szerző:
Serdült Viktória

Több száz jelentkezőből, hónapokig tartó szigorú vizsgálatok után körülbelül egy tucat férfi bizonyul alkalmasnak arra, hogy spermadonorrá váljon Magyarországon, miközben évente nagyjából ezer meddőségi kezelésnél lenne rájuk szükség. Szakemberek szerint a helyzeten csak alapos felvilágosító kampánnyal, egészségügyi szűrőprogramokkal és jogszabály-változtatásokkal lehetne segíteni, külföldi donorokra azonban még így is szükség lesz. Már persze ha a hatóságok részéről nem történik egy újabb tiltás.

„Segíts másoknak családot alapítani” – így szól a felhívás az egyik legnagyobb magyarországi spermabank honlapján. Hiába azonban a kampány, Magyarországon évek óta rendkívül kevesen adományoznak. Nem azért, mert a magyar férfiak fertilitása rosszabb lenne nyugat-európai társaikénál, vagy ne kapnának "költségtérítést", (durván az egész procedúra alatt 150-200 ezer forintot) a segítségükért, a szakértők szerint sokkal inkább a szolidaritás hiányzik. A másik oldalt nézve viszont ez azért nem lehet könnyű döntés, hiszen mégiscsak arról van szó, hogy a leadott spermából később megfogan egy gyerek.

A meddőséggel küzdő párok száma – ahogy arról a petesejt-donáció körüli jogi problémákat felvető cikkünkben is írtuk – egyre nő, sok hazai klinikán így továbbra is külföldről behozott hímivarsejteket használnak, csakhogy ez kiszolgáltatottá teszi a rendszert: 2015-ben ugyanis az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) egy génhibás dán minta miatt megtiltotta a teljes külföldi behozatalt, illetve a már itthon lévő külföldi minták használatát. A krízis következményeit máig érezni, a meddőségi szakma szerint ez

a hatóságok pánikreakciója mellett a hazai donorok hiánya miatt lett ilyen súlyos.

Az elsőfokú bíróság ugyan 2016-ban eltörölte az OTH tiltó határozatát, a Kúria azonban csak 2018-ban hozott jogerős döntést, és csak ezután kezdhették el az intézetek szervezni a külföldi behozatalt.

A hatóságok részéről ez maga volt a teljes hozzá nem értés

– jellemezte a történteket egy szakember. A hozzáértők szerint éppen ezért fontos, hogy minél több magyar donor legyen.

Magyarországon a párok 15 százaléka küzd infertilitással, évente körülbelül 1000 esetben van szükség donor hímivarsejtre.

De belföldről a jelen körülmények között egyszerűen nem lehet kielégíteni az igényeket

– összegezték a helyzetet a hvg.hu-nak az egyik magyarországi spermabankban.

©

Kicsúsztak az időből

A 2015-ös OTH-s döntés után az eljárás idejére a piacon legmeghatározóbb KRIO intézetnek fel kellett függesztenie a tevékenységét. A magyar donorok szűrését az adminisztráció és az engedélyeztetések miatt csak 2019-ben tudta újra elindítani, ám mivel ez rendkívül szigorú és hosszú folyamat, az első mintáikat valószínűleg csak jövő év elején tudják majd az IVF centrumok felhasználni. Ez azt jelenti, hogy közel négy és fél éves kihagyásról beszélhetünk.

Becslésünk szerint évente 8-900 spermadonoros ciklust végeznek, közülük nagyon sok párnak kellett kivárnia a többéves szünetet

– mondta a hvg.hu-nak Takács Zsuzsanna, a KRIO Intézet vezérigazgatója.

A 2015-ös, hirtelen döntés drámai hatással volt a meddőségi kezeléseken részt vevő párokra, különösen azokban a családokban, ahol már a minták felhasználásának konkrét időpontja is volt. A kialakult helyzet miatt született 2016-os ombudsmani jelentésben számos hasonló panasz olvasható, a többi közt olyan nőktől, akik évek óta kezelés alatt álltak, amikor egyik napról a másikra közölték velük, hogy a kiválasztott donorspermát nem használhatják fel.

Mikor a KRIO felfüggesztette működését, szinte minden IVF-klinika a másik nagy szereplőhöz, a Humancellhez fordult, amellyel ők szakmailag és erkölcsileg is nehéz helyzetbe kerültek. (Ráadásul a külföldi tiltás őket is érintette.) Egy idő után megszüntették a nyilvános várólistákat is,

nem érezték ugyanis etikusnak azt mondani a hozzájuk fordulóknak, hogy talán majd öt év múlva rájuk is sor kerülhet

– emlékeztek vissza az intézetben.

A petesejtdonációhoz hasonlóan rengeteg pár így külföldi klinikákon, magánúton végeztette el a kezeléseket. A meddőségi turizmus aránya mára némileg csökkent, de Csehországban, Spanyolországban vagy éppen Ukrajnában még mindig magyar párok százait kezelik minden évben. Az sem példa nélküli, hogy egyedülálló nők az interneten, az Egyesült Államokból rendelnek maguknak hímivarsejtet, az inszeminációt pedig otthon, maguknak végzik el. Ugyanakkor mondanunk sem kell, hogy ennek veszélyei is lehetnek, nem véletlenül vannak rendkívül szigorú szabályai a külföldi sperma behozatalának.

©

Hol vannak a magyar férfiak?

Nehezítette a helyzetet, hogy a Kúria 2018-as döntéséről az IVF központokat senki sem tájékoztatta hivatalosan, ám a legnagyobb problémát mégis a rendkívül kevés magyar donor okozza. A KRIO adatai szerint idén május 1. és július 14. között 598 fiatalember regisztrált donornak a honlapjukon, de a tájékoztató elolvasása után csak 98-an jelezték, hogy az első vizsgálatokra is elmennének. (Fontos, hogy a donorok felső korhatára 35 év.) Egy részükkel nem sikerült újra felvenni a kapcsolatot, vagy hiába egyeztettek időpontot spermaanalízisre, nem jelentek meg. Ha mégis megjelentek, akkor a leadott minta minőségével volt probléma.

Így az 598-ból jelenleg mindössze nyolc fiatalember kivizsgálása van előrehaladott állapotban

és négy továbbié kezdődhetett meg.

„Folyamatosan jelentkeznek fiatalok a programba, így minden abba az irányba mutat, hogy a következő év elején már több magyar donorunk is lesz” – mondta Száraz Leonóra, az intézet tudományos igazgatója.

A jelentkezők közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy hosszú folyamat vár rájuk: ha megfelelő volt az első minta, elkezdődnek a szigorú szakorvosi vizsgálatok, "éles mintát" csak akkor lehet adni, ha minden rendben van. A spermát ezután hat hónapig karanténba helyezik, a donort újra megvizsgálják, ezután kaphatják meg a mintát a meddőségi centrumok.

©

Hasonló helyzetről számolt be a Humancell is, ahol évente körülbelül 3-400 magyar donor szűrését végzik el, és ebből körülbelül tizenöt esetben használható fel a minta. Mivel egy donor ivarsejtjeit itthon mindössze négy eredményes kezeléshez használhatják fel, ez hatvan befejezett IVF-ciklushoz elég.

Vakrepülés

Ez több nemzetközi példát nézve nagyon korlátozó megkötés: Norvégiában 8, Hollandiában pedig 25 eredményes donációt engedélyeznek egy férfitól (Németországban a lakosságszámhoz viszonyítva arányaiban kevesebbet). A hazai rendelet azért is ilyen szigorú, mert a megalkotók minimalizálni akarták egy esetleges hiba miatti genetikai betegség továbbörökítésének az esélyét, és azt is, hogy az azonos donortól származó utódok később párkapcsolatot alakítsanak ki.

Utóbbira a szigorú szabályok ellenzői azt mondják, ma már rengeteget utaznak az emberek, a párkeresés területe is nőtt. A szakemberek elkeserítőnek tartják, hogy a négy eredményes donáció után a fennmaradt mintákat meg kell semmisíteni, ezzel ugyanis nemcsak a családok esnek el attól, hogy gyermeküknek édestestvére szülessen, hanem más gyermekre vágyó párok sem kapnak esélyt arra, hogy felhasználhassák a tárolt és teljesen egészséges ivarsejteket.

Ezen nincs mit szépíteni, Magyarországon jelenleg vakon repülünk

– jellemezte a helyzetet egy neve elhallgatását kérő szakember. Az elkeserítő donorhiánnyal a szakma már régóta tisztában van, és többször próbálták rá felhívni a döntéshozók figyelmét – eddig hiába.

Többen egyetértenek azzal, a teljes hazai egészségügy évtizedes késésben van az ivarsejt-donáció és a meddőségi kezelések területén, a jogszabályok nem követik kellőképpen a tudomány fejlődését, ezért azokon változtatni kellene, de felvilágosító kampány vagy a fiataloknak szóló központi szűrőprogram is jól jönne. Utóbbinak köszönhetően ugyanis már akár 18 éves korban kiderülhet valamilyen probléma, amit könnyebb lehet orvosolni, és így kisebb az esély a meddőségi problémák kialakulásának.

A fiatalok többsége nincs tudatában annak, hogy a szexuális aktivitás nem azonos a nemzőképességgel, valamint az sem ismert számukra, milyen jelentős mértékben fordul elő napjainkban közöttük a teljes nemzőképtelenség. A férfiakra általánosságban jellemző, hogy 'szervizelni' járnak az orvoshoz, vagyis csak probléma esetén” – mondták lapunknak a KRIO-nál.

Felvilágosító kampányt pedig azért szeretnének, hogy a társadalom megértse, a szervdonáció szolidaritásra épül. Egyik forrásunk szerint

nem vagyunk szociálisan érzékeny társadalom, ezért szemléletváltás nélkül nem fognak többen spermadonornak jelentkezni.

Érdekes statisztika, hogy a spermabankba jelentkező fiatalok többsége rendszeres véradó is.

Lehetne ösztönözni a donorokat általános adókedvezményekkel is, amire más uniós országban van példa. A már korábban említett ombudsmani állásfoglalásban felmerült egy országos, központi spermabank létrehozásának ötlete – ahol magyar donorok spermáját tárolnák –, de a szakemberek szerint ez sem feltétlenül jó ötlet. Egy donornak ugyanis nagyjából kilencszer kell bemenni a klinikára, hogy elvégezzék az összes szükséges vizsgálatot, egy vidéken élőnek ez problémát okozhat, még ha meg is térítik az utazási költségeit. A Humancell szerint ha meg is valósítják az ötletet, sok apró intézetre lenne szükség országszerte.

Azt, hogy a kormány külön programot indít a meddőség kezelésére, Rogán Antal minisztertől tudjuk, aki még a júliusi, éves bizottsági meghallgatása után a hvg.hu kérdésére mondta ezt. Ennél viszont nem többet, a részleteket azóta is hiába próbáljuk megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Miniszterelnöki Kabinetirodától.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hercsel Adél Itthon

Jön a Nemzeti Spermabank? Az ombudsman miniszteri intézkedést kér

Az alapvető jogok biztosa úgy látja, az érintett párok, valamint az egyedülálló nők önrendelkezési jogával és a családalapítás szabadságával összefüggő súlyos visszásságot okoz, hogy 2015 júniusa óta szünetelnek Magyarországon a donorhímivarsejtek segítségével történő reprodukciós eljárások. Székely László szerint súlyos mulasztás történt az Országos Tisztiorvosi Hivatal részéről, ezért kezdeményezte az illetékes miniszternél, hogy teremtse meg a donorspermiummal végzett reprodukciós eljárások elvégzésének a feltételeit. Az ombudsman szerint az önmagában nem lenne baj, ha csak hazai donorok adhatnának spermát, az azonban igen, ha senki nem adhat – és a hivatali beavatkozás után most itt tartunk.

Halálos vonatbaleset Nagymarosnál

Halálos vonatbaleset Nagymarosnál

A világhírű építészt sátánizmussal is vádolták, mégis mindenki vele akart terveztetni

A világhírű építészt sátánizmussal is vádolták, mégis mindenki vele akart terveztetni

Használt merevlemezt venne? Eladná a sajátját? Akkor feltétlenül tudjon erről

Használt merevlemezt venne? Eladná a sajátját? Akkor feltétlenül tudjon erről

Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

Harminc lőfegyverrel akarta átlépni a magyar határt egy szerb férfi

Harminc lőfegyverrel akarta átlépni a magyar határt egy szerb férfi

Kim Dzsong Un lóra pattant, és egy hegy tetejéig ügetett, hogy elmélkedjen – fotók

Kim Dzsong Un lóra pattant, és egy hegy tetejéig ügetett, hogy elmélkedjen – fotók