A Magyar Tudományos Akadémiának 2018. június 12-én mindössze 54 perce volt vélelmezni azt a törvénymódosítási javaslatot , amely szerint többek között a jövő évi költségvetésben az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz vonják az akadémiai kutatóközpontok támogatásának jelentős részét.

Az ADF csütörtökön publikált egy felmérést (a kutatást Tóth István János vezette) arról, hogy az akadémiai dolgozóknak mennyiben változtak meg a munkahelyváltási és munkavállalási szándékai a 2018. június 12-én lezajló közel egy óra előtt és után.

Drámai változásokról számolnak be.

A véleményezés után kutatók 79 százalékánál vetődött fel, hogy munkahelyet vált, míg előtte csak 41 százalékuk döntött volna így. Az „54 perc” előtt csak a kutatók 26 százaléka gondolkozott el azon, hogy külföldön vállalna munkát, később már 57 százalékos volt az arány.

A rögtönzött véleményezés után a kutatók 60 százaléka konkrét lépéseket is tett a váltás érdekében, míg korábban csak ennek a fele, 30 százalék cselekedett így. A kutatók több mint ötöde, 22 százalék már állásinterjúkra is járt, illetve fogadott el álláslehetőséget.

A jövőre nézve is lesújtó képet fest a kutatás, a közlemény szerint a fiatal kutatók elvándorlási hajlandósága brutális mértékűre nőtt,

88 százalékuk döntene a külföldi munkavállalás mellett.

Előtte jóval kevesebben gondolkodtak így, bár a 62 százalékos arány sem túl rózsás. A középgeneráció elvándorlási kedve is megnőtt, a kutatók attól tartanak, nem lesz, aki a hosszú távú kutatási terveket kitalálja és megvalósítja. A 60 felettiek esetén is közel 40%-os a váltási hajlandóság.

Összegzésképpen azt írják, eltűntek a tudományterületek közötti különbségek, minden területen jelentősen növekedett az elvándorlási szándék.

"Az 54 perc előtt az élettudomány kutatói terveztek legnagyobb arányban állásváltást, és a humán- és társadalomtudományi kutatók legkevésbé. Az 54 perc után minden tudományterületen (élettudományok, élettelen természettudományok és matematika, valamint a humán- és társadalomtudományok) a kutatók közel azonos és jelentősen megnövekedett arányban szándékoznak elhagyni a kutatóhálózatot, illetve tesznek meg ennek érdekében komoly lépéseket."

Álláspontjuk szerint ennek a tendenciának hosszú távon beláthatatlan hatása lehet a magyar kulturális és oktatási életre.

Az ADF szerint egyre nehezebb hazacsábítani és itthon tartania a kutatókat,a nagyobb összegű kutatási pénzek megszerzésének lehetősége vagy ígérete már nem jelent elegendő motivációt a kutatók itthon tartására.

Az ADF közleményében hangsúlyozza, hogy ezeket a változásokat csak úgy lehet értelmezni, hogy „egy intézményi sokk által kiváltott strukturális töréssel állunk szemben”, a korábbi évek trendjei megszakadt, és új folyamatok kezdődtek el a magyar tudományos életbe.

Az Országgyűlés július 2-án szavazta meg „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” című indítványt.