Kezdettől az volt a benyomásom, hogy biztosi jelöltségem problémát, gondot okozhat"

– mondta a Magyar Narancsnak adott interjúban Trócsányi László, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, korábbi biztosjelölt és igazságügyi miniszter.

Trócsányi szerint különös dolgok történtek például az EP jogi bizottságában, a JURI-ban. "Első körben 8-8 arányban szavaztak a pénzügyi érdekeltségeimet bemutató dokumentumról, és azt a tájékoztatást kaptam, hogy csak az ügyvédi praxis szüneteltetéséről kell kiegészítő információt adnom. Azt gondoltam, az ügy le van zárva, mégis újranyitották a dossziémat. Amikor megkaptam a szót a bizottság előtt, az egyik hozzám kérdést intéző képviselőt annyira nem érdekelte, mit mondok, hogy bár nem értett franciául, nem is hallgatta a fordítást a válaszom alatt. 

A döntés előre megszületett"

– jelentette ki Trócsányi.

Cáfolják, hogy Soros Várhelyi ellen akart volna lobbizni Merkelnél

Hivatalosan is megnyitották a CEU bécsi kampuszát, az ünnepségen az intézmény alapítója, Soros György mondott beszédet. A magyar származású milliárdos szerint még nem ért véget az elnyomó rezsimek elleni harc, de a jövőre is gondolni kell, ezért további 750 millió euróval növelte az intézmény pénzügyi alapját.

A fideszes politikus azt mondta, az Ursula von der Leyennel való találkozásukkor nem érzett ilyesmit, "inkább az utólagos gesztusok hiányából érzem úgy, ő tudhatta, hogy a jelöltségemmel gond lehet. (...) Komolyan készültem a pozícióra, de most már tovább kell lépni" – mondta.

Szerinte nyilvánvalóan külön megítélés tárgya lehetett, hogy tagja volt az Orbán-kormánynak, de neki nem ezzel van baja, hanem azzal az eljárással, amelyben megfosztották a vita, az érvelés lehetőségétől.

Az interjúban a parlamenti bizottság kifogásai is szóba kerültek. Ehhez kapcsolódik, hogy Trócsányi azt állította, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi iroda nem kapott kormányzati megbízást az igazságügyi minisztersége alatt, holott – emlékeztet a Magyar Narancs – 2018-ban kötöttek egy szerződést a paksi bővítés ügyének képviseletéről az Európai Unió Bírósága előtt.

Trócsányi erre úgy reagált, "a nyilatkozatomban az szerepel, hogy az iroda nem kapott új megbízást, olyat, ami ne egy korábbi szerződés szükségszerű folytatása lett volna. Ebben a 2018-as szerződésben viszont egy régi, 2013-ban indult munka folytatásáról állapodott meg a Nagy és Trócsányi a megbízó Miniszterelnökséggel. 

Igyekeztem teljes mértékben valós információkat megadni, a JURI forgatta ki a szavaimat, és ferdítette el a tényeket."

Egy másik indok az volt, hogy Trócsányi miniszterként két orosz fegyverkereskedőt Oroszországnak adott ki az Egyesült Államok helyett. A politikus ezt úgy értékelte, hogy a jogi bizottság ezzel túllépett a hatáskörén. "Mi köze ennek a pénzügyi érdekeltséghez vagy az összeférhetetlenséghez?" – tette fel a kérdést. Úgy folytatta, "az USA és Oroszország is kérte a kiadatást, de mivel orosz állampolgárokról volt szó, a kiadatási egyezmény értelmében előnyt élvezett az anyaország. A jogszabályoknak megfelelően jártam el." 

Megszavazták a Várhelyivel felálló Európai Bizottságot

Az új Európai Bizottság eddig ismert tagjainak meghallgatása után úgy tűnik: nem nagyon változik a kormány és a brüsszeli testület távolról sem felhőtlen viszonya. Lesznek viták a jogállamisággal kapcsolatban és a migráció kérdése sem oldódik meg egy csapásra csak azért, mert a bizottság elnökét Jean-Claude Juncker helyett Ursula von der Leyennek hívják a következő öt évben.

Trócsányi elmondta azt is, örül, hogy Várhelyi Olivér személyében egy volt diákja folytathatja a munkát, szerinte kiváló jogászról van szó, aki egyben kiváló diplomata is. "Biztos vagyok benne, hogy jól fog dolgozni" – jelentette ki. Azt is mondta, hálás a miniszterelnöknek a támogatásáért, ő kiállt mellette, amíg csak lehetett. "Megtiszteltésnek éreztem a lehetőséget, és sokat tanultam belőle, például az Európai Unió belső működéséről."

Trócsányi szerint Várhelyi nagyon jó teljesítményt nyújtott a meghallgatásán, meggyőzte az embereket arról, hogy ért a területhez (a bővítési portfóliót kapta).

Az interjúban a közigazgatási bíráskodásról szóló döntés visszavonását ugyancsak említik. Arra a kérdésre, hogy ezt miért vonták vissza, Trócsányi azt mondta, "olyan szintre emelkedtek a politikai támadások és sejtések, hogy nem lehetett mit csinálni".

Trócsányi hozzátette, hogy a törvény májusi felfüggesztéséről tudott, a mostani visszavonást már nem kellett vele egyeztetni. "Egyébként normális döntésnek tartom, hogy ha a magyar igazságszolgáltatás folyamatosan politikai viták tárgya, akkor ne nyissunk újabb frontokat. Tanulságos történet volt."

A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.