Elhalasztják a közigazgatási bíróságok bevezetését, jelenti be Gulyás Gergely a Kormányinfón. Olyan európai vita kereszttüzében áll a téma, ami a kormány szerint alaptalan, de a viták elcsitulásáig elhalasztják a bevezetést, a vonatkozó jogszabályt még ma beterjesztik a parlament elé. Gulyás kérdésre válaszolva azt mondja, a komolyan veendő támadások az EU-ban az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban jöhetnek általában, az Európai Bizottsággal tárgyalt, bizonyos módosításokat megtett a kormány. Most minden nemzetközi szerv kérelmét beépítették, de nem akar a kormány új viták tárgya lenni, tárgyalnak majd, de az is lehet, hogy egyáltalán nem lesznek ilyen bíróságok. A kormány azt mondta, a jogállami EU-s aggályok a beávndorláspártiak bosszúja, de most arra is ügyel, hogy még vádak se fogalmazódhassanak meg az igazságszolgáltatás függtlenségével kapcsolatban. "Az Európai Bizottság komolyan veendő ezen a téren", az Európai Parlament nem.

Gulyás szerint nem a közigazgatási bírósági rendszer elhalasztása volt a feltétele, hogy Trócsányi László biztosi posztját ne vétózzák meg.

A kormány azzal védte a közigazgatási bíróságok bevezetését, hogy sokáig része volt a magyar jogrendnek, és a bírák függetlenségét nem fenyegeti semmi. Ezek a bíróságok olyan kényes ügyekkel is foglalkoztak volna, mint közérdekű adatigénylések, választási ügyek. A bírósági függetlenség kérdésessége és egyéb vélt hibák miatt a Magyar Helsinki Bizottság többször támadta a kormányt. Az ENSZ Emberi Jogi Biztosa bírálta a tervezetet, mert az igazságügyi miniszter kezében lenne a bírák kinevezése, ami aggályos. Így látta a hvg.hu szakértője is. Az ENSZ különleges jelentéstevője mellett a Velencei Bizottság is aggodalmának adott hangot. Ellenzéki pártok februárban fordultak az Alkotmánybírósághoz.

Időközben 162 bíró jelentkezett a közigazgatási bíróságokra.