Az első

Az első fordulóra még az év elején került sor, akkor Karácsony Gergely nagyon simán győzte le az MSZP jelöltjét, Horváth Csabát; a leadott 34 214 szavazatból 27 598-et Karácsony (80,9 százalék), 6535-at Horváth (19,1 százalék) kapott.

De már maga a voksolás is politikatörténeti pillanat volt, előválasztásra előtte nem volt példa Magyarországon.

A Demokratikus Koalíció nem állított jelöltet az első fordulóra, ugyanakkor a párt támogatásáról biztosította az első forduló győztesét. De a május 26-i EP-választás mindent borított. A DK 16,05 százalékos és a Momentum 9,93 százalékos eredménye mellett az MSZP–Párbeszéd, a Jobbik és az LMP gyenge szereplése változtatta meg az ellenzéken belüli erőviszonyokat. Ez volt az oka annak, hogy a második fordulóra megjelent a DK és a Momentum is, méghozzá saját jelölttel. A DK a Dobrev Klára megválasztott EP-képviselő által felkért, de önmagát független jelöltként meghatározó Kálmán Olga támogatása mellett döntött. A Momentum a párt XIII. kerületi elnökét, Kerpel-Fronius Gábort nevezte az előválasztás második fordulójába.

Reviczky Zsolt

Elemzésében a Republikon először röviden bemutatta a jelölteket:

• Kálmán Olga: televíziós szerkesztő, műsorvezető, 2003 és 2016 között az ATV munkatársa, egy ideig a csatorna hírigazgatója. 2016 és 2018 között a Hír Tv munkatársa, később szabadúszó riporter, a Lumiere Filmiskola oktatója.
• Karácsony Gergely: Budapest XIV. kerületének polgármestere, korábban az LMP, majd a párt szakadását követően a Párbeszéd országgyűlési képviselője. 2018-ban az MSZP–Párbeszéd pártszövetség miniszterelnök-jelöltje.
• Kerpel-Fronius Gábor: rendszerszervező, projektmenedzser, publicista, a Momentum XIII. kerületi elnöke. A 2019. évi európai parlamenti választáson pártja EP-listáján a hatodik volt.

A lebonyolításról

A legfontosabb változás az előválasztás első és a második fordulójának lebonyolítása között az online regisztráció lehetősége. Az előválasztóknak lehetőségük volt személyesen is regisztrálniuk magukat az internetes szavazáshoz. A választást megelőzte még az ajánlások összegyűjtése. A jelölteknek június 5-e és 17-e között kellett 2000 ajánlást összegyűjteniük. Összesen 9-en vették fel az ajánlást gyűjtő íveket, de végül három jelölt, Karácsony Gergely, Kálmán Olga és Kerpel-Fronius Gábor gyűjtötte össze a szükséges ajánlást, mindhárman 2500–3000 darabot. Szavazni június 20-a és 26-a között volt lehetőségük az előválasztóknak, neten vagy személyesen a város különböző pontjain felállított 15 sátorban.

Túry Gergely

A második fordulóban tehát már nem lehetett szavazni a korábbi 27 pártirodában, ami csökkentette a pártos befolyásolás lehetőségét, ugyanakkor előrevetítette annak lehetőségét, hogy így a várt alatt lesz a részvételi arány, ez azonban végül nem érvényesült.

Az előválasztási infrastruktúra fontos elemei voltak a koordináló, lebonyolító szervezetek. A Civil Választási Bizottság május 22-én alakult, tagjai a jelöltek, ellenzéki politikai pártok (MSZP, Párbeszéd, DK, Jobbik, Momentum, LMP, Szolidaritás Mozgalom) és civil szervezetek voltak. A CVB nevében kizárólag annak elnöke, Magyar György ügyvéd volt jogosult nyilatkozni. Az előválasztáson részt vevő önkéntesek munkáját és a technikai feltételeket az aHang civil kezdeményezés koordinálta.

És jött a konfliktus

Noha a főpolgármester-jelölti előválasztás kétfordulós megrendezését az abban részt vevő pártok eredetileg azzal magyarázták, hogy az első fordulóban a baloldal jelöltjét választják ki, a másodikban pedig a demokratikus ellenzék más erőinek jelöltjei mérkőznek meg, ez az értelmezés a második fordulóra két szempontból is érvényét vesztette.

Jóllehet az előválasztás első fordulóját követően a DK támogatásáról biztosította a győztes Karácsony Gergelyt, a párt az EP-választáson elért várakozáson felüli eredményének ismeretében saját jelölt állítása, pontosabban a magát függetlenként meghatározó Kálmán Olga támogatása mellett döntött. Ez a lépés Karácsony Gergely és az őt támogató pártok, illetve a DK között bevallottan bizalmi válságot okozott. Ennek következtében az előválasztás második fordulójában két baloldali erő – az MSZP-P pártszövetség és a DK – is állított jelöltet.

Az eredeti tervek szerint az előválasztás második fordulójában az első forduló győztese az LMP és a Jobbik támogatását élvező Puzsér Róberttel, valamint a Liberálisok jelöltjével, Sermer Ádámmal versenyzett volna az ellenzék közös főpolgármester-jelöltségéért. A két forduló között azonban Puzsér Róbert két alkalommal is – utóbb június elején, az ellenzéki kerületi polgármester-jelölésekkel és az online szavazással kapcsolatos fenntartásaira hivatkozva – bejelentette, hogy nem vesz részt az ellenzéki előválasztáson, hanem elindul az őszi önkormányzati választáson.

Az európai parlamenti választáson elért gyenge szereplés után Puzsér mögül előbb az LMP, majd a Jobbik is kihátrált. A Liberálisok májusban az ellenzéki pártok Jobbikkal való együttműködésével indokolták, hogy a korábbi tervekkel ellentétben Sermer Ádám – Puzsérhoz hasonlóan – az előválasztáson nem, csak a főpolgármester-választáson indul majd.

Még vitáztak is

Az első fordulóhoz képest megélénkült a médiaérdeklődés is. A három jelölt között összesen három alkalommal került sor nyilvános vitára: a Partizán, és később aHang szervezésében élőben és az interneten, majd a harmadik alkalommal az ATV-n országos sugárzásban lehetett követni a vitát.

Túry Gergely

Az előválasztás olyan politikai eseménnyé vált, hogy azzal a kormánypárti sajtó is foglalkozott, persze lekezelő, az előválasztás jelentőségét tagadó módon (ellenzéki roncsderbi), vagy az adatlopás lehetőségéről szólaltattak meg szakértőket. Az előválasztáson való részvétel kivételes médiamegjelenést generált, az EP-választás után így a Momentum és a DK tovább tudta erősíteni a pozícióját az ellenzéken belül, előbbi ráadásul megismertethette a közvéleménnyel egy újabb politikusát, Kerpel-Fronius Gábort. Az MSZP és a Párbeszéd pedig stabilizálta helyzetét, elsősorban a számukra pozitív eredmény révén, az előválasztásból kimaradó Jobbik és az LMP helyzete ugyanakkor tovább gyengült.

Részvétel

Az előválasztáson végül 68 363 fő vett részt, így teljesült az érvényességi feltétel. A jelöltek és jelölőik ugyanis abban állapodtak meg, ha a résztvevők száma eléri az ötvenezret, úgy elfogadják az előválasztás nyertesét közös jelöltnek. Ez a szám 65 voks híján az első forduló részvételének a kétszerese, a második fordulóra tehát még sikeresebb volt a mozgósítás. Ez betudható annak, hogy valódi tétje volt az előválasztásnak. Az aHang adatai szerint még az utolsó napon, reggel 8 és dél között is több mint 5585 szavazat érkezett. A legerősebb nap az utolsó előtti volt, akkor 13 854-an vettek részt az előválasztáson.

Nem meglepő módon a forgalmas tömegközlekedési csomópontokon, így a Móricz Zsigmond körtéren, az Örs vezér terén és a Széll Kálmán téren adták le a legtöbb szavazatot. Az online szavazás nem volt kimagasló, összesen 3944-en éltek ezzel a lehetőséggel. Az összes fővárosi szavazóhoz képest a részvétel az EP-választások névjegyzéke alapján 5,2 százalékos volt, ami jobb eredmény, mint a 2017-es francia baloldali előválasztás második fordulójának 4,32 százalékos részvételi eredménye. Ha a Civil Választási Bizottságban részt vevő pártok EP-választási eredményéhez viszonyítjuk, akkor 19 százalékos részvételi arányt kapunk, ha a 2014-es fővárosi teljes ellenzéki eredményhez, úgy 22,65 százalékosat.

Az elsőhöz hasonlóan az előválasztás második fordulóját is Karácsony Gergely nyerte, a második fordulóban 33 356 szavazatot kapott (48,8 százalék). Kálmán Olgára 25 903 voks érkezett, ami az összes szavazat 36,7 százaléka. Kerpel-Fronius Gábor 9792 szavazattal 14,3 százalékos eredményt ért el.

A harmadik forduló: az önkormányzati választás

Az eredményes előválasztás azt jelenti, hogy az abban részt vevő ellenzéki pártoknak van egy demokratikus felhatalmazással rendelkező, stabil jelöltje. Erősebb legitimációt jelent ez és szilárdabb pozíciót a pártelitekkel szemben, mintha tárgyalásokon választották volna ki az ellenzéki tárgyalódelegációk. Az LMP már június közepén, tehát az előválasztás lezárása előtt jelezte, hogy hajlandó támogatni annak nyertesét. A Jobbik június 29-én mondta, nem állít saját főpolgármester-jelöltet, de nem is vesz részt Karácsony Gergely kampányában. További kérdés, hogy Puzsér Róbert indul-e a főpolgármesterségért, miután az említett Jobbik és az LMP is kihátrált a publicista mögül.

Reviczky Zsolt

A közvetlen választói mozgósítás életbevágó az őszi önkormányzati választás szempontjából. Mivel a Fidesz az ellenzékéhez képest óriási anyagi-, média- és emberi erőforrással rendelkezik, a Karácsony-kampány az ajtóról ajtóra történő, a szimpatizánsokat közvetlenül megszólító stratégiában bízhat. Várható az is, hogy teljes erővel beindul a kormánypárti sajtó lejárató gépezete Karácsony ellen.

Az előválasztás azonban éppen azt mutatja, hogy a fővárosban van egy elkötelezett ellenzéki választói réteg, amelynek legfontosabb szempontja nem a pártosság, hanem a legesélyesebbnek vélt ellenzéki jelölt támogatása.

Ezért feltételezhető, hogy a negatív kampány kevésbé fog hatni rájuk. Az előválasztás ugyanakkor egy sikerélményt is jelentett az ellenzéki szavazóknak. Az őszi választásig nem lesz olyan szavazás, amely letörhetné ezt az optimizmust, ami jótékony hatással lesz az ellenzéki választói részvételre is. Az előválasztásban való részvétel arról is bizonyságot adott, hogy az ellenzéki pártok hajlandóak voltak kockázatot vállalni a siker érdekében.

Az előválasztáson megválasztott jelölttel, az ellenzéki pártokkal szembeni bizalomnak a legtöbbet az árthat, ha az ellenzék nem bír megállapodni a fővárosban a kerületi polgármesteri és egyéni önkormányzati képviselői indulókról. Ennek részletei azonban július elején már körvonalazódnak. (Erről részletesen ITT írtunk.) A főpolgármester-választás szempontjából éppen a bizalom, az ellenzéki optimizmus és a közös cselekvési hajlandóság, valamint képesség felmutatása a döntő szempont.

Egy sikeres ellenzéki főpolgármester a fővárosi szakpolitikán túlmutatva képes lehet alternatívát demonstrálni a NER-rel szemben.

Az őszi önkormányzati választások esélyeiről, a jelöltekről és az ellenzéki egyezkedésekről szóló további cikkeinket itt érheti el: >>>