bálna rendezvényközpontban. A kormányfő Trócsányi László listavezető, Szájer József EP-képviselő és Szijjártó Péter külügyminiszter után lépett színpadra. A miniszterelnök, aki a „szakértők” között kakukktojásnak hívta magát, rögtön azzal kezdte, hogy nem feltétlenül maradnak az Európai Néppárt tagjai.
„Meglátjuk, hogy milyen irányba halad az Európai Néppárt a választások után. Most úgy tűnik, hogy a baloldal és a liberalizmus felé. Ha ez így marad, nem követjük őket” – mondta.
A felvezető után Orbán egymás után kritizálta a jelenlegi uniós vezetőket. Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével kezdte, akiről azt hitték, jobboldali, erre „kaptunk helyette egy tőről metszett szocialistát”.
Manfred Weber, az Európai Néppárt listavezetője sem maradhatott ki, aki Orbán szerint nem őt és a Fideszt, hanem a magyarokat sértegeti.
„Egy brüsszeli bajor tehet ilyet, de egy müncheni bajor biztosan nem tenne így” – foglalta össze egy mondatban a magyar kormányfő, mit is gondolt az egyébként a Fidesz által is támogatott néppárti csúcsjelöltről.
Orbán szerint az eddigi európai választások nem tűntek sorsdöntőnek (ne felejtsük el, hogy a Fidesz az eddigi három választásból kétszer ellenzékben volt), de most többről van szó. A miniszterelnök úgy látja, május végén Európa jövőt választ magának: keresztény kultúra vs. multikulturalizmus – ez a tét.
Nem először és nem utoljára hangzott el a beszédben a „brüsszeli buborék” kifejezés sem, Orbán ismételten arra figyelmeztetett, hogy a brüsszeli elit készülékében hiba van, nem érzékelik a realitást.
A hol tegeződő, hol magázódó miniszterelnök szerint a Fidesz sokat tett az elmúlt években, hogy a magyarok higgyenek egy erős Európában, hosszan beszélt az elmúlt évek „függetlenségi” intézkedéseiről, majd gazdasági eredményeiről. Ide sorolta például a bankadó bevezetését, de a rezsicsökkentést is.
A Juncker-bizottság mérlegét egyetlen mondatban foglalta össze:
„az angolok kimennek, a bevándorlók pedig bejöttek”.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke és az uniós szociáldemokraták csúcsjelöltje is megkapta a magáét, aki Orbán szerint a bevándorlók tömeges betelepítésére és a keresztény kultúra lerombolására készült. Már csak ezért is érthetetlen, „hogyan bútorozhat vele össze a néppárti Manfred Weber”.
A magyar miniszterelnök ezután egy érdekes logikai bukfenccel fejtette meg a migráció kiváltó okát. Azt nem vitatta, hogy a szegénység, az éhezés, a vízhiány és a háborúk mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek elhagyják a szülőföldjüket, de hasonló problémák eddig is voltak. A legegyszerűbb ok azonban az, hogy az Európán kívüli államokban sokkal több gyerek születik, mint Európában. Ez pedig azért van, mert Európa „kulturálisan meghasonult és identitászavarban szenved”.
Ő úgy véli, Európa elősegíti a migrációt, pedig ha akarná, meg tudná állítani. Az olyan vezetőket viszont, mint ő vagy Matteo Salvini olasz belügyminiszter, kiátkozzák.
Orbán konkrét veszélyt is a falra festett: közvélemény-kutatásokat idézett, melyek szerint 2010-ben 43 millió muszlim volt Európában, 2050-re viszont már 70 millióan lesznek, a keresztény populáció viszont a következő évtizedekben 99 millióval fog csökkenni. Ezt a jelenséget Brüsszel nem megakadályozni, hanem épphogy ellenkezőleg, felgyorsítani akarja.
A kormány éppen ezért készítette el a hét pontból álló intézkedési tervet, Orbán szerint ezzel meg lehet megvédeni Európát és a keresztény kultúrát, ezért kérte, hogy a Fidesz szavazói menjenek el május 26-án és voksoljanak erre a programra.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
