Az Eötvös Csoport után egy újabb, jellemzően jobboldali, konzervatív tudósokból, értelmiségeikből álló kör, a "Felelős Értelmiség" lépett elő egy, a Magyarország és az EU viszonyát tárgyaló vitafórummal, ahol a közönségtől rögtön meg is kapták a kérdést:

akkor ebből most egy párt lesz?

Lehet, hogy igen, lehet hogy nem, erre most még az alapítók sem tudnak mit mondani. A csoport egyik létrehozója, Pálinkás József volt MTA elnök és miniszter a hvg.hu-nak azt mondta,

egy értelmiségi kezdeményezést indítottunk el, mert jó lenne sok kérdést átbeszélni szakszerűen és nyugodtan a mostani riasztóan agresszív hangnem és végtelenül leegyszerűsített tartalom helyett.

Máté Péter

Azt mondja, fél év alatt szeretnének felépíteni egy olyan kezdeményezést, mozgalmat, amely intellektuálisan hat a magyar társadalomra.

Meglátjuk, mit érünk el vele, de pillanatnyilag nincs szó pártalapításról.

Azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy egy esetlegesen létrejövő pártban vállalna-e szerepet.

Ez számomra több szempontból is komplikált kérdés. 30 éve ugyanazokat az elveket vallom, két pártot megjártam, óvatos lennék ezzel a dologgal.

Megismételte, most  az intellektuális hatás a fő cél, a következő, őszi konferenciájuk például a klímaváltozásról szól majd. Bár több alapító is arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy szekértáborok helyett közös gondolkodást, egy elfogulatlan, gyűlölködéstől mentes fórumot szeretnének teremteni, ahol valódi politikai alternatívákról vitázhatnak egymással egyet nem értők, Lányi András filozófus, a csoport egyik kezdeményezője szkeptikus.

Nem hiszem, hogy az értelmes párbeszéd most bármelyik parlamenti pártra hatással lenne.

Ő is érzékeli, hogy amint elindul egy ilyen kezdeményezés, rögtön nagy a felhajtás körülötte, hogy lesz-e ebből párt, azonban Lányi szerint

aki ma válaszolni tud erre a kérdésre, az blöfföl.

Lányi András

Reviczky Zsolt

Csaba László közgazdász, a CEU egyetemi tanára szerint is korai még megmondani, mi lehet a kezdeményezésükből.

Egy sokkal korábbi szakaszban tartunk, ha történelmi párhuzamot kellene hozni, akkor ez 1986-87 időszaka, amikor elindul egy beszélgetés az ország előtt álló fontos kérdésekről.

A párttá válást sem tartja teljesen kizártnak, csak abban ő már nem vesz részt és Fidesz-árvának sem tartja magát. Azt nem tudja, hogy a kezdeményezők közül mennyien mennének tovább, abban van egyetértés, hogy a jobbközép gondolkodásmódnak meg kell jelennie itthon. "Ha túljutunk a mai szakaszon, hogy van az állampárt meg a többiek, az újraszerveződésnek része lesz egy zöld, egy megújult baloldali mozgalom és egy konzervatív, jobbközép irányzat, amely a magát az Európai Néppártban radikális jobboldalnak definiáló kormányerővel szemben képviseli az adenaueri gondolatrendszert. Ebből kialakulhat valami, de hogy kialakul-e vagy így maradunk, azt még nem lehet megmondani."

A győzködés mindenesetre elindult: Pálinkás József lapunknak azt mondta, a vitafórum óta egymás után kapja a leveleket, minden harmadik azt írja,

nagyon örülnének egy mérsékelt, konzervatív pártnak.

Ez azonban kevés: beszéltünk olyan, a Fidesszel elég kritikus politikussal, aki szerint a Felelős Értelmiség mögött álló tudósok, akadémikusok egyszerűen nem lennének képesek menedzselni egy pártot, amelynek a létrehozásához sok pénz is kell. A bázisról már nem is beszélve.

Az egyik legnevesebb konzervatív gondolkodónak tartott Balázs Zoltán, a Corvinus Egyetem tanára - korábban a Fidesz által támogatott XV. kerületi alpolgármester - azt mondja,

Magyarországon nincs politikai tere a konzervativizmusnak, ezért konzervatív pártot sem érdemes alapítani,

Balázs Zoltán

szerinte a megjelent gondolkodók sem állnak össze párttá. A polgári értékvilág mindig is fontos referenciapont volt sokak számára, ugyanakkor erre politikailag megszervezhető tömeget soha nem lehetett építeni. "Ez nem is feltétlenül baj", Balázs inkább azt tartja fontosnak, hogy a polgári világlátást osztó emberek közösen cselekedjenek, tartást és mintát mutassanak. Sokan idegenedtek el az elmúlt 15 évben a Fidesztől, ezért fontosak az olyan események, amelyeket nem a politikai propaganda és üzenet-átadás, hanem a szabad véleménycsere köré szerveznek. A Fideszt mint politikai közösséget 2002 után részben éppen azok az emberek építették fel, akik a konferencia főszereplői voltak, ennek színterei voltak a polgári szalonok, majd polgári körök.

Balázs azt mondja, noha pártot nem lehet konzervatív alapokra építeni, a polgári-konzervatív világ iránt ma is mély nosztalgia él, és eszményként is több, mint politikai termék. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, a csütörtöki vitafórum egyik résztvevője is arról beszélt, nem biztos, hogy az önálló párt a jó irány.

Nagyon jó társaság gyűlt össze, ami jelzi, hogy van egy józan közép, amely lehet, hogy önállóan akar jelentkezni a politikában, de az is lehet, hogy másokat támogat. Van egy biztatónak mondható párt, a Momentum, nem hiszem, hogy lenne értelme az ellenzék szétszakításának. A társadalmi mozgás mindenesetre fontos.

Lehet amúgy, hogy a Felelős Értelmiség is úgy jár, mint az Eötvös Csoport: "kívülről többet képzeltek bele, mint amennyi a megálmodók többségében benne volt" - mondja Bod Péter Ákos közgazdász, aki részt vett annak a megalapításában, de miután beszállt Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester Mindenki Magyarországa Mozgalmába, egyszerűen kiradírozták a tagok közül. Abba is sokan beleláttak egy új, a Fideszt konzervatív oldalról verő pártot, azonban teljesen távol maradtak a politikától. Az ismét politikusnak állt Mellár Tamást ki is rakták. Bod Péter Ákos egyébként arra számít, az őszi önkormányzati választás előtt nem jön létre új mozgalom, illetve meglévő sem alakul párttá, hogy ne keltsen zavart. Az újra azonban lát igényt:

a Fidesz lecserélte a polgári pártját valami másra, a NER-nyertesek és a szegények biztonságot remélve örömmel szavaznak rá, de a középréteg is szeretne hangot kapni. Őket vagy a meglévő pártok szólítják meg, vagy megszervezik magukat, például egy mozgalommá.

Bod Péter Ákos

Fazekas István

De ki a király?

A nagyon szkeptikus Tölgyessy Péterrel szemben Csaba László nem hiszi, hogy a hazai erőviszonyok tartósan így maradnak, szerinte hamar eljöhet az az időszak, mikor az emberek elégedetlenek lesznek és beleszólnának a közügyekbe.

A reálbér, a kiskereskedelmi forgalom és a megtakarítások növekedése mellett ez még nem az a pillanat, mikor Hunyadi Mátyást királlyá választják a Duna jegén. De 3-4 százalékos növekedés mellett sokáig nem lehet 13-14 százalékos béremelést adni. Ha ennek vége, új helyzet alakul ki.

Csaba László

Mónus Márton

Csaba újra történelmi példával jön arra, hogy ki lehet "az új ember": a 89-90 közti időszak pont azt mutatta meg, hogy nem abból lettek a meghatározó személyiségek, akik a legnagyobb lendülettel indultak, így most is korai azon gondolkodni, - hogy adott esetben a kezdeményezésükből - ki milyen szerepet vállalna.

1988-ban ki ismerte Antall Józsefet? Jeszenszky Gézán kívül szinte senki. Mégis, belátható időn belül miniszterelnök lett, ahogy Nagy Imre korábbi írásaiból sem lehetett arra következtetni, hogy a forradalom vezetője lesz. A legváratlanabb embereket a helyzet szüli meg.