A Fidesz nem ment el, határozatképtelen lett a kilakoltatások ügyében összehívott parlamenti ülés

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett péntekre az ellenzék a kilakoltatások miatt. Az ülést összehívták, de mivel a kormánypártok nem mentek el, határozatképtelenség lett az ülés. A Fidesz szerint csak akciózott az ellenzék.

  • Tóth Richárd Tóth Richárd
A Fidesz nem ment el, határozatképtelen lett a kilakoltatások ügyében összehívott parlamenti ülés

A kilakoltatási moratórium április 30-án járt le, újra családok tucatjai kerülhetnek utcára, az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP és a Párbeszéd független országgyűlési képviselőkkel ezért összegyűjtötték a rendkívüli ülés kezdeményezéséhez szükséges 40 aláírást, így Kövér László házelnöknek össze kellett hívni a rendkívüli ülést.

Az ülésnek aktualitást adott annak a kilencgyermekes családnak a története, akiknek a házuk elárverezése előtt levelet írt Orbán Viktor. Az anyukának a miniszterelnök azt írta,

Kitartást és minden jót!

A család házán 20 millió forint adósság volt, a kikiáltási ára mindössze 7,5 millió forint, ha pedig a családot kilakoltatták volna, a gyerekeket el is vehették volna az édesanyától. Az interneten azonban hatalmas összefogás bontakozott ki a családért, úgy néz ki, megmenekülnek a kilakoltatástól.

A Fidesz meg is indokolta, miért nem vesznek részt a rendkívüli ülésen: „Az ellenzék kezdeményezése az Országgyűlés pénteki rendkívüli üléséről kampányakció, ezért a Fidesz–KDNP abban nem vesz részt”, közölte a kormánypárti frakció pénteken az MTI-vel. Azt írták, azok az ellenzékiek akcióznak most a parlamentben, akik „devizahitelekbe hajszolták az embereket, de egyetlen, a bajbajutottakat segítő intézkedést sem szavaztak meg”.

A közleményük szerint az eszközkezelő az elmúlt években 36 ezer családot mentett meg, akik közül már közel 20 ezren jelezték, hogy élnek a felkínált lehetőséggel, és így visszakapják otthonukat, írta a Fidesz.

Mivel az ülésen nem tudták elfogadni a napirendet, az határozatképtelen lett.

Mindössze 47 képviselő volt jelen az ülésen, jobbikosok, MSZP-sek, DK-sok, P-sek és LMP-sek, valamint a független képviselők, ők igennel szavaztak.

Napirendi javaslat azért született, a vitában a gyermekes családok hajléktalanságának a megelőzéséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló javaslatot vitatták volna meg. Ennek beterjesztői:

  • Szabó Timea (Párbeszéd),
  • Burány Sándor (Párbeszéd),
  • Mellár Tamás (Párbeszéd),
  • Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd),
  • Tordai Bence (Párbeszéd),
  • Szabó Szabolcs (független),
  • Szél Bernadett (független) és
  • Csárdi Antal (LMP) képviselők voltak.

Amíg bent tartott a rövid ülés, kinn a Kossuth téren, a Parlament előtt tüntetett A Város Mindenkié.

„A május 17-i rendkívüli ülés egy újabb lehetőség a Fidesz számára, hogy meggondolja magát és a kilakoltatás által fenyegetett családok oldalára álljon. Ebben az esetben a gyerekes családokat az április 30-án lejárt kilakoltatási moratórium után sem lehetne utcára tenni. Ez hatalmas előrelépést jelentene annak érdekében, hogy – ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök 2017 novemberében fogalmazott – Magyarország valóban ne a kilakoltatott emberek országa legyen”, írta az AVM az ülést megelőzően.

Kaufmann Balázs
Kaufmann Balázs

Az ülés után a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatót az ellenzék, ott Szabó Tímea arról beszélt, úgy látszik, „Orbán és kormánya nem törődik a magyar emberekkel, csak hazudják azt, hogy segítenek a magyar családokon.” Követelte, hogy állítsák le a kilakoltatásokat és szüntessék meg a végrehajtásokat. Szerinte lenne megoldás a problémára, ha a Magyar Nemzeti Bank árfolyamnyereségéből származó milliárdokat „nem eltapsolnák, hanem szociális lakásokra” fordítanák.

Szél Bernadett egy el nem hangzott felszólalást tartott a kezében, amit nem ő írt, hanem egy többgyermekes, devizahitelével küzdő anya. Elmondta volna mindezt Szél a parlamenti ülésen is, ha a Fidesz nem tette volna működésképtelenné a fórumot. A levelet Fazekas Simon Krisztina, a kilenc gyermekes anyuka írt, akiről írtuk fentebb, Orbán kitartást kívánt neki, de a közösségi összefogás megmentette. „A saját bőrömön tapasztaltam meg, milyen félni a kilakoltatástól.”

Attól tartott, nincs segítség, azonban szerencséje volt, mert Szalai Krisztina színművész gyűjtésbe kezdett a számára. „Az nem segítség, ha elveszik a gyermekeket a családoktól. Ezzel csak a gyermekek jövőjét tesszük tönkre.” Szél szavai szerint Fazekas Simon Krisztina megoldásként azt javasolta, ha annyi hitelt kellene visszafizetni, amennyit felvesznek, nem nőnének folyamatosan a devizahitel törlesztő részletei.

Egy devizahiteles is szót kapott, megkérte a kormánypárti képviselőket, hogy állítsák le a kilakoltatásokat. Arató Gergely a szerinte jelenlévő két Magyarországról, két valóságról beszélt, az egyik a kormány sikerpropagandája, a másik a valóság, ahol családokat tesznek ki otthonaikból. Csárdi Antal ehhez hozzátette, a kilakoltatás nem partpolitikai kérdés.

Kiemelt kép: illusztráció, ahol az ellenzék jelen van a padsorokban, a kormánypártok nem.