Hamvay Péter
Hamvay Péter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Államigazgatási funkciót kaphatnak azok a századfordulós épületek, amely a Miniszterelnökség közelében épülnek újjá.

Újra felépítik a Dísz téren az egykori Külügyminisztérium épületét, a Szent György tér bejáratánál a Honvéd Főparancsnokság neoreneszánsz tömbjét, és József főhercegnek (előtte Telekinek) a teret a Krisztinaváros felől lezáró palotáját – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ezek közül csak az egykori Honvéd Főparancsnokságnak áll jelenleg legalább egy részlete, a többit a háború után lebontották. A külügy helyén zsibvásár van, a főhercegi palota helyén lezárt romterület.

©

A velencei chartán felnőtt konzervatív magyar műemlékes szakma hamisításnak tartja a replikát, még a kiegészítést, rekonstrukciót is csak eltérő anyagból gondolja megengedhetőnek. Ennek a korszaknak azonban vége, különösen mióta Berlinben pár éve eldöntötték, hogy visszaépítik a Hohenzollernek és elődeik kastélyát, a Berliner Schlosst. Igaz, ezt ott hosszas vita előzte meg, ellentétben a magyarországi gyakorlattal, ahol kormányfői vízió is elég ehhez.

Súlyos szakmai ellenérv, hogy a századfordulón felépített kormányzati épületek túlságosan nagyok a várnegyed barokk léptékéhez. S ha már a világháború is „besegített”, 1945 után ezért is igyekeztek visszabontani a XIX–XX. századi (rá)építéseket, lecsendesíteni a homlokzatokat, s ha tehették, teljesen elbontották a századfordulós épületeket. Ennek estek áldozatul a most visszaépíteni szándékozott házak is, ahogyan a már újraépített Lovarda és a főőrségi épület is. Hiszen, bár súlyos sebeket kaptak a háborúban, különösen a Külügyminisztérium, megmenthetők lettek volna. Ám az ötvenes-hatvanas évek műemlékesei – és mai szellemi utódaik is – értéktelennek tartották a századforduló historizáló építészetét, így a Hauszmann-féle királyi palotát is. És úgy pusztította el a hatalom e fontos térszervező épületeket, hogy a sebeket hetvennégy évvel az ostrom után sem sikerült begyógyítani.

A Szent György tér elvesztette két térfalát, ugyanis a polgárváros felől a Honvéd Főparancsnokság, a Krisztinaváros felől pedig a főhercegi palota határolta. Utóbbi olyan jó állapotban volt, hogy a földszintjén ipari tanulókat szállásoltak el. Czagány István, a tér műemléki monográfiájának szerzője még a hatvanas évek derekán is azt remélte, hogy megmenekül a Sándor-palotával szemközti épület. Méghozzá nem a Zeneakadémia alkotói, Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett, sikerületlen századfordulós átépítés, hanem az ebből kibontott, copf stílusú egykori Teleki-palota 1787–1789-ben épült tömbje. Egyébként a visszaépítést pártoló építészek is inkább ezt a környezethez jobban illő verziót képzelik ide, a KÖZTI 2011-ben a budavári önkormányzat számára készített koncepciója is ezzel számolt (az Alkotmánybíróságot szánva oda). A Miniszterelnökség közléséből nem derül ki, melyik verziót építenék újjá.

Dísz tér. Ilyen ma (balra), ilyen lesz újra (jobbra)
©

Nagy a tábora a kortárs épülettel való pótlásnak is, amiről viszont a Várban berendezkedő kormányfő hallani sem akar. Pedig a 2017-ben kiírt ötletpályázat nyertes tervei közül a legtöbb kortárs házat képzelt oda. A szocialisták 2004-es koncepciójában múzeum és konferencia-központ építése szerepelt. De csak addig jutottak, hogy rendezzék a szomszédos romterületet, és az egykori középkori házak pincéiből használhatatlan komplexumot hozzanak létre, ami rövid ideig Királyi Borház néven működött. Legutóbb Zoboki Gábor állt elő azzal, hogy a Liget helyett itt építené fel az új Nemzeti Galériát.

Egyébként az 1968-ban robbantással eltüntetett főhercegi palota visszaépítésével nem zárul le teljesen a tér, mert a hosszú istállóépületet – egyelőre – senkinek sem jutott eszébe visszaépíteni. Csak a Szent György tér déli végében az 1903-ban épített neoreneszánsz látványistállót tervezik rekonstruálni.

A Honvéd Főparancsnokság esetében az időre bízták a „bontást” a háború után. A korabeli fotókon jól látszik, hogyan fogyatkozik az épület. Utolsó háborús sebeként az első emeletig visszabontott épülettorzó a 2010-es évekig csúfította a várnegyedet. A rendszerváltás után kortárs terveivel két tervpályázatot is megnyert Kis Péter, ám lebegő tetős épülete túl merész volt még a korábbi kormányoknak is. Végül részben a válság sodorta el az uniós forrásból tervezett építkezést, részben az I. kerület fideszes vezetése. Nagy Gábor Tamás polgármester változtatási tilalmat rendelt el, hogy szabad kezet engedjen a hatalomra készülő elvtársainak. Ezért blokkolta a Várkert Bazár felújítását is.

Csakhogy a Fidesznek nem volt kiérlelt koncepciója 2010 után. A KÖZTI említett koncepciója még megszabadult volna a csonktól, ezt azonban állítólag Orbán Viktor nem nézte jó szemmel, viszont nagyon zavarta a romos épület. Ezért 2014-re a csonkot „lakhatóvá tették”. Néhány kiállítást rendeztek ott, de a funkcióját és jövőjét nem tisztázták. Nem véletlenül. A tér 2017-es ötletpályázatának tervei közül egyik sem ajánlotta a saját korában is sokat bírált hatalmas, kupolás épület visszaépítését, a Miniszterelnökséget tervező Zoboki Gábor sem. A legtöbb építész továbbra is valamilyen szerényebb, kortárs továbbépítésben gondolkodott, ami alkalmas arra, hogy a Szent György tér és így a királyi palota kapuja legyen. Szerencsére a jelenlegi tervek között sem szerepel a főparancsnokság mögötti Honvédelmi Minisztérium visszaépítése.

A vele szemben tátongó foghíjon viszont újjáépül a környezetéből szintén alaposan kiemelkedő, Hauszmann Alajos és Hültl Dezső által a Vöröskereszt számára tervezett épület, ami később a horvát–szlavón–dalmát minisztériumnak, Trianon után pedig az újonnan létrejött Külügyminisztériumnak adott otthont. Gulyás szerint modern irodaházként születik újjá, tehát elképzelhető, hogy az épületből csak az eklektikus homlokzat idézi majd a századfordulót. Az bizonyos, hogy nem költözik oda a Külügyminisztérium apparátusa.

Az épületek pusztulásában valószínűleg az is közrejátszott, hogy az 1956 után kulturális funkciót kapott Várban ezekre az épületekre sem szükség, sem pénz nem volt. A Sándor-palota megúszta ugyan a bontást, mert a történelmi stílusok közül akkoriban a legtöbbre becsült klasszicista modorban épült, de a felújítása elmaradt. „Ilyen drágán nem építettek még kultúrházat” – morgolódott Kádár János, a Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) harminc évig tartó, elképesztő anyagi áldozatot jelentő építésére utalva. Most ezt a ma is korszerű elvet fordítja vissza a kormány azzal, hogy a tudományos, kulturális funkciók helyett ismét kormányzati feladatokat telepít a Várba, ami legutoljára Rákosi terveiben szerepelt. Döntött arról, hogy az MTA Úri és Országház utcai tömbjébe a Belügyminisztérium, a Magyarság Háza helyére a Pénzügyminisztérium kerül. Nyáron felröppent a hír, hogy az OSZK-t is elköltöztetik, hogy a helyére az emberminisztérium költözzön, ám ez – egyelőre – nem bizonyult igaznak, de a nemzeti könyvtár elköltöztetését kész tényként kezeli a kormány, csak a megfelelő új helyszínt nem találták még meg.

A most felépíteni szánt épületek hasznosításáról nem beszél a kormány, de úgy tudjuk, hogy kormányzati funkciót kapnak, s ez a legerősebb érv a visszaépítésük ellen, hiszen hatalmas forgalmat zúdítanak a Várra. A Miniszterelnökség épületének közelsége miatt ugyanakkor valószínű, hogy Orbán adminisztrációja kebelezi be azokat. A Honvéd Főparancsnokságban volt a karmelita kolostor felújításának az építésvezetősége, az átadás után pedig csendben oda is beköltözött a Miniszterelnökség.

A háború előtt föld alatti folyosóval kötötték össze a várbeli kormányzati épületeket, a Külügyminisztériumból a Színház utca alatt egészen a palotáig el lehetett jutni. Ha felújítják a légoltalmi célokat szolgáló folyosókat, könnyedén össze lehet kötni akár mindhárom objektumot a föld alatt. A Teleki-palota tökéletes lehet a köztársasági elnök számára, ha a királyi palota átalakításával nem boldogulnak, így akár a következő ciklusban Orbán Viktor elfoglalhatja a hőn áhított Sándor-palotát is, amit első kormánya újított fel, s csak 2002-es választási veresége akadályozta meg, hogy beköltözzön a miniszterelnökök 1945 előtti otthonába.

HAMVAY PÉTER

[email protected]

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Netanjahu átadta a külügyi tárcát, de két másikat megtartott

Netanjahu átadta a külügyi tárcát, de két másikat megtartott

Még mindig meg lehetne oldani Bálint gazda XVI. kerületi díszpolgári címét

Még mindig meg lehetne oldani Bálint gazda XVI. kerületi díszpolgári címét

Berlin nem kívánja teljesíteni Trump követelését

Berlin nem kívánja teljesíteni Trump követelését

Ha kipróbálna egy másik, ingyenes böngészőt a gépén, adjon esélyt az új Operának

Ha kipróbálna egy másik, ingyenes böngészőt a gépén, adjon esélyt az új Operának

Cáfolja a Párbeszéd a párt elleni retorzióról író Magyar Nemzetet

Cáfolja a Párbeszéd a párt elleni retorzióról író Magyar Nemzetet

Orbán eldöntötte, hogyan töri le az ellenállást kiáltó ellenzéket

Orbán eldöntötte, hogyan töri le az ellenállást kiáltó ellenzéket