A lex CEU perben november 19-én hangzik el a főtanácsnok indítványa az Európai Unió Bíróságán, vagyis idén már biztosan nem születik ítélet abban a kötelezettségszegési eljárásban, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarország ellen a felsőoktatási törvény 2017. áprilisi módosítása miatt – írja a Népszava.hu.

A lap a múlt keddi luxemburgi tárgyaláson elhangzottakat idézve azt írja: a jogi vita elsősorban arról szólt, hogy az Európai Unió felléphet-e döntőbíróként az egyik tagállama és egy harmadik ország között fennálló, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szerződéses viszonyban.

A felperes Európai Bizottság képviselője perbeszédében azt igyekezett bizonyítani, hogy Magyarország megsértette a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött egyezményt azzal, hogy egy EU-n kívüli egyetem magyarországi működésének feltételéül szabta a küldő és a fogadó állam közötti nemzetközi szerződést. A bizottsági jogász azzal érvelt, hogy mivel a kereskedelempolitika uniós hatáskör, az Európai Bizottságnak igenis joga és kötelessége fellépni a jogsértés ellen.

Az alperest képviselő magyar felszólaló ezt igyekezett cáfolni: vélekedése szerint a brüsszeli ellenőrző és végrehajtó testületnek nem dolga eljárni a WTO ügyeiben, arra ott van a szervezet vitarendezési mechanizmusa, és egyébként a világszervezet egyetlen tagállama sem emelt kifogást a törvénymódosítás ellen.

Míg az Európai Bizottság képviselője hangsúlyozta, hogy a lex CEU sérti az unió Alapjogi Chartájában foglalt szabadságjogokat is, addig a magyar jogi szakvélemény szerint ebben az eljárásban a Charta előírásai nem alkalmazhatók.