Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

„Mert csak” – ezzel az érveléstechnikájával találta magát szembe az MTA, amikor a kormányt arról kérdezte, miért kell leválasztani a kutatóintézeti hálózatát és létrehozni egy újat. Az MTA nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, amin kiderült, mi a különbség a CEU és az MTA között, és miért nem kéne Michelangelónak asztalokat ácsolnia.

Sajtótájékoztatót tartott a nemzetközi sajtónak az MTA, az angol nyelvű eseményen az MTA vezetése (Lovász László elnök, Török Ádám főtitkár és Szathmáry Eörs, az MTA tagja) tájékoztatta a sajtót a kialakult helyzetről. Lovász László matematikus, MTA-elnök a híres 54 perces véleményezéses történettel indít: ennyit időt kapott az MTA, hogy véleményezze a költségvetésének harmadát elvevő törvényjavaslatot.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, ma tartja a Parlament a némileg megváltozott elképzelést leképező törvényjavaslat általános vitáját. Lovász sorolta az MTA számait: 365 tagja van az Akadémiának és 17 ezer tagja van összességében a teljes szervezetnek. Az akadémiai kutatóhálózatnak 3000 kutató tagja van, összesen 5000 embernek ad munkát.

„Nagyapaként jól ismerem a gyerekek érvelését”

Lovász ismertette a negyvenvalahány oldalas törvényjavaslat lényegét is: létrehozná az Eötvös Loránd Kutatóhálózatot, és elvenné a hálózatot az MTA-tól. A vezető testületben 6 tagot delegálhatna a kormány, és az MTA is, a tagokat a miniszterelnök nevezne ki. A kutatóhálózat hozzá kellene férjen az MTA infrastruktúrájához, és a törvény nem garantálná a normatív támogatást a kutatóknak.

©

Lovász szerint belátták, hogy a kutatóintézeti hálózati rendszer javítható, de arra egyszer sem kaptak választ a kormánytól, miért kell leválasztani a hálózatot az Akadémiáról. Ehelyett csak annyit hajtogatott a kormány, hogy nem jó az innovációs teljesítmény, de nem vázolt fel stratégiát a javítás érdekében. Az MTA-nak viszont jó érvei vannak, miért kéne megtartania: jó minőségellenőrzési rendszert alakított ki, jól hasznosulnak a szinergiák, a kutatóintézetet megismerték, és jól csengő "márkanév" lett a tudomány világában. Ennek a hírneves külföldi kutatók elérésében, megnyerésében és a pályázásban is szerepe van. A leválasztás pedig tulajdonjogi zűrzavart teremtene – vélte az MTA vezetője.

És milyen érveket hallott eddig a kormánytól az MTA a leválasztásra?

"Nagyapaként jó ismerem a gyerekek érvelését: Mert csak. Túl kéne ezen lépni talán"

– mondja Lovász mosolyogva.   

Az MTA fél a kormányzati befolyásolástól, úgy véli, az új infrastruktúra erősen a politika alá lenne rendelve. Attól is fél, hogy az alapkutatások finanszírozása sincs garantálva – ez egyedülálló Európában, így pedig azokat a kutatásokat, amelyek nem találkoznak a kormány szándékaival és érdekeivel, nehezebb lesz finanszírozni.

A kormány nem segített kialakítani a bizalmat

A kormány húzásai nem segítették a bizalom kialakulását, hiszen bármilyen rendszer jól működik, ha a felek bíznak egymásban. De az 54 perces határidő sem bizalomépítő gesztus volt, a kormány felől érkező zsaroló tónusa sem segített, ahogy az sem, hogy a benyújtott törvényjavaslat a felét sem tartalmazza a kormány és az Akadémia közötti tárgyalások alatt kialkudtaknak – emelte ki Lovász.

És az sem segíthette a bizalom kialakulását, hogy a kormány még teljesen más mondott egy évvel ezelőtt: Palkovics László (ahogy az MTA frakcióvezetőknek eljuttatott levelében írja) egyébként 2018. június 15-én a következőket mondta az MTA rendkívüli elnőkségi ülésén: "A kormány nem akarja csökkenteni az Akadémia költségvetését, nem akarja átvenni az akadémiai kutatóintézeteket, és átadni sem az egyetemeknek, a továbbiakban is az Akadémia autonóm döntése marad, hogy ezeket az intézeteket hogyan kívánja a jövőben menedzselni. A Kormány nem akarja, hogy az Akadémia kutatóintézetei csak azokkal a tudományterületekkel foglalkozzanak, amelyek a technológia és innováció területei közé sorolhatóak. A Kormány nem akarja azt, hogy az Akadémiáról a kutatóintézetek – ahogy ez más országokban megtörtént – leválasztásra kerüljenek”.

©

Összefoglalva: már most több kiváló kutató elhagyta az országot, a tervezett átalakítás káros és az európai kutatásfinanszírozási rendszerrel sem egyeztethető össze. Emellett a kutatási szabadság alkotmányos elvét is sérti – sorolta az MTA vezetője, aki szerint a kormányzati kontrol és a hálózat nevének megváltoztatása nem fog javítani az innovációs teljesítményen. Ráadásul az így kialakuló kormányzati befolyású rendszer rossz, de követendő példa lehet más országoknak is.

Ezt lehet tenni

A sajtótájékoztatón ezután a külföldi média kérdései következtek. Mi maradt, mit lehet tenni? – érkezett az első. Lovász László válaszában arról beszélt, fontos lenne, hogy a kutatók feltételei ne romoljanak tovább, de kiemelte azt is, hogy az MTA-nak erős külföldi kapcsolatai vannak, erre pedig építeni szeretnének. "56 után újabb hulláma jöhet el a kutatók távozásának" – reagált a kérdésre Török Ádám.

Milyen területek sérülhetnek az átalakítással? – jött a következő kérdés. Ezt inkább nem bolygatná, mert könnyen önbeteljesítő jóslat lehet belőle, mondta Lovász, de szerinte a társadalomtudományok jobban sérülhetnek az átalakítással, mint a természettudományok. Ugyanakkor azok is szenvedhetnek kárt, ha az alapkutatásuk egy része ellehetetlenül. Magyarázatként hozzátette, hogy a társadalomtudományoknál merülhet fel inkább, hogy konfliktusba kerül a politikával, és ezáltal károkat szenvedhet el, bizonyos területek kevesebb forráshoz jutnak.

Kérdezték Lovászt a Manfred Webernek írt nyílt levélről is, az elnök azt mondta, erről csak hallott, de ebben nem volt semmilyen szerepe az Akadémiának.

Kapott-e bármilyen magyarázatot arra, hogy mi a kormány célja az átalakítással? A rossz innovációs teljesítmény inkább kifogásnak tűnik, mondja Szathmáry, a törvényjavaslat szövegében több szó esik a testület ellenőrzéséről, mint az innovációról. Sok kutató hiányzik az országból,

az pedig abszurdum, ha Michelangelónak holnaptól asztalokat kell ácsolnia, mert erre van szüksége az országban.

Túl kritikus volt a kormánnyal az MTA?

Török szerint a kormány félreértelmezi az összehasonlító statisztikai adatokat az innováció terén. Lovász abban bízik, az EU a kormánnyal való tárgyalásai során kifejezi részéről az MTA támogatását, más eszközei nem nagyon vannak. Az Európai Bizottság támogatása is fontos, és ez talán segít elérni bizonyos attitűdbeli változásokat a kormánynál – vélte.

©

Elhangzott egy olyan kérdés is, hogy vajon képes-e az MTA a CEU-hoz mérhető politikai befolyást mozgósítani nemzetközi téren? A mi pozíciónk más, mint a CEU-é, mondja Lovász, ez a legrégibb magyar tudományos intézmény.

„A magyaroknak kéne támogatni minket, a saját országunknak. Mi nem tudunk Bécsbe költözni.”  

A centralizáció minden területen felismerhető a kormányzati igény – mondja Lovász. Az MTA szakértői több kutatásban is kritizálták a kormány politikáját, szakpolitikáját az utóbbi 2-3 évben, ez teremthetett olyan látszatot, hogy az MTA politizál, és elégedetlenséget szülhetett a kormány köreiben – ezek mind eredményezhették a mostani helyzetet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A CineFesten debütál a Folyékony arany, Almási Tamás tokai aszúról készült filmje

A CineFesten debütál a Folyékony arany, Almási Tamás tokai aszúról készült filmje

Egészen érdekes profilképre váltott át a Facebook

Egészen érdekes profilképre váltott át a Facebook

52 ezren leszavaztak, érvényes lehet az előválasztás

52 ezren leszavaztak, érvényes lehet az előválasztás

Tízből kilenc magyar nem biztos abban, hogy nyugdíjasként lesz pénze az egészségére

Tízből kilenc magyar nem biztos abban, hogy nyugdíjasként lesz pénze az egészségére

Közel 8 milliárdért tervezik az M8-as gyorsforgalmi ötven kilométerét

Közel 8 milliárdért tervezik az M8-as gyorsforgalmi ötven kilométerét

Hétszeres életfogytiglanra ítélték Ciprus első sorozatgyilkosát

Hétszeres életfogytiglanra ítélték Ciprus első sorozatgyilkosát