Önkormányzati választás 2019
Idézze fel a 2019-es önkormányzati választás kampányának és a szavazás napjának eseményeit, illetve kövesse a fejleményeket cikksorozatunkkal. Innen megtudhat mindent arról, mi történik az ország önkormányzataiban.
Egy ártalmatlannak tűnő MTI-hír jelent meg vasárnap hajnali fél ötkor, íme:
„A nem magyar uniós állampolgárok is szavazhatnak
Az Európai Unió magyarországi lakcímmel rendelkező, de nem magyar állampolgárai automatikusan felkerülnek az október 13-i önkormányzati választás névjegyzékébe, az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásától eltérően nem kell kérniük felvételüket a névjegyzékbe.
Az EP-választáson a Magyarországon élő uniós állampolgárok dönthettek úgy, hogy anyaországuk helyett a magyarországi EP-listákra kívánnak szavazni. Ehhez azonban névjegyzékbe kellett vetetniük magukat, ezt akkor 3390-en tették meg.
A helyi önkormányzati választásokon azonban a magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárokat aktív és passzív választójog is megilleti: részt vehetnek a voksoláson és jelöltként is indulhatnak. Mivel a választójog automatikusan megilleti őket, az EP-választástól eltérően nem kell névjegyzékbe vetetniük magukat ahhoz, hogy gyakorolhassák választójogukat.
A magyarországi lakcímmel rendelkező EU-s állampolgárok azonban csak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vehetnek részt október 13-án, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán nem.
Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és uniós állampolgárok szavazhatnak, de a menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként elismert felnőttet is megilleti a választási részvétel joga, ők azonban jelöltként nem indulhatnak.”
De a hír óriási felháborodást váltott ki, sokan már jó előre csalást kiáltott az önkormányzati választások elé.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője a 24.hu oldalán teszi tisztába, hogy nem minden választási csalás, ami annak látszik, a fenti beszámoló csak egy 15 éve változatlan szabályt ismertet.
Ennek a szabálynak a lényege, hogy a Magyarországon élő EU-s állampolgárok az október 13-ai önkormányzati választás névjegyzékére automatikusan felkerülnek, az augusztus 15-i állapot szerint ez a szám 114 154, ennyien vannak a „Más EU tagállamok állampolgárai” kategóriában. A felháborodást az váltotta ki, hogy az EP-választáson májusban ez nem így volt, akkor a névjegyzékben is csak 3390 fő szerepelt ebben a kategóriában.
László Róbert sorra veszi, kik szavazhatnak, kik nem ősszel.
Az EU-s (nem magyar) állampolgárok – szavazhatnak. Itt vannak tehát az EU-s állampolgárok, magyarországi lakcímmel, hirtelen megnövekedett számban. Ugyanis az önkormányzati választáson – szemben az EU-s voksolással – minden magyarországi lakcímmel rendelkező EU-s állampolgár automatikusan bekerül a névjegyzékbe.
A külhoni magyar állampolgárok – nem szavazhatnak. Nem szabad összemosni a külhoni magyar állampolgárokat a Magyarországon élő EU-s állampolgárokkal, ahogy ez a rettegők között megtörténik.
Bevándoroltak, letelepedettek, menekültek – szavazhatnak. Ezt az Alaptörvény rögzíti, László kihangsúlyozza, Nikola Gruevszki is voksolhat ennek szellemében.
Fiktív lakcímmel rendelkező kettős állampolgárok – szavazhatnak.
