Cikket szentel a Válasz a 2007-es kémügynek, amelynek dokumentumainak egy részét nemrég feloldották a titkosítás alól. Az eset a következő: a magyar kormány EU-s bolgár szakembereknek álcázott orosz titkosszolgákat engedett be a magyar nemzetbiztonság központi objektumába, és a MOL egy részét is átengedték az oroszoknak strómanoskodó OMV-nek, írja a lap.

Szilvásy György

Fazekas István

A politikai élet elsiklott a feloldott dokumetumok kommentálása felett, ezért írt cikket a Válasz, amely az őszödi beszédnél nagyobb botránynak tartja a kémsztorit. Gyurcsány Ferenc akkoriban rengeteget találkozott Vlagyimir Putyinnal, aki a Nyugatnak példaként mutatta fel az orosz-magyar kapcsolatokat. A kormányt akkor nagyon zavarta, hogy titkos információk jutnak ki az ellenzéki Fideszhez (így robbant ki a Mucuska-gate), ezért elhatározta, hazugságvizsgálatot végez a Nemzetbiztonsági Hivatalban - épp az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat helyettes vezetője ajánlotta fel szolgálatait a Parlamentben, ahol a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter Szilvásy Lajos és a Nemzetbiztonsági Hivtalt akkor vezető Galambos Lajos beszélt vele az ügyészségi vádirat szerint. Szilvásy tagadta, hogy ilyen találkozón részt vett volna vagy hazugságvizsgálatot kért volna.

Galambos utasította az NBH egyik pszichológusát, állítson össze kérdéssorokat és működjön együtt a bolgár szakemberként aposztrofált orosz titkosszolgálati személyekkel. A vizsgálatról titkos hang- és képfelvétel készült. Az oroszok részt vettek a vizsgálatban, a felmentő bírósági ítélet szerint az NBH pszichológusa és a tolmácsok próbáltak ügyelni arra, hogy személyhez kötődő érzékeny információk ne kerüljenek ki."Az sem bizonyosodott be, hogy a poligráffal vizsgált személyeket megkísérelték volna beszervezni, illetve veszélybe kerültek volna az NBH vagy Magyarország nemzeti vagy nemzetközi érdekei", írja a cikk.

A posztján Galambost követő Laborc Sándor Az NBH pszichológusától tudta meg, mi történt, belső vizsgálatot rendelt el, feljegyzést írt Szilvásynak, és felhívta a figyelmét a kockázatokra: „A körülményekből, illetve a jelentésben foglaltakból eredően megalapozott potenciális kockázati helyzet alakult ki azoknál a személyeknél, akik a rendszerben maradtak, ezért hatékony védelmi intézkedést kell foganatosítanunk. (…) A szakmai álláspontom az, hogy a véletlenség vagy tudatlanság kizárt, ugyanakkor a célzat nem ismert.” De sem ő, sem Szilvásy nem tett felelősségre vonásra irányuló intézkedést. Később társszolgálati forrásból kiderült, a Galambos-féle akció károkat okozott az országnak, mérgezte a magyar-amerikai viszonyt is.

Cikkünk megjelenése után a DK eljuttatott hozzánk egy reakciót: "Az úgynevezett kémperben három egymástól független bírói tanács hozott ítéletet. Mindhárom, most már jogerős ítélet azt állapította meg, hogy az ügyészség vádjai megalapozatlanok és a vádlottakat bűncselekmény hiányában felmentette. Tekintettel arra, hogy az eljárás mindvégig titkos volt, és az ügyészség külön eljárásban tette nyilvánossá vádiratát, ezzel szemben a bírósági ítélet és annak indokló része nem nyilvános, ezért a közvélemény nem tudhatja, hogy a bíróság miért nem tartotta megalapozottnak a vádakat. De a tény jól ismert, a bíróság szerint a vádlottak az ügyészség által terhükre rótt cselekményeket nem követték el, illetve amit tettek, azt a büntető jog nem üldözi, nem bünteti."