Riba István
Riba István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Minél kisebb egy település, annál nagyobb valószínűséggel a kormánypártra szavaz a többség. A logika az EP-választáson is működött; az okok összetettek.

A vidék a Fideszre szavaz – mint minden közhelyben, ebben is van igazság. Ahogy a fordítottjában is. A Fidesz például, ahogy a tavalyi parlamenti választáson, úgy a hétvégi EP-megméretésen sem tudta Budapesten megszerezni a szavazatok felét. Ezzel szemben a 23 megyei jogú város közül hatban többségbe került. Eközben a kisebb (5–50 ezer lakosú) városok döntő többségében már jóval 50 százalék fölé jutott a kormánypárt, míg a falvak esetében ez az arány 60 százalék közelében van. A legszegényebb, legkisebbek esetében pedig egyenesen a 90 százalék fölötti arány mondható általánosnak. Ezért is érdekes, hogy az ország tíz legkisebb településéből három helyen – igaz, csak néhány szavazatnyi különbséggel – mégsem a kormánypárt lett a befutó.

Mi állhat amögött, hogy a falusi társadalom ekkora többségben állt be a kormánypárt mögé?

Számos értelmezés szerint csak a megtévesztés, a kormánypropaganda manipulációi okozhatják a falvak népességének azonos irányba fordulását. Ennek kétségtelenül van alapja, hiszen a Fidesz tudatosan beszűkítette a vidéki tájékozódási lehetőségeket. Az önkormányzati lapok már régen csak pártharsonák, a helyi, megyei lapok pedig központosított irányítás alá kerültek. A közszolgálati rádió a Fidesz szócsöve, a kereskedelmi rádiók döntő többségének nincs saját hírszerkesztősége, hanem a szintén erősen kézben tartott MTI ingyen adott híreit használja. A falvakban népszerű rádiók (Kossuth, Dankó) és televíziók (M1, Duna TV, TV2) hírműsorainak többsége szintén a kormánypárti propagandát fújja, az internetről tájékozódás pedig e körben enyhén szólva sem bevett dolog.

Falusi naplemente. Baljós árnyak
©

Ez azonban csak a felszín. A falusi társadalomban ugyanis az utóbbi évtizedekben olyan folyamatok játszódtak le, amelyek sérülékennyé tették az ott élőket, amit a maga brutális kommunikációs módszereivel a Fidesz alaposan ki is használ.

A falvak régen a mezőgazdaságból éltek, ma már azonban ez koránt sincs így. Egyrészt a művelhető föld nagybirtokosok kezébe került, de eltűnt a falusi népességből a mezőgazdasági szaktudás is, az ott élőknek talán ha tíz százaléka él agrártevékenységekből. A gépesített, gabonatermesztő nagybirtoknak nincs szüksége munkaerőre, a kis- és középgazdaságok száma pedig meglehetősen alacsony.

©

Mezőgazdaság híján pedig falun szinte nincs is más munkalehetőség. Olyan vállalkozások, amelyek fel tudnák szívni a helyben élő munkaerőt, alig vannak, ezért a falusiak nagy része ingázásra kényszerül. Már aki képes erre, hiszen ahhoz autóra vagy normális tömegközlekedésre lenne szükség. A kisebb falvakban ez utóbbi szinte már utópia, így ha valakinek – vagy az ismerősének – nincs autója, az munkát is nehezebben tud vállalni a településétől távolabb.

Marad tehát a falvakban az önkormányzat és esetleg az állam mint legnagyobb munkaadó. Ám ez sem jelent túl sok munkahelyet, hiszen a legtöbb kistelepülésen nincsenek már intézmények, amelyekben foglalkoztathatnák őket. Nagyon sok községben nincs már se óvoda, se iskola – vagy csak az első négy osztály –, bölcsőde pedig szinte sehol. Megszűnt az önkormányzati hivatal, körjegyzőségek alakultak, s onnan látják el a kisebb községeket illető feladataikat. Sok helyről eltűntek nemcsak olyan közszolgáltatások, mint a posta vagy az orvos, de egyre több helyen már boltot sem lehet a faluban találni. Felmérések szerint közel háromszáz községben már egyetlen bolt sincs.

©

Az infrastruktúra hiánya a falvak esetében az átlagosnál is nagyobb mértékű elöregedéssel párosul. Ha vannak is még fiatalok, azok nagy része előbb-utóbb elvándorol, és csak azok maradnak, akiknek vagy van helyben megfelelő megélhetésük, vagy nincs olyan képzettségük, amellyel meg tudnának jelenni a munkaerőpiacon. A falvak lakóinak jó része ugyanis alulképzett, legfeljebb csak betanított munkára alkalmas. Értelmiségiek egyre kevésbé élnek a falvakban: tanár, orvos, pap sok helyen évek óta nincs már. A munkanélküliség is a falvakat sújtja a leginkább, aránya sokkal magasabb, mint a nagyvárosokban.

Az átlagjövedelem szinte fordított arányban van a kormánypárt támogatásával: Budapesten a legmagasabb, s minél kisebb települési kategóriát veszünk alapul, egyre alacsonyabb. Az utóbbi évek konjunktúrája azonban a falvakban is éreztette hatását. Míg korábban a Fidesz a közmunkával próbálta segély helyett a munka világába visszavezetni a legképzetlenebbeket, mára a munkaképes dolgozókra vadásznak a munkahelyek. Ennek nyomán érezhetően nőtt a dolgozók száma és az átlagkereset a falvakban is. Aminek hatására a felmérések szerint egyre többen mondják azt, hogy elégedettek az életükkel és a körülményeikkel.

Ebből a kormánypártok láthatóan profitálnak, s főleg úgy, hogy hatásos a félelemérzetre játszó propagandájuk. A népesség teljes körében sikerült kialakítaniuk a bevándorlásellenes attitűdöt, ami az átlagosnál hatékonyabb a falvakban. Ez azzal is magyarázható, hogy amíg például Budapest alapvetően nyitott, nagyvárosi társadalom, a falusiak zártabb közösségek, ahol fogékonyabbak az idegenekkel szemben megfogalmazott kormányzati propagandára. Nem az iszlamista terrortól félnek, hanem egyszerűen a hagyományaiktól távolinak tartják a csadoros nők megjelenését a környezetükben. S ezért lehet őket olyan videókkal befolyásolni, mint amit Lázár János csinált Bécsben, hisz nem akarnak még a magyarországi plázában sem olyan muszlimokat látni, mint akikkel Bécs egyes kerületeiben már lépten-nyomon szembetalálkozhatnának.

Az szintén a Fidesz-propaganda hatását mutatja, hogy a társadalom minden rétegében nőtt az emberek biztonságérzete. A falvakban ez azt jelenti, hogy az államban mint a rend fenntartójában jobban bíznak, mint például a cigányellenes retorikával operáló Jobbikban vagy a Toroczkai-féle Mi Hazánk Mozgalomban, s ez szintén a Fidesznek hoz szavazatokat.

Tehát nemcsak a fideszes agymosó propaganda, hanem az életkörülmények javulása és az állam szerepe és jelenléte is oda vezetett, hogy a falvak lakói inkább a kormánypártokat támogatják. Erre most rá is erősít a Fidesz, hiszen a Magyar Falu Programmal több tízmilliárdos külön fejlesztési forrást nyitott meg a kisebb települések számára. Persze hogy ehhez ki férhet hozzá, arra odafigyelnek majd. Informálisan például a polgármesterek tudomására hozták, hogy a pályázat pozitív elbírálásában szerepet játszik az is, hogyan teljesítettek a falvak a választásokon.

RIBA ISTVÁN


2019 a választások éve. Kövesse az eseményeket hétről hétre a HVG hetilappal. Most 20% kedvezménnyel fizethet elő 4 vagy 8 hónapra is! bolt.hvg.hu

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
130 ezer katona részvételével tartanak hadgyakorlatot Oroszország és szövetségesei

130 ezer katona részvételével tartanak hadgyakorlatot Oroszország és szövetségesei

Ha lemaradt a nagy durrogtatásról, akkor nézzen róla szép képeket

Ha lemaradt a nagy durrogtatásról, akkor nézzen róla szép képeket

Megérkezett a plugin hibrid Mercedes A-osztály

Megérkezett a plugin hibrid Mercedes A-osztály

Elutasították a pedofília miatt elítélt bíboros fellebbezését

Elutasították a pedofília miatt elítélt bíboros fellebbezését

Csoportos pert indítottak az Epic Games ellen a Fortnite miatt

Csoportos pert indítottak az Epic Games ellen a Fortnite miatt

"Legkövérebb és legröpképtelenebb": 70 év után végre 200 fölé emelkedett a bagolypapagájok száma

"Legkövérebb és legröpképtelenebb": 70 év után végre 200 fölé emelkedett a bagolypapagájok száma