szerző:
Gergely Zsófia
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Három miniszter közös javaslatára módosítanák a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló jogszabályt – derül ki a birtokunkba került, még titkos előterjesztésből. A Hableány tragédiája után pár nappal készült tervezet lényege, hogy kivételes esetekben – kegyeleti okból – mellőznék a kötelező boncolást. Így tömegszerencsétlenségek vagy természeti katasztrófák esetén is rugalmasabb lenne a procedúra, hogy az áldozatok családjai mielőbb eltemethessék szeretteiket.

Bár nem említi kifejezetten a pont egy héttel ezelőtt bekövetkezett, dunai hajószerencsétlenséget, a hvg.hu birtokába került kormányzati előterjesztés jól példázza a jogi egyetemen is tanított tételt, miszerint a kodifikátor nem jövőbelátó, a jogalkotásnak folyamatosan reagálnia kell az élet teremtette helyzetekre. A javaslat ugyanis „A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 2013-as kormányrendeletet” módosítja, és nem találtuk nyomát annak, hogy ezt korábban tervezték volna, vagy lenne más előzménye.

Az előterjesztés dátuma alapján is valószínű, hogy a Hableány tragédiáját követően gondolták át, hogy lazítani kellene a jelenleg hatályos szabályokon. Ez ugyanis alig két napja, június 3-i dátummal készült, így vélhetően azonnal a Hableány múlt szerdán bekövetkezett tragédiája után elkezdhettek dolgozni rajta. A dokumentumot Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter, Trócsányi László igazságügyi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter közösen jegyzi. Hogy pontosan mikor kerülhet az Orbán-kormány elé, az nem derül ki belőle, de ha valóban a dél-koreai turisták halála miatt könnyítenének az eljáráson, akkor vélhetően hamarosan.

A hajóroncsból felhozott holttestet takarják el a kutatási munkálatokat végző szakemberek a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó közelében, a Margit hídnál kiépített pontonnál 2019. június 4-én
©

Javában zajlik a hajószerencsétlenségben elhunytak holtteste utáni kutatás, itt írtunk arról, hogyan várják Dél-Koreában feszült figyelemmel a fejleményeket, a Reuters keddi beszámolója szerint pedig a dél-koreai kormányzat már nyomatékosította, hogy mielőbb szeretnék hazaszállítani a megtalált maradványokat. Így önmagában is gesztus lenne, ha magyar bürokratikus előírások ezt nem nehezítenék vagy lassítanák.

Katasztrófáknál rugalmasabb szabályok

A lapunk által megszerzett javaslat célja, hogy több ember halálát okozó tömegszerencsétlenségek, illetve természeti katasztrófák esetén az áldozatok hozzátartozóinak „minél szélesebb körben” biztosítsa "kegyeleti jogukat”, ezzel segítve, hogy „elhunyt szeretteik eltemettetéséről mielőbb gondoskodhassanak” – olvasható az előterjesztésben.

Megemlékezők a hajóbalesetben elsüllyedt Hableány turistahajó közelében a Margit hídnál 2019. június 2-án
©

Ezért nyúlnak hozzá a 2013-as kormányrendelethez, és a jövőben az ilyen, egyszerre sok ember életét követelő katasztrófáknál nem lenne kötelező a hatósági, illetve az igazságügyi boncolás. Ezzel ugyanis nem sérülnek az „eljárási és szakmai érdekek” – szögezik le –, mert az ilyen tömegszerencsétlenség és természeti katasztrófák esetén „a halál oka egyértelműen megállapítható”.

A hatályos rendelet szerint ugyanis minden „nem természetes halál” esetén szükséges a hatósági, vagy igazságügyi boncolás (ezek különbségeit egy másik jogszabály rögzíti), de ha a halálesettel összefüggésben zajlik egy büntetőeljárás, akkor minden esetben kötelező igazságügyi boncolást elrendelni. A hatósági boncolástól ugyan kivételesen el lehet tekinteni, ha a „halottvizsgálati eljárást folytató hatóság” így rendelkezik, de így ez mérlegelés kérdése.

Ha már az Interpol protokollja kell, akkor főleg nem kell

A módosításnak köszönhetően viszont a tömegszerencsétlenség, illetve természeti katasztrófa esetén főszabállyá válna „a boncolás mellőzése, ha a halál oka egyértelműen megállapítható”. A javaslat szerint különösen igaz ez akkor, ha az áldozatok azonosítását a nemzetközi, úgynevezett Disaster Victim Identification protokoll (DVI-protokoll, vagyis egy katasztrófa áldozatainak azonosításának protokollja) alkalmazásával végzik.

Az Interpol DVI-protokollját kifejezetten arra dolgozták ki, amikor „a globalizált világban a jelentős számú áldozattal járó tömegszerencsétlenségeknél jellemzően számos külföldi személyt” kell azonosítani. A protokollt nemcsak természeti katasztrófáknál, hanem bűncselekményeknél, így terrorcselekményeknél is használják. (A DVI-protokollról magyarul a katasztrófavédelem honlapján itt olvashat).

A javaslat szerint a boncolás mellőzésével „egy rugalmas eljárási rend” jönne létre, de „szélesebb garanciák mellett, fokozott körültekintéssel a büntetőeljárás érdekeire”.

Elég lehet két szakértő nyilatkozata

A könnyített eljárás azt jelentené, hogy igazságügyi boncolás helyett elég lenne „két boncolásra jogosult igazságügyi orvosszakértő együttes nyilatkozata” arról, hogy a halál oka egyértelmű. De a hatóság azt is kérheti, hogy ezt valamilyen alternatív – így radiológiai vagy más képalkotó – vizsgálatot elvégezve mondják ki, ami szintén nem jár boncolással.

Értelemszerűen a jövőben sem tekintenének el az igazságügyi boncolástól, ha ennek a büntetőeljárás látná kárát, vagyis ha e nélkül nem biztos, vagy nem bizonyítható, miért haltak meg az áldozatok.

Ha eddig mellőzték a hatósági boncolást, akkor is kötelező volt bizonyos – vér-, vizelet- és más – mintákat tárolni, hátha később ezeket mégis meg kell vizsgálni. A jövőben a tömeges szerencsétlenségek ezentúl ebből a szempontból is kivételt jelentenének, hiszen a halál oka ismert, így „kizárt a későbbi vizsgálatok szükségessége”.

Akár azonnal hatályba léphetne

A birtokunkban lévő javaslatban azt írják, hogy a jogszabályváltozás nem igényel felkészülési időt, így ha a kormány rábólintana – akár már a héten –, a kihirdetése után azonnal hatályba is léphetne.

A módosításban kifejezetten szerepel, hogy az új, rugalmasabb szabályokat „a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell” – vagyis a dél-koreai áldozatok családjainak sem kellene végigélni és kivárni a hivatalos hercehurcát, miközben egyértelműen a hajószerencsétlenségben vesztették el rokonaikat.

Egy budapesti kórház boncterme (képünk illusztráció)
©

Szerda este, nem sokkal 21 óra után a dél-koreai turistákat szállító Hableány turistahajó a Margit hídnál összeütközött a Viking szállodahajóval. Az elsüllyedt turistahajón 35-en tartózkodtak: 22 nő, 12 férfi és egy gyermek, dél-koreai turisták és a magyar személyzet. Hét embert a környező hajókon utazók kimentettek, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták, de azóta tart a kutatás a többi áldozat holtteste után. A tragédiáról itt olvashatja el az összes hírünket.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
67 évesen újra reklámarc lesz Pataki Ági

67 évesen újra reklámarc lesz Pataki Ági

Megbénult közlekedésre és tüntetésekre számít a kormány no-deal Brexit esetén

Megbénult közlekedésre és tüntetésekre számít a kormány no-deal Brexit esetén

Napóleonnal dinasztikus álmai is buktak, de nélküle sok országban mások uralkodnának

Napóleonnal dinasztikus álmai is buktak, de nélküle sok országban mások uralkodnának

Felfoghatatlan összeg ment el eddig határvédelemre

Felfoghatatlan összeg ment el eddig határvédelemre

Vezetni szeretett volna, ezért elvitt egy nyitva hagyott autót

Vezetni szeretett volna, ezért elvitt egy nyitva hagyott autót

Magyar orvoscsoport: Még évekig tarthat a szétválasztott ikrek rehabilitációja

Magyar orvoscsoport: Még évekig tarthat a szétválasztott ikrek rehabilitációja