Július végén szólalt meg először az elhunyt Andy Vajna özvegye, Vajna Tímea, akkor a TV2-nek beszélt többek között arról, hogy nem biztos benne, hogy akár egy fillért is kap az örökségből. Később az is kiderült, amint amerikai állampolgár lesz, filmet forgat Puskásról.

Andy Vajna filmes életével foglalkozik egy hamarosan megjelenő interjúkötet, ebből a kötetből közölt részleteket a Story magazin. A 24.hu is beszámolt erről, innen tudjuk, hogy:

Az első fél évben furcsa volt, hogy amikor bementünk egy luxusüzletbe, Andy mindig kimenekült. Amint kimondtam, hogy milyen jó lenne ez a táska, vagy hogy mennyire tetszik az a ruha, azonnal kimenekült. És nem vette meg. Az esküvő után kicsit adakozóbb lett. Tényleg leste minden kívánságomat. Persze kontrollálta az anyagiakat, nagyon keményen, nem kaptam meg mindent, amit szerettem volna, de olyan életet biztosított… És később adott egy hitelkártyát, amivel bárhová bemehettem és vásárolhattam. Sokszor a barátnőimnek vásároltam, nem magamnak. (…) Előfordult, hogy Andy a hónap végén megdorgált, hogy túl sokat költöttem, de egyébként szabad életet biztosított.

Vajna Tímea azt is elmondja, tetszett neki, hogy későbbi férje nem engedte neki, hogy fizessen, illetve hogy

csomó új dolgot megtapasztalhatott mellette, például a magángépen utazást és Amerikát.

Állítása szerint csak a két nagymamája támogatta az ötletet, hogy összeházasodjon Vajnával, majd azt is elmondta, később ápolta, fürdette Vajnát, és kötözte a sebeit. Az özvegy arról is beszél a kötetben, hogy amikor kettesben beszélgetett a férjével, cirógatta a haját, a fejét és a hátát, azért, mert Andy Vajnának hiányzott az érintés, mivel tizenkét évesen elszakadt a szüleitől, és nem kapott elég anyai törődést és szeretetet.

Nem abból áll az életem, hogy utazgatok, fotózgatom magam, jótékonykodom, és néha ránézek a fánkboltomra. Fel kell építenem magam, és vigyáznom kell a pénzre.

Beszélt élete sötétebb epizódjairól is, volt barátjáról, Damu Rolandról is. „A volt barátom feljött hozzám, megvert és megerőszakolt. Akkor fordultam Andyhez, hogy tud-e nekem ajánlani egy ügyvédet. Felajánlotta, hogy megvéd és segít bármiben, ha szükségem van rá. (…) Nem voltam jól lelkileg, mindig felmentem hozzá az Abos utcai lakására, és mint két lelki sérült ember, beszélgettünk egymással. Benne még friss volt a fia elvesztése utáni fájdalom, bennem meg a Damu-ügy. Felajánlotta, hogy menjünk el valahova Európába, Rómába, azt hiszem. És még a közös út előtt kérte, hogy aludjak vele. (…) Andy belém szeretett, és én is nagyon megszerettem őt. Akkor döbbentem rá, hogy tényleg szerelmes vagyok belé, amikor szakítottunk, és sírtam utána.”