Az OBT hivatalos közleményében azt írta: "a tanács Alaptörvényben foglalt feladata, hogy felügyelje a bíróságok központi igazgatását ellátó, Országgyűlés által kinevezett Országos Bírósági Hivatal elnökét. Az OBT törvénysértés esetén jelzéssel él, a kötelezettségek elmulasztása, illetve méltatlanság esetén pedig az OBH elnökének tisztségétől való megfosztását kell kezdeményeznie."

Az OBT a mai határozatában az is olvasható, hogy az elmúlt időszakban több alkalommal is vizsgálták Handó Tündére vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítését. Kifogásolták például az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát, és az előterjesztések benyújtásának megtagadását is.

A törvénysértések miatt az OBT összesen nyolc alkalommal élt jelzéssel az OBH elnöke felé, továbbá megállapította, hogy a sarkalatos törvényben előírt több feladata tekintetében 90 napon túl nem tett eleget kötelezettségének.

Az OBT különösen az alábbiakat kifogásolta:

• Egyes bírák más bíróságra történő törvénysértő kirendelési gyakorlatával megsértette az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát.
• A bírósági vezetői álláshelyekre vonatkozó pályázatok elbírálása során a véleményező testületek által támogatott pályázó kinevezése helyett rendszeresen csak megbízással töltötte be a pozíciót, ezzel kiüresítette a sarkalatos törvény pályázati rendszerének lényegét.
• A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökének törvénysértő kinevezését az OBT jelzése ellenére nem vizsgálta ki.
• A bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatát az OBT véleményének kikérése nélkül terjesztette a kormány elé.

A tanács határozatában az is olvasható: az elfogadott legutóbbi vizsgálati jelentésre és kiegészítésére az OBH elnöke nem tett érdemi észrevételt, noha az OBT ehhez – kérésére – póthatáridőt is biztosított. Sőt, a tanács szerint

Handó Tünde 2018 áprilisa óta megtagadta az együttműködést az őt felügyelő bírói testülettel, saját hatásköreit alkotmányos ellenőrzés nélkül gyakorolja. Dr. Handó Tünde szembehelyezkedett az Alaptörvényben világosan megfogalmazott kontrollált hatalomgyakorlás elvével. Amint azt az OBT korábban is egyértelművé tette: a törvények betartása és betartatása nem választás kérdése, hanem alkotmányos kötelesség a közhatalom gyakorlói számára.

Válasz postafordultával

A határozatra szinte azonnal kontrázott az Országos Bírósági Hivatal. Az OBH már a legitimitását is megkérdőjelezte az Országos Bírói Tanácsnak, amelynek a Handó Tünde vezette szervezet szerint egyetlen célja volt: minél nagyobb zavart keltsenek a bíróságok körül.

A mai napon eddigi tevékenységük megkoronázásaként egy valótlan állításoktól és tárgyi tévedésektől hemzsegő „balítéletet” mondtak az OBH elnökének működéséről.

Az OBH szerint a valóság az, hogy Handó Tünde a legellenőrzöttebb közjogi szereplő Magyarországon: évente kétszer számol be az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága, egyszer pedig a plenáris ülése előtt. Az OBH elnöke a sarkalatos törvényekben foglaltak szerint látja el feladatát, amelyet az Országgyűlésnek az éves és féléves beszámolókat elfogadó döntései is visszaigazolnak.

Az OBH itt nem állt meg és hosszan sorolta, hogy az elnöke rendszeresen tájékoztatja a bíróságok elnökeit, továbbá az OBT-t is – utóbbit annak ellenére, hogy 2018. április vége óta a tagok és póttagok jelentős részének lemondása miatt legalábbis szerinte törvénytelenül működik.

Azt még kritikusaink sem tagadhatják, hogy mennyit tettünk a bíróságok fejlődéséért. A magyar igazságszolgáltatás működését szigorúan monitorozó Európai Bizottság által összeállított Igazságügyi Eredménytábla adatai is azt mutatják, hogy a magyar bíróságok teljesítménye Európa élvonalába tartozik. Az OBH az elmúlt hét évben - többek között - a bírósági szervezet modernizálásával, az infrastruktúra fejlesztésével, a bírósági életpálya megtartó erejének növelésével és a bírók nemzetközi szinten elismert képzésével foglalkozott – és ezután is ezekkel fog.

Az OBH elnöke megválasztása óta a törvényeket maradéktalanul betartva végezte munkáját – zárta a közleményét az OBH.

Az Igazságügyi Minisztérium is beszállt a közleménygyártásba és a jelek szerint egyik félnek sem adott igazat. A tárca szerint szükséges az OBH elnöke és az OBT között kialakult vita mielőbbi feloldása, fontos az igazságszolgáltatás függetlensége, de „a két szerv között kialakult alkotmányos vitában a végrehajtó hatalomnak semmilyen szerepe nincs.”